Kövess minket -on és -en!

Másodjára állt bíróság elé az antifa támadások elsőrendű vádlottja, Ilaria Salis a Fővárosi Törvényszéken. A Markó utcai épület tárgyalótermébe ismételten széles vigyorral a képén nézett végig a hallgatóságon. 

Az ügy harmadrendű vádlottját technikai okok miatt nem tudta meghallgatni a bíró, miközben annyi érdeklődő volt kíváncsi az antifa perként ismert ügy tárgyalására, hogy két tárgyalóterem is megtelt a Fővárosi Törvényszéken. A javarészt olasz sajtó és hallgatóság szinte egymaga megtöltötte az első emeleti tárgyalótermet, de az elsőrendű vádlott apja, aki a per kezdete óta az erőszakos lánya mellett kardoskodik, így is helyet tudott foglalni lányához közel.

A nagy érdeklődés nem véletlen, hisz az elmúlt közel két hónapban az olasz és a hazai sajtó is Ilaria Salistól volt hangos. A nőt ugyanis először január 29-én kísérték a bv. munkatársai a Fővárosi Törvényszék bírája elé, amikor szintén vigyorogva nézett végig a hallgatóságon. A bilincsben lépdelő nő látványán felháborodott akkor az olasz sajtó szélsőbalos része, és az ügy addig ment el, hogy még a sajtónak is betekintést engedtek Salis cellájába. 

Az indulatok ezzel azonban aligha csillapodtak, mert Ilaria Salis egykori olasz rabtársa a médiában mutatta be, hogy milyen „szörnyű” körülmények között kellett élnie az ártatlan járókelők összeveréséért felelősségre vont antifasiszta nőszemélynek.

Nem tett vallomást

Csütörtök reggel ismét bilincsben érkezett a tárgyalóterembe, majd a kamerák tengerében elveszve leült a vádlottak padjára. A tárgyalásra azonban nem tudott becsatlakozni az ügy harmadrendű vádlottja videóhíváson keresztül, így a német nő meghallgatása nélkül kezdődött az ülés. A tárgyalás előtt megjelent a hallgatóság tagjai között a szélsőbaloldali ex-MSZP-s Szanyi Tibor is, ám a tárgyalóterembe már nem lépett be. 

Ilaria Salis nem akart vallomást tenni a mai tárgyaláson, de személyes dolgait érintő kérdésekre szívesen válaszolt. Ebből kiderült, hogy az olasz nő Milánó közelében oktatott egy gimnáziumban, mielőtt letartóztatták volna. Korábban voltak ügyei, de ezek az eljárások rendre börtönbüntetés nélkül megúszta Olaszországban, helyette „alternatív” büntetéseket kapott. A történtekről a kamerafelvételeket nem látta egészében, hetente mindig csak egy kicsit néz belőlük. 

Védője kérésére azonban elmondta, hogy amennyiben a bíróság ezt engedélyezi, úgy letartóztatás helyett „szívesen lenne bűnügyi letartóztatásban”. Meglátása szerint a családja támogatná őt anyagilag, amit még azzal színesített, hogy egy „hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó alapítványnak is tudna dolgozni”.

Vallomás híján a bíró olvasta fel Salis nyomozás során tett vallomását, amiben többek között arról beszélt a nő, hogy nem fért fel az első Budapestre tartó vonatra, így csak a másodikkal tudott a magyar fővárosba jönni. A vád két német tagjával egy taxiban utazott, de azt állítja, hogy ennél több köze nincsen hozzájuk. A védekezése szerint „csak egy városnézésre érkezett Budapestre, és a hétvégével ment volna is vissza Olaszországba”. 

40 ezer euróért cserébe szabadulna a börtönből

Nyilatkozatot is csak azért tett a későbbiekben, hogy „bemutassa a magyar börtönviszonyokat”. Kérte, hogy vigyék át egy olasz börtönbe, vagy magyar házi őrizet elrendelését. Állítja, hogy nem akar megszökni a hatóságok elől, mivel „nemrég befektetett egy milánói házba, ahova nemsokára be is költözne”, és továbbra is az olasz nagyvárosban tanítana, persze ha gyermekek közelébe engednék. Mindeközben valamiféle tanfolyamot is elvégzett a hazai börtönben, „amire már nagyon régóta vágyott”.

Ilaria Salis ügyvédje, Gyene Bálint jelezte, hogy indítványozza az olasz nő letartóztatásának megszüntetését, és indítványozza, hogy európai bűnügyi felügyelet alá kerülhessen, ezzel engedélyezné a vádlottnak, hogy a szüleihez költözhessen. Kérte, hogy az óvadékot 16 millió forintban, hozzávetőlegesen 40 ezer euróban határozza meg a bíróság. 

A harmadrendű német nő védője kérte, hogy szüntessék meg a bűnügyi felügyeletét védencének. A bíró mind a két esetben elutasította az indítványokat.

