Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Másodjára állt bíróság elé az antifa támadások elsőrendű vádlottja, Ilaria Salis a Fővárosi Törvényszéken. A Markó utcai épület tárgyalótermébe ismételten széles vigyorral a képén nézett végig a hallgatóságon. 

Az ügy harmadrendű vádlottját technikai okok miatt nem tudta meghallgatni a bíró, miközben annyi érdeklődő volt kíváncsi az antifa perként ismert ügy tárgyalására, hogy két tárgyalóterem is megtelt a Fővárosi Törvényszéken. A javarészt olasz sajtó és hallgatóság szinte egymaga megtöltötte az első emeleti tárgyalótermet, de az elsőrendű vádlott apja, aki a per kezdete óta az erőszakos lánya mellett kardoskodik, így is helyet tudott foglalni lányához közel.

A nagy érdeklődés nem véletlen, hisz az elmúlt közel két hónapban az olasz és a hazai sajtó is Ilaria Salistól volt hangos. A nőt ugyanis először január 29-én kísérték a bv. munkatársai a Fővárosi Törvényszék bírája elé, amikor szintén vigyorogva nézett végig a hallgatóságon. A bilincsben lépdelő nő látványán felháborodott akkor az olasz sajtó szélsőbalos része, és az ügy addig ment el, hogy még a sajtónak is betekintést engedtek Salis cellájába. 

Az indulatok ezzel azonban aligha csillapodtak, mert Ilaria Salis egykori olasz rabtársa a médiában mutatta be, hogy milyen „szörnyű” körülmények között kellett élnie az ártatlan járókelők összeveréséért felelősségre vont antifasiszta nőszemélynek.

Nem tett vallomást

Csütörtök reggel ismét bilincsben érkezett a tárgyalóterembe, majd a kamerák tengerében elveszve leült a vádlottak padjára. A tárgyalásra azonban nem tudott becsatlakozni az ügy harmadrendű vádlottja videóhíváson keresztül, így a német nő meghallgatása nélkül kezdődött az ülés. A tárgyalás előtt megjelent a hallgatóság tagjai között a szélsőbaloldali ex-MSZP-s Szanyi Tibor is, ám a tárgyalóterembe már nem lépett be. 

Ilaria Salis nem akart vallomást tenni a mai tárgyaláson, de személyes dolgait érintő kérdésekre szívesen válaszolt. Ebből kiderült, hogy az olasz nő Milánó közelében oktatott egy gimnáziumban, mielőtt letartóztatták volna. Korábban voltak ügyei, de ezek az eljárások rendre börtönbüntetés nélkül megúszta Olaszországban, helyette „alternatív” büntetéseket kapott. A történtekről a kamerafelvételeket nem látta egészében, hetente mindig csak egy kicsit néz belőlük. 

Védője kérésére azonban elmondta, hogy amennyiben a bíróság ezt engedélyezi, úgy letartóztatás helyett „szívesen lenne bűnügyi letartóztatásban”. Meglátása szerint a családja támogatná őt anyagilag, amit még azzal színesített, hogy egy „hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó alapítványnak is tudna dolgozni”.

Vallomás híján a bíró olvasta fel Salis nyomozás során tett vallomását, amiben többek között arról beszélt a nő, hogy nem fért fel az első Budapestre tartó vonatra, így csak a másodikkal tudott a magyar fővárosba jönni. A vád két német tagjával egy taxiban utazott, de azt állítja, hogy ennél több köze nincsen hozzájuk. A védekezése szerint „csak egy városnézésre érkezett Budapestre, és a hétvégével ment volna is vissza Olaszországba”. 

40 ezer euróért cserébe szabadulna a börtönből

Nyilatkozatot is csak azért tett a későbbiekben, hogy „bemutassa a magyar börtönviszonyokat”. Kérte, hogy vigyék át egy olasz börtönbe, vagy magyar házi őrizet elrendelését. Állítja, hogy nem akar megszökni a hatóságok elől, mivel „nemrég befektetett egy milánói házba, ahova nemsokára be is költözne”, és továbbra is az olasz nagyvárosban tanítana, persze ha gyermekek közelébe engednék. Mindeközben valamiféle tanfolyamot is elvégzett a hazai börtönben, „amire már nagyon régóta vágyott”.

Ilaria Salis ügyvédje, Gyene Bálint jelezte, hogy indítványozza az olasz nő letartóztatásának megszüntetését, és indítványozza, hogy európai bűnügyi felügyelet alá kerülhessen, ezzel engedélyezné a vádlottnak, hogy a szüleihez költözhessen. Kérte, hogy az óvadékot 16 millió forintban, hozzávetőlegesen 40 ezer euróban határozza meg a bíróság. 

A harmadrendű német nő védője kérte, hogy szüntessék meg a bűnügyi felügyeletét védencének. A bíró mind a két esetben elutasította az indítványokat.

Egy beismerte, ketten tárgyaláson

Ilaria Salis és az ügy harmadrendű német női vádlottja nem ismerte be az ellenük felhozott vádakat, így az ő esetükben tárgyalásra utalta az ügyet Sós József bíró. Egyedül a másodrendű német férfi ismerte el az ellene felhozott vádakat az előkészítő ülésen, ezzel már aznap ítéletet hozhatott a tanácselnök.

