Kövess minket 
-on és 
-en!
Ez év március 8-án elgondolkodtató esemény történt a német hadseregben, illetve az MAD-n, a katonai elhárításért felelős titkosszolgálaton belül.
A katonai rendészet 20 állig felfegyverzett és kommandós maszkkal felismerhetetlenné tett tagja megrohamozott több Hannover környéki kaszárnyát. Az akció célja: A demokratikus jogrend ellen irányuló törekvések felderítése. Az MAD-nak állítólag értesülései voltak arról, hogy néhány – tíznél kevesebb – katona szélsőjobboldali körökkel, illetve erőszakra hajlamos rocker-bandákkal állna kapcsolatban.
A letámadott katonákkal kiürítették zsebeiket és elvették mobiljaikat, majd több órán át kihallgatták őket. A katonák szobáit és szolgálati helységeit átkutatták. Csak a maszkos kommandósok kíséretében mehettek vécére, illetve valamit enni. Mindez a többi katona színe előtt játszódott le. Így ment ez teljes három napon keresztül. A jelenlegi jogállás szerint az MAD azonban csak nyomozhat, de nem áll jogában a gyanúsítottaktól bármit is elvenni, ellenük bármilyen kényszert alkalmazni. Ha ez szükségesnek bizonyulna, akkor a rendőrség segítségét kell kérni. És miért nem kérték ki a rendőrség segítségét? A válasz igen egyszerű: Mert nem tudtak konkrét bűncselekményről.
Felmerül még az a kérdés is, hogy mit keresett ott a katonai rendészet, ha csak gyanúról volt szó?
A Die Welt am Sonntag idézi az MAD egy felelősét, aki szerint az érintett katonák elleni vádak „súlyosak és jelentősek” voltak, „léteztek arra utaló jelek, hogy a demokratikus jogrend megdöntésére törekedtek”. Jelek mutattak arra, hogy szélsőjobboldali gondolkodásmódjuk van, és erőszakra lennének hajlamosak, affinitásuk lenne a fegyverekhez és összefüggésbe hozhatók lennének a „küzdősportok miliőjével”.
Itt azért nekünk is fel kell vetnünk néhány kérdést:
Mióta büntetendő valakinek a gondolkodásmódja? Mi a kivethető a fegyverek iránti érdeklődésben, különösképpen hivatásos katonák között? A küzdősportokban való részvételben?
.jpg)
A katonák nyilvánvalóan nem követtek el bűncselekményeket, kizárólag esetleges meggyőződéseikről és ártalmatlan szokásaikról van a vádpontokban szó.
Németországban időközben nyilvánvalóan nemcsak az elkövetett bűncselekmények, hanem a gondolatok is büntethetők, mert végső soron bűncselekményekhez vezethetnének. Jelenleg a gondolatbűntett kategóriája még nincsen törvényben vagy az alkotmányban lefektetve.
De a gondolatszabadság megszüntetésének módján már dolgoznak az alkotmányjogászok, mint azt a továbbiakban még ábrázolni fogjuk.
A német média csak most, majd három hónappal később számolt be az eseményekről. Az érintett katonák bajtársai nincsenek egységes véleményen. Egyesek szerint az MAD és a kommandósok a hadsereg jó hírnevét védték, mások viszont elítélték a módszereket és a honvédelmi minisztérium által gyakorolt hatalmas nyomásról szóltak, amely a nyomozás durvaságához és a veszélyes előzetes elítéléshez vezethet, mondták. Sok előzetes gyanúsítás végül megalapozatlannak bizonyul, az ábrázolt esetben a mai napig nem tudunk hivatalos vádemelésről vagy akár ítéletek megszületéséről.
A honvédelmi minisztérium által közölt adatok ez utóbbi csoport kijelentéseit támasztják alá. 2021-ben 1452 esetben merült fel valamilyen szélsőségesség gyanúja, a végén 17 esetben sikerült a vádat bebizonyítani, 2020-ban pedig 15 esetben – mindezt a Bundeswehr 260.000 foglalkoztatottja között.
Csak miután a fent említett eset nyilvánosságra került, merült fel az a kérdés, hogy mivel is foglalkozik az MAD tulajdonképpen. Az egyik legfontosabb titkosszolgálatnak és nemzetbiztonsági intézménynek – azt gondolnánk – az lenne a feladata, hogy bel- és külföldi ügynökök, szabotőrök után kutakodjon a Bundeswehr területén és leleplezze azokat. Ezzel szemben a szervezet honlapjáról megtudhatjuk, hogy
az MAD elsődleges feladatának a csapaton belüli alkotmányellenes törekvések – vagyis a jobboldali veszélyek felderítését tekinti.
A szolgálat jelenlegi vezetője természetesen nő, Martina Rosenberg, egy jelentéktelen jogász, akit kimondottan az úgynevezett jobboldal elleni hajsza megszervezőjeként emeltek ebbe a pozícióba. Főnökének, a szociáldemokrata Christine Lambrecht honvédelmi miniszternek, akit Rosenberg szolgaian követ, és akit még pártkollégái is feladatára teljességgel alkalmatlannak tartanak, legfontosabb célja a Bundeswehrrel a jobboldal elleni küzdelem.
|
|
|
|
|
|
Mint annyi más fogalom a „jobboldal” fogalma is új tartalommal töltődött fel az utóbbi nem egészen két év folyamán. A jobboldaliság vádja ma egyenlő a fasiszta terror támogatásának vádjával, ami végső soron mindenkire alkalmazható, aki nem ért egyet a jelenlegi zöld-szocdem-szabaddemokrata politikai vezetéssel. Persze mind a bűnüldöző szervek, mind a jogászok tisztában voltak azzal, hogy ha a kritikus gondolkodást, valamint az alkotmányos tiltakozási jogok gyakorlását büntetni akarják, akkor szükség van valamilyen megnevezhető bűntettre.
Most segítségükre sietett a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (Bundesamt für Verfassungsschutz), amely egy új, valójában azonban nem is olyan új bűncselekményt talált fel, „az állam alkotmányvédelmileg releváns delegitimációját”. Ezt a bűncselekményt régebben felségsértésnek nevezték.
Az alkotmányvédelem szerint alkotmánysértők „az olyan nyilvánosan kinyilvánított vélemények és akciók” (például tüntetések), amelyek meghaladják a „legitim tiltakozás” mértékét. Hogy ez a mérték hol található és ki határozza meg, arról az alkotmányvédők hallgatnak. Az eddigi mérce, a tiltakozás erőszakmentessége nyilván már nem kielégítő. De azért megpróbálkoznak egy meghatározással: A bűncselekményt elkövetők „megvetéssel nyilatkoznak a törvényhozó testületek, a végrehajtó hatalom és a jogalkotás demokratikus döntéseiről, nyíltan kétségbe vonják azok legitimitását, és felszólítanak a hatóságok rendelkezéseinek vagy a bíróságok döntéseinek semmibevételére”, vagyis dolgokat mondanak és gondolnak, amelyek a hatóságok nemtetszését váltják ki.
Itt persze még finomításokra volt szükség, amelyekből azért elég pontosan kiderül, hogy mind azokról van szó, akik nem követik a zöld-szocialista ideológiát, és időnként – a baloldali radikálisok felvonulásaival ellentétben – eddig mindig békés tüntetéseken adnak ennek kifejezést. „A delegitimációnak ez a formája legtöbbször nem úgy jön létre, hogy közvetlenül megkérdőjeleznék a demokráciát, hanem úgy, hogy állandóan agitálnak a demokratikus legitimációval rendelkező állam képviselői és képviselőnői valamint annak az intézményei és döntései ellen.” Vagyis, hogy ezek az újdonsült bűnözők nem a demokratikus jogrendet kérdőjelezik meg, hanem „becsmérlik” az állam képviselőit és azok döntéseit.
És miközben békés tüntetők, ha a jelenlegi politikát bírálják, ezentúl felségsértésért büntethetők lesznek, az alkotmányvédők közegéből egy szó bírálat sem esett, amikor a Fridays for Future milliomos családból származó vezetője, Luisa Neubauer gázvezetékek felrobbantásával fenyegetőzött természetesen a jó, a klímaharc jegyében.
Elképzelhető, hogy Németország forró ősz előtt áll – természetesen csak átvitt értelemben: Az infláció a 9 százalék irányába fejlődik és inog az euró, a zöld klímaminiszter Habeck a központi fűtés 16 fokra való csökkentését tervezi gázhiány miatt, amelyet természetesen nem az őrült zöld politika, hanem Putyin idézett elő, a megzavarodott egészségügyi miniszter ősztől a járványtól függetlenül általános maszkviselési kötelezettséget tervez és megint elővette az oltási kötelezettség bevezetésének ötletét, az országba minden korlátozás nélkül ömlenek a migránsok, akiknek a bevándorlását a szocdemek még tovább akarják könnyíteni, az állami eladósodás eddig nem látott mértéket ért el. Az anyagi helyzet romlása mindenképpen a társadalmi konfliktusok kiéleződéséhez, az elosztási harcok megjelenéséhez fog vezetni. Meglehet, hogy a hihetetlenül türelmes német polgárok mégis elkezdenek majd lázadozni.
Nyilvánvalóan a politikai vezetés is ettől tart. A gondolatbűntett és a felségsértés újra bevezetése az erre való állami felkészülés része, ugyanúgy, mint az erőszakszervezeteken belüli egyre brutálisabb fegyelmezési akciók.
|
|
|
|
|
|