Egy beismerte, ketten tárgyaláson

Ilaria Salis és az ügy harmadrendű német női vádlottja nem ismerte be az ellenük felhozott vádakat, így az ő esetükben tárgyalásra utalta az ügyet Sós József bíró. Egyedül a másodrendű német férfi ismerte el az ellene felhozott vádakat az előkészítő ülésen, ezzel már aznap ítéletet hozhatott a tanácselnök.

A Fővárosi Törvényszék bűnösnek mondta ki bűnszervezetben való részvétel bűntettében, három év fegyházbüntetésre ítélte, valamint a határozatban öt évre ki is utasították Magyarország területéről. Feltételesen a büntetés letöltésének kétharmadakor szabadulhat.

A döntés végül nem lett jogerős, mivel az ellen az ügyészség súlyosbításért, míg a vádlott enyhítésért fellebbezett.

Budapesten indítottak támadássorozatot

Mint ismert, tavaly februárban horrorisztikus támadássorozat vette kezdetét Budapest utcáin. Az első incidens február 9-én, csütörtökön történt a belvárosi Fővám téren, ahol három lengyel állampolgárra támadt rá egy hét-nyolc fős banda: lerohanták, majd viperákkal és más eszközökkel ütni kezdték őket. A támadás egy percig tartott, a csoport tagjai ezután elfutottak a helyszínről. A három sértett közül ketten is súlyos, töréses sérülést szenvedtek.

A következő atrocitás másnap, február 10-én történt, akkor Gazdagréten egy magyar férfira rontottak rá hátulról. Ugyanazon a napon az esti órákban az V. kerületi Bank utcában egy magyar, az I. kerületben pedig egy német párt bántalmaztak. A nyomozás kiderítette, hogy a támadók mindegyik sértettet hosszan követték, volt, akivel tömegközlekedéssel, több átszállással is együtt utaztak.

Kövess minket -on és -en!

„Neonáci csoporthoz tartozás”, valamint más „szélsőséges bűncselekmények” gyanúja miatt 20 személyt őrizetbe vett a szlovák rendőrség egy akciója során Pozsonyban - jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a pozsonyi kerületi ügyészség közlésére hivatkozva.

Október 20-án a Die Heimat (korábban NPD) baden-württembergi elnökét, Marina Djonovićot megtámadta és megsebesítette egy csoport baloldali szélsőséges.

Immár 30 év telt el azóta, hogy 1914-ben szerény erőmmel szolgálatba álltam az első világháborúban, amelyet ráerőltettek a Birodalomra.

Büntetőeljárás indult annak a II. kerületi történelemtanárnak az ügyében, aki egy diákját azzal a megjegyzéssel illette, hogy „Te amúgy is zsidó vagy, neked zsidó iskolában lenne a helyed”. 

Aszad elsősorban önmagát hibáztathatja a vereségéért, mert túlságosan is Iránra, a Hezbollahra és Oroszországra támaszkodott, és nem gondoskodott arról, hogy megtisztítsa korrupt tisztikarát és modernizálja hadseregét. Semmi ilyet nem tett, és most vesztett.

A magyar hadifoglyokat 1945 őszén átszállították a 180/5. lágerbe. (Ez a Don-medence egyik szénbányája közelében létesült.) Örömmel fogadtuk az áttelepítést abban a reményben, a háború befejezése utáni hazaszállításunkkal kapcsolatos lépésről van szó.

Két kezünk kevés lenne ahhoz, hogy felsoroljuk az elmúlt tíz nap olyan bűncselekményeit, amelyet magyarok ellen követtek el velünk élő, évszázadok óta integrálhatatlan jövevények.

Nyolcvanhárom, nemzetiszocialista iratokkal és propagandaanyaggal teli dobozt foglaltak le a hatóságok az argentin legfelsőbb bíróság épületének pincéjében. 

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

Az argentin rendőrség letartóztatott egy férfit Buenos Airesben, aki egy nagy mennyiségű, a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalomból származó eredeti fegyvert tartott a házában, amelyek a Wehrmacht és a Waffen-SS szimbólumaival voltak díszítve – közölték a hatóságok.

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kényszerlakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági munkát kellett végezniük.

Visszatért, majd le is lépett az X (korábban Twitter) médiaplatformról Kanye West, az antiszemita néger, aki mára szintet lépett és nyíltan vállalja, hogy „meggyőződéses náci”.

A szerző 1948-49-ben, a „nácitlanítás” csúcspontján egy sor titkos propaganda küldetést irányított a levert Németországba.

Bankár, Wall Street-i spekuláns, ingatlanbáró, likőrmágnás, filmgyáros, nagykövet, a legbefolyásosabb amerikai politikai dinasztia alapítója: Joseph Patrick Kennedy 1888. szeptember 6-án született.