A Fővárosi Törvényszék bűnösnek mondta ki bűnszervezetben való részvétel bűntettében, három év fegyházbüntetésre ítélte, valamint a határozatban öt évre ki is utasították Magyarország területéről. Feltételesen a büntetés letöltésének kétharmadakor szabadulhat.

A döntés végül nem lett jogerős, mivel az ellen az ügyészség súlyosbításért, míg a vádlott enyhítésért fellebbezett.

Budapesten indítottak támadássorozatot

Mint ismert, tavaly februárban horrorisztikus támadássorozat vette kezdetét Budapest utcáin. Az első incidens február 9-én, csütörtökön történt a belvárosi Fővám téren, ahol három lengyel állampolgárra támadt rá egy hét-nyolc fős banda: lerohanták, majd viperákkal és más eszközökkel ütni kezdték őket. A támadás egy percig tartott, a csoport tagjai ezután elfutottak a helyszínről. A három sértett közül ketten is súlyos, töréses sérülést szenvedtek.

A következő atrocitás másnap, február 10-én történt, akkor Gazdagréten egy magyar férfira rontottak rá hátulról. Ugyanazon a napon az esti órákban az V. kerületi Bank utcában egy magyar, az I. kerületben pedig egy német párt bántalmaztak. A nyomozás kiderítette, hogy a támadók mindegyik sértettet hosszan követték, volt, akivel tömegközlekedéssel, több átszállással is együtt utaztak.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A „magyar forradalomért való lelkesedés” miatt, vagy 1956-ot csupán ürügyként felhasználva 257 személy ellen alkalmaztak megtorlást a Szovjetunióban. 

Felvétetett Budapesten, a Budapesti Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályán, 1945. december 3-án 15 óra 17 perckor. Jelen vannak: Dr. Szabó Ferenc népügyész, Harangozó Piroska jegyzőkönyvvezető, Szálasi Ferenc terhelt.

A finn rendőrség szerint egy nemzetiszocialista csoport 3D-nyomtatott fegyverekkel készült faji háborúra. A nyomozók szerint a gyanúsítottak „terrorcselekmény elkövetésének szándékával” képezték ki magukat.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Gyakorlatilag belső emigrációra kényszerült egy német iskola két tanára, miután elmenekültek a „szélsőjobboldali” diákok elől. Egy „jogvédő” szerint „a nácik otthonuknak kiáltották ki” Brandenburg tartományt.

Újabban a gázai tragédia elhomályosította azt a még tragikusabb tényt, hogy az ukrajnai testvérháborúban immár két éve gyilkolja egymást a világ legveszélyeztetettebb demográfiai kisebbsége, a világnépesség alig 2 százalékát (!) képviselő javakorabeli (20–40 éves) fehér férfi, eddig több százezres veszteséget okozva önmagának.

Ausztráliában hétfőtől életbe lépett a nemzetiszocialista tisztelgés és a nemzetiszocialista emléktárgyak tilalmáról szóló új törvény.

Az amerikai neobolsevik rezsim feudális hierarchiájában értelemszerűen legfe­lül tanyázó, sőt egyenesen piedesztálra emelt feketék elsősorban a rabszolga őseik által a déli gyapotföldeken végzett ingyenmunka kompenzálásaként akarják kirázni a gatyájukból fehér hűbéreseiket.

Megszólaltak a német közmédiának azoknak a feltételezett elkövetőknek a szülei, akiket a tavaly februári budapesti támadások elkövetése miatt köröznek.

Dr. Bárdossy László Szombathelyen született 1890. december 10-én, római katolikus vallású kisnemesi, hivatalnoki családból.

Az első ember alkotta eszközt, amely áttörte a világűr határát, az Adolf Hitler szupertitkos csodafegyver-programját, az A-4-es vagy közismertebb nevén a V-2-es ballisztikus rakétát megépítő fejlesztőcsoport vezetője, dr. Wernher von Braun konstruálta meg.

Tíz napja volt hivatalban Vilhelm Junnila finn gazdasági miniszter. A politikus azt mondta, hogy „a kormány fennmaradása és Finnország jóhírének megvédése érdekében” távozik posztjáról.

Eva Braun és Adolf Hitler kapcsolatának története közismertnek mondható: a népvezér politikusért, majd teljhatalmú államférfiért rajongó nő a Führer legbelsőbb köreibe is bejárással bírt, ám a politikába beleszólása nem volt, végül pedig a halálba is követte őt.

Egy nappal a chemnitzi csonkolás előtt is hallattak magukról az antifa terroristák: hétfő éjjel bombatámadás történt a Königsblut Tattoo & Piercing Stúdió ellen Zeulenrodában (Greiz kerület, Türingia).

Az Ostromkalauz után folytatódott a Festung Budapest 2024 rendezvénysorozata. A szervezést megnehezítő körülményekről évről évre egyre többet kell beszélnünk és írnunk a különböző csatornákon és felületeken – írja e sorokat honlapján a Légió Hungária.

Első fokon pénzbüntetéssel sújtotta a Szentesi Járásbíróság azt a férfit, aki tavaly decemberben egy horogkeresztes zászlót rakott ki lakásának ablakába – tájékoztatta a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség helyettes szóvivője az MTI-t.