Gépfegyverrel támadtak egy párizsi zsinagógára

Kövess minket -on és -en!

Két, AK-47-es gépfegyverrel és pisztollyal felszerelt férfi közelített meg egy zsinagógát a francia főváros 20. kerületében, de elmenekültek a rendőrök elől.

A tettesek fegyvert fogtak a járókelőkre, és már éppen tüzet készültek nyitni az épületre. Ekkor azonban felfedezték, hogy állig felfegyverzett rendőrök őrzik a zsinagógát. Szemtanúk beszámolói szerint a két, vélhetően arab származású férfi végül robogón menekült el a helyszínről.

Bár végül nem dördült el lövés, és a zsinagógában is csak kevesen tartózkodtak az incidens idején, a helyi zsidó közösségben rendkívül nagy a riadalom.

Az Antiszemitizmus Elleni Éberség Nemzeti Irodája „mélyen elítélte” az incidenst. Terrorizmusellenes szakértők figyelmeztetnek, hogy egyre több, a szíriai polgárháborúban harcedzett terrorista bukkanhat fel, akik Nyugat-Európában születtek, és nőttek fel.

Hírek

Biztonsági források mintegy 1500-ra teszik az érintettek számát.

(tev.hu nyomán)

Kövess minket -on és -en!

E történelmi visszatekintés nem lesz teljesen átfogó, csupán a Henney Árpád-féle Hungarista Mozgalom 56-os tevékenységét mutatja be.

Nem biztos, hogy egyáltalán érdemes még szót vesztegetni a franciaországi parlamenti választásokra, legfeljebb néhány groteszk jelenségre azok apropóján.

Egyes források szerint a Waffen-SS állományának 83 százaléka sem az NSDAP-nak, sem pedig az általános SS-nek nem volt tagja.

Tényleges életfogytiglani börtönbüntetést szabtak ki Kaliforniában egy antiszemita aktivistára. Egy homokos, zsidó egyetemi hallgatót tettek el láb alól még 2018-ban, a 19 éves Blaze Bernsteint. 

Büntetőeljárás indult annak a II. kerületi történelemtanárnak az ügyében, aki egy diákját azzal a megjegyzéssel illette, hogy „Te amúgy is zsidó vagy, neked zsidó iskolában lenne a helyed”. 

Kiadta a német hatóság a 2023. februárban Budapesten elkövetett támadássorozat egyik feltételezett elkövetőjét.

Három náció volt az óriási lágerben: németek, japánok és magyarok. Nekünk, magyaroknak a japánok jelentették a szenzációt. Voltak vagy tízezren. Az atombomba ledobása után magát megadó mandzsúriai hadsereg egy része került ide. Fegyelmezettségük, összetartásuk csodálatra méltó volt.

Gyorsított bírósági eljárással két év börtönbüntetésre ítéltek egy patrióta francia férfit, aki akciót tervezett az olimpiai fáklyát vivő staféta ellen.

1939. november 8-án este 20.45-kor Konstanznál, a svájci-német határt alkotó drótkerítéstől 25 méterre két német határőr feltartóztat egy Georg Elser nevű ácsot, majd a határállomásra kísérik gyanús viselkedése miatt.

A The Base nevű nemzetközi nemzetiszocialista akciócsoport, amely az Egyesült Államokból ered, gyors ütemben építi újra globális és hazai hálózatát.

A tegnapi beiktatási ebéd utáni rendezvény első felszólalója, Elon Musk lelkes mozdulatokkal ünnepelte, hogy Trump beiktatási beszédében beszélt egy lehetséges Mars-expedícióról.

Magyarországon születtem, ahonnan 1982-ben, 18 évesen szöktem el. 1984-ben New Yorkban telepedtem le azzal a szándékkal, hogy művész leszek, de közel egy évtizedes küzdelem után rájöttem, hogy sohasem lehetek az.

Körülbelül 30–40 ember gyűlt össze a Niedermüller Péter által meghirdetett tüntetésre a Nordic Sun Pub előtt kedd délután. 

A Krím-félszigeten nem volt nagy számú a fegyveres őrök csoportja. A Fekete-tenger veszi körül, a kontinenssel csak egy híd köti össze. Ezen illetékteleneknek átmenni pedig lehetetlen. Érthető, hogy az őrök unatkoztak, amit fokozott a helyhez kötöttség is.

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.

1945 február 13-án, nem sokkal este 10 óra előtt a nyugvóra készülő szász főváros, Drezda, „az Elba parti Firenze” belvárosának ablakai remegni kezdtek a város fölé berepülő brit bombázókötelék motorjainak egyre jobban erősöd, vészjósló basszusától. 

A birodalmi légügyi biztos, légi közlekedési miniszter, Luftwaffe-parancsnok, fővadász- és főerdőmester Hermann Wilhelm Göring útja 1946-ban ért véget, autója azonban gördült tovább.

Egy német geológus, aki Adolf Eichmann-nal dolgozott egy argentínai építőipari vállalatnál, volt az a személy, aki a legfontosabb információkat szolgáltatva lehetővé tette a Moszad számára, hogy elfogja Eichmannt.

Magyarországon már több mint két hónapja vége volt a II. világháborúnak, amikor a budapesti összekötő vasúti híd építéséről elhurcoltak, a vasúti peronon elfogott civilekkel együtt.

Negyvenezren voltak. Legyilkolták, lemészárolták őket. Azért, mert magyarok voltak. A rendszerváltásig elhallgatták az egész történetet. Itthon és Jugoszláviában is. Azóta sem sokat beszélünk róla.

Amerikában a „fehér felsőbbrendűség” nyílt, társadalmilag elfogadhatatlan és többnyire törvényileg is szankcionált megnyilvánulási formáinak a lincselés, a gyűlölet-bűncselekmények, a „néger” szó használata, a horogkereszt, a lángoló feszületek (Ku-Klux-Klan), a rasszista viccek és gúnynevek számítanak.

Közvetlenül a II. világháború után Lengyelországban 277 börtönben és 1255 kommunista koncentrációs táborban több mint 200 ezer német származású polgári személyt gyűjtöttek össze, mialatt a vasfüggöny szovjet oldalán 16 millió német származású polgári lakost telepítettek ki.

Az amerikai Pew Research Center (PRC) számításai szerint 2080-ra 121 millió fővel növelik az Európai Unió népességét a harmadik világbeli bevándorlók és leszármazottaik ahhoz képest, amekkora földrészünk népessége a bevándorlás nélkül lenne.

Az individualista, feminista, túlurbanizált nyugati társadalmakban, amelyekben az egyén megszabadult minden hűségtől és kötelezettségtől a rasszbéli (és most már nemi) hovatartozási csoportja iránt az antropológiai „determinizmus” elítélése nevében, amely úgymond akadályozná az egyéni szabadság kiteljesedését, a törzsi (fehér) empátia már nem hasznos.

1944. április 3-án 180 db Boeing B-17 és Consolidated B-24 négymotoros nehézbombázó, 137 db P-38 és P-47 vadászgép védelme mellett támadott budapesti célpontokat.

A keletről érkező hírek hatására a magyar lakosság rettegett a Vörös Hadsereg katonáitól. A szovjetek 1944. augusztus 26-án értek magyar területre az Úz völgyében, komoly harcok közepette vonultak nyugat felé, míg a front 1945 áprilisában átvonult az országon.

Nemcsak férfiak vettek részt a viking kalandozásokban, egy genetikai kutatás ugyanis arra az eredményre jutott, hogy idővel az északi harcosok házastársaikat is magukkal vitték választott hazájukba.