Egy londoni egyetemen leszavazták a holokausztra való megemlékezést a diákok

Kövess minket -on és -en!

A londoni Goldsmiths Egyetem diákszervezete 60:1 arányban leszavazta, hogy megemlékezzenek a holokauszt áldozataira.

Az Sarah El-Alfy nevű oktatási tisztviselő kifejezetten arra buzdította a diákokat, hogy utasítsák vissza a javaslatot, mondván, az "eurocentrikus" és "kolonialista". A tudósítás szerint az egyik diák elmondta, hogy a lépés "arra kényszerítene embereket, hogy olyasmire emlékezzenek, amire esetleg nem akarnak emlékezni", egy másikuk pedig közölte, mivel a szervezetük anticionista, így nem tudják vállalni a megemlékezést.

 Volt, aki szerint azért is kellett nemet mondani a javaslatra, mert az kihatással lett volna a szervezet palesztin-izraeli konfliktussal kapcsolatos álláspontjára. De akadt olyan megszólaló is, aki szerint "fehér ember ne javasoljon lépéseket a genocídiumok elítélésