Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Másodjára állt bíróság elé az antifa támadások elsőrendű vádlottja, Ilaria Salis a Fővárosi Törvényszéken. A Markó utcai épület tárgyalótermébe ismételten széles vigyorral a képén nézett végig a hallgatóságon. 

Az ügy harmadrendű vádlottját technikai okok miatt nem tudta meghallgatni a bíró, miközben annyi érdeklődő volt kíváncsi az antifa perként ismert ügy tárgyalására, hogy két tárgyalóterem is megtelt a Fővárosi Törvényszéken. A javarészt olasz sajtó és hallgatóság szinte egymaga megtöltötte az első emeleti tárgyalótermet, de az elsőrendű vádlott apja, aki a per kezdete óta az erőszakos lánya mellett kardoskodik, így is helyet tudott foglalni lányához közel.

A nagy érdeklődés nem véletlen, hisz az elmúlt közel két hónapban az olasz és a hazai sajtó is Ilaria Salistól volt hangos. A nőt ugyanis először január 29-én kísérték a bv. munkatársai a Fővárosi Törvényszék bírája elé, amikor szintén vigyorogva nézett végig a hallgatóságon. A bilincsben lépdelő nő látványán felháborodott akkor az olasz sajtó szélsőbalos része, és az ügy addig ment el, hogy még a sajtónak is betekintést engedtek Salis cellájába. 

Az indulatok ezzel azonban aligha csillapodtak, mert Ilaria Salis egykori olasz rabtársa a médiában mutatta be, hogy milyen „szörnyű” körülmények között kellett élnie az ártatlan járókelők összeveréséért felelősségre vont antifasiszta nőszemélynek.

Nem tett vallomást

Csütörtök reggel ismét bilincsben érkezett a tárgyalóterembe, majd a kamerák tengerében elveszve leült a vádlottak padjára. A tárgyalásra azonban nem tudott becsatlakozni az ügy harmadrendű vádlottja videóhíváson keresztül, így a német nő meghallgatása nélkül kezdődött az ülés. A tárgyalás előtt megjelent a hallgatóság tagjai között a szélsőbaloldali ex-MSZP-s Szanyi Tibor is, ám a tárgyalóterembe már nem lépett be. 

Ilaria Salis nem akart vallomást tenni a mai tárgyaláson, de személyes dolgait érintő kérdésekre szívesen válaszolt. Ebből kiderült, hogy az olasz nő Milánó közelében oktatott egy gimnáziumban, mielőtt letartóztatták volna. Korábban voltak ügyei, de ezek az eljárások rendre börtönbüntetés nélkül megúszta Olaszországban, helyette „alternatív” büntetéseket kapott. A történtekről a kamerafelvételeket nem látta egészében, hetente mindig csak egy kicsit néz belőlük. 

Védője kérésére azonban elmondta, hogy amennyiben a bíróság ezt engedélyezi, úgy letartóztatás helyett „szívesen lenne bűnügyi letartóztatásban”. Meglátása szerint a családja támogatná őt anyagilag, amit még azzal színesített, hogy egy „hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó alapítványnak is tudna dolgozni”.

Vallomás híján a bíró olvasta fel Salis nyomozás során tett vallomását, amiben többek között arról beszélt a nő, hogy nem fért fel az első Budapestre tartó vonatra, így csak a másodikkal tudott a magyar fővárosba jönni. A vád két német tagjával egy taxiban utazott, de azt állítja, hogy ennél több köze nincsen hozzájuk. A védekezése szerint „csak egy városnézésre érkezett Budapestre, és a hétvégével ment volna is vissza Olaszországba”. 

40 ezer euróért cserébe szabadulna a börtönből

Nyilatkozatot is csak azért tett a későbbiekben, hogy „bemutassa a magyar börtönviszonyokat”. Kérte, hogy vigyék át egy olasz börtönbe, vagy magyar házi őrizet elrendelését. Állítja, hogy nem akar megszökni a hatóságok elől, mivel „nemrég befektetett egy milánói házba, ahova nemsokára be is költözne”, és továbbra is az olasz nagyvárosban tanítana, persze ha gyermekek közelébe engednék. Mindeközben valamiféle tanfolyamot is elvégzett a hazai börtönben, „amire már nagyon régóta vágyott”.

Ilaria Salis ügyvédje, Gyene Bálint jelezte, hogy indítványozza az olasz nő letartóztatásának megszüntetését, és indítványozza, hogy európai bűnügyi felügyelet alá kerülhessen, ezzel engedélyezné a vádlottnak, hogy a szüleihez költözhessen. Kérte, hogy az óvadékot 16 millió forintban, hozzávetőlegesen 40 ezer euróban határozza meg a bíróság. 

A harmadrendű német nő védője kérte, hogy szüntessék meg a bűnügyi felügyeletét védencének. A bíró mind a két esetben elutasította az indítványokat.

Egy beismerte, ketten tárgyaláson

Ilaria Salis és az ügy harmadrendű német női vádlottja nem ismerte be az ellenük felhozott vádakat, így az ő esetükben tárgyalásra utalta az ügyet Sós József bíró. Egyedül a másodrendű német férfi ismerte el az ellene felhozott vádakat az előkészítő ülésen, ezzel már aznap ítéletet hozhatott a tanácselnök.

A Fővárosi Törvényszék bűnösnek mondta ki bűnszervezetben való részvétel bűntettében, három év fegyházbüntetésre ítélte, valamint a határozatban öt évre ki is utasították Magyarország területéről. Feltételesen a büntetés letöltésének kétharmadakor szabadulhat.

A döntés végül nem lett jogerős, mivel az ellen az ügyészség súlyosbításért, míg a vádlott enyhítésért fellebbezett.

Budapesten indítottak támadássorozatot

Mint ismert, tavaly februárban horrorisztikus támadássorozat vette kezdetét Budapest utcáin. Az első incidens február 9-én, csütörtökön történt a belvárosi Fővám téren, ahol három lengyel állampolgárra támadt rá egy hét-nyolc fős banda: lerohanták, majd viperákkal és más eszközökkel ütni kezdték őket. A támadás egy percig tartott, a csoport tagjai ezután elfutottak a helyszínről. A három sértett közül ketten is súlyos, töréses sérülést szenvedtek.

A következő atrocitás másnap, február 10-én történt, akkor Gazdagréten egy magyar férfira rontottak rá hátulról. Ugyanazon a napon az esti órákban az V. kerületi Bank utcában egy magyar, az I. kerületben pedig egy német párt bántalmaztak. A nyomozás kiderítette, hogy a támadók mindegyik sértettet hosszan követték, volt, akivel tömegközlekedéssel, több átszállással is együtt utaztak.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A faji háborúra való előkészletek, illetve „terrorösszeesküvés” miatt ítéltek el finn nemzetiszocialista fiatalokat.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

„A közelgő győzelem lehetőséget ad Németországnak az európai zsidókérdés megoldására, ami véleményem szerint kötelességünk is. A kívánatos megoldás: minden zsidót kitenni Európából.

A frankfurti zsidó szupremácisták Németországban elsőként indítottak el egy olyan alkalmazást, amely az antiszemiták elleni küzdelemben segít azáltal, hogy figyelmezteti a zsidókat a potenciális „biztonsági fenyegetésekre”.

A nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom egyik első embere, Heinrich Himmlernek bajorországi, festői környezetből álló tóparti villáját szállodává és étteremmé alakították át, amiért „természetesen” áll a bál a zsidó-liberális médiában.

Szálasi Ferenc 1946. évi Börtönnaplójának február 28-i bejegyzésében ezt olvassuk: "Ma reggel kivégezték Imrédy Bélát. Nyugodjék békében. A Nemzet vértanúja volt."

A 20. századi magyar történelem legsötétebb időszaka köthető Rákosi Mátyás nevéhez, aki hasonlóan a legtöbb kommunistához, a legmesszebbmenőkig álságosan élt.

Újabban a gázai tragédia elhomályosította azt a még tragikusabb tényt, hogy az ukrajnai testvérháborúban immár két éve gyilkolja egymást a világ legveszélyeztetettebb demográfiai kisebbsége, a világnépesség alig 2 százalékát (!) képviselő javakorabeli (20–40 éves) fehér férfi, eddig több százezres veszteséget okozva önmagának.

Ingyen kínálja fel doktor Joseph Goebbels vidéki villáját, az úgynevezett Haus am Bogenseet a berlini önkormányzat. 

Mint ismert, az elmúlt napokban szörnyű esemény rázta meg Írországot: egy algériai migráns Dublinban megkéselt három kisgyereket.

1945 januárjának elején a komáromi vasútállomáson kivagonírozott Tigris harckocsik hosszú sora nagy zajt csapva kígyózott a macskaköves utcákon, hogy a Vág-Duna hídján túl elfoglalják harcállásukat.

Tíz év börtönbüntetést kapott a betiltott brit nemzetiszocialista szervezet, a National Action társalapítója.

Mihelyt a második világháború 1945-ben véget ért, Kanada és az USA elkezdett hajón élelmet szállítani az emberek százmillióinak, akik a háború következtében éhhalálnak voltak kitéve.

A mennoniták anabaptista felekezetét a 16. században hozta létre egy frízföldi reformátor, Menno Simons. A javarészt Poroszországban letelepedett mennoniták a 18. században a militarista alapokra épülő államból II. Katalin cárnő Oroszországába menekültek.

Elmélyülő külső és belső konfliktusok, olyan súlyos társadalmi törésvonalak, melyet még Magyarország is megirigyelne, etnikai krízis, romló közbiztonság. Igen, ezek az Amerikai Egyesült Államok mindennapjai, de Joe Biden kormányának (már amennyiben elfogadjuk, hogy beszámítható és ő irányít) vannak fontosabb dolgai is, például a Nordic Resistance Movement (NRM) kriminalizálása.