Keressük a legendás magyar vadászpilóta sírjáról ellopott márvány Messerschmittet

Kövess minket -on és -en!

Megint megrongálták Vitéz Szentgyörgyi Dezső, a Magyar Királyi Honvéd Légierő legendás vadászpilótájának Farkasréti temetőbeli sírját.

(MNO)

Míg korábban egy bronz Il-18-ast loptak le a sírkő tetejéről, idén augusztusban a helyette odakerült márvány Bf 109-es vadászrepülőgépet vitték el – derült ki B. Stenge Csaba Facebook-bejegyzéséből.

Archívum

A hadtörténész egy Szentgyörgyi család által hétfőn készített fotót tett közzé a megrongált sírhelyről, valamint a még 2011. október 28-án, a sírkő márvány részének átadásakor készített saját képeit is feltöltötte.

„Minél több emberhez eljut a hír, annál nagyobb az esély arra, hogy valaki tud valamilyen használható információval szolgálni” – hangsúlyozta B. Stenge Csaba, aki abban bízik, ha nagy nyilvánosságot kap az eset, a sírrongáló biztos nem tudja majd eladni a márvány vadászrepülőt.

Vitéz Szentgyörgyi Dezső, a Magyar Királyi Honvéd Légierő legeredményesebb vadászpilótája 1915. január 6-án született Kőkúton. Tizennyolc évesen vonult be a légierőhöz, a honvédesküt 1933. szeptember 3-án tette le. Szolgálata során 29 igazolt győzelmet ért el. 1957-től a Malévnál lett pilóta. A Malév koppenhágai járatának katasztrófája során repülőhalált halt az Iljusin Il–18V típusú, HA-MOC lajstromjelű repülőgéppel.

Kövess minket -on és -en!

A kisinyovi vasúti láger udvarán mukába indulásra sorakoztunk fel 1946 januárjában az egyik reggelen. Egyszer csak kiáll a munkaelosztó tiszt, és 6 fő jelentkezőt kér vágóhídi munkára.

A mai Puskin mozi 1946-ból származó moziműsoránál bizarrabbat ritkán lehet látni.

1987. augusztus 17-én repült világgá a hír, hogy Rudolf Hess, Hitler egykori helyettese, a Nürnbergben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt "nemzetiszocialista háborús főbűnös", a spandaui fegyház utolsó foglyaként, 93 éves korában meghalt.

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

E történelmi visszatekintés nem lesz teljesen átfogó, csupán a Henney Árpád-féle Hungarista Mozgalom 56-os tevékenységét mutatja be.

Az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a Führer arcára, a vidám pillanatokat fotó- és filmfelvétel is megörökítette.

A szlovák Specializált Büntetőbíróság bírója bűnösnek találta Marián Magátot „szélsőséges gondolatbűncselekmények” elkövetésének vádjában.

Kétnapi hajóút után megérkeztünk Szevasztopolba. A kiszállás után a kikötő melletti nagy rétre tereltek bennünket. Rongyos, kiéhezett lakosság rohant meg bennünket – ruhát, cipőt és ennivalót kunyeráltak tőlünk.

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.

Alulírottak, a magyar igazság érvényesítésére alkalmas kedvező történelmi pillanatot felismerve, továbbá magyar hazánkhoz és nemzetünkhöz való olthatatlan szeretetünktől és hűségünktől vezérelve, a magyar összetartozás jegyében nem nézhetjük tovább tétlenül és szótlanul, hogy a történelem által felkínált újabb esélyt szalasszon el nemzetünk az igazságtalan és önrendelkezési jogot sárba tipró diktátumok által szabott határok felülvizsgáltatására.

A legutóbbi Ohio állambeli események, melyek a közelmúltban történt fehér fajvédő felvonulások mintáját követik, zsidók és liberálisok felzúdulását váltotta ki helyben és országosan is.

Focsaniból Krasznogorszkba kerültünk. Itt vettek minket először névjegyzékbe, még számot is kaptunk, egyenkénti kihallgatás után.

Az argentin rendőrség letartóztatott egy férfit Buenos Airesben, aki egy nagy mennyiségű, a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalomból származó eredeti fegyvert tartott a házában, amelyek a Wehrmacht és a Waffen-SS szimbólumaival voltak díszítve – közölték a hatóságok.

Nyomozás indult két kiskorú ellen, akik egy „neonáci” szervezet alapítóiként, illetve tagjaiként megrongálták egy zsidó temető kőtábláit Aradon.

A The Base nevű nemzetiszocialista akciócsoport újra aktivizálta magát az Egyesült Államokban, és paramilitáris kiképzőtáborokat hirdet – írja a brit The Guardian.

Alapvetés, hogy az 1945 utáni magyar emlékezetpolitikát, s így az ebből folyó identitáspolitikát alapjaiban határozta meg világháborús vereségünk, a szovjet bolsevizmus győzelme.

A rezsim intenzív pszichológiai hadviselést folytat az őshonosok ellen, nehogy olyan következtetéseket vonjanak le, amelyek megkérdőjeleznék a tömeges bevándorlást és a többrasszú társadalmat.

Néha érdemes egy-egy szürreális, szatirikus nézőpontot előrántani a "kalapból", mert ezekből szemlélve meglehetősen megvilágító erejű látleletet kaphatunk a valóságról.

A fekete taxisofőrök sem szívesen vesznek fel fekete utasokat, mert fehér kollégáikhoz hasonlóan ők sem szeretik, ha kirabolják őket. A fekete biztonsági őrök ugyanúgy gyanakodnak a fekete vásárlókra, mint fehér munkatársaik.

A szvasztika, azaz a 90 fokban hajlított ágakkal bíró kereszt fontos szimbólum több egykori és ma is élő hitrendszerben egyaránt. Az idők során jelképezte többek között a jó szerencsét, a teremtés végtelenségét és a legyőzhetetlen, forgó Napot.

A nemzetiszocialista Németország már az 1930-as évek elejétől jelentős közlekedésfejlesztést folytatott, például autópályákat épített, vasúthálózatot bővített.

Nemrégen olvashattuk az újságokban, hogy – bizonyos számítások szerint – 1970-re a new york-i Manhattan lakosságának felét a néger rassz képviselői teszik ki, és a New York belvárosát alkotó öt kerület lakosainak 28 százaléka színesbőrű lesz.

Az afrikai "kulturális színesítők" Európába özönlése évtizedek óta tartó tömeges jelenség.

1975. április 17-én vonultak be a feketébe öltözött vörös khmer katonák Phnompenbe, s ezzel megkezdődött négyéves rémuralmuk. 

Negyvenezren voltak. Legyilkolták, lemészárolták őket. Azért, mert magyarok voltak. A rendszerváltásig elhallgatták az egész történetet. Itthon és Jugoszláviában is. Azóta sem sokat beszélünk róla.

Rádióból hallgattuk a tárgyalást Salzburgban. Élénk figyelemmel kísértük a készülék minden budapesti adását ebben az időben.

1938-ban az első bécsi döntés, felülírva a trianoni rablóbékét, visszajuttatta a Felvidék magyarok lakta déli részét, 1939-ben pedig a Magyar Királyi Honvédség bevonult Kárpátaljára, ezután a vezetés figyelme Erdély felé fordult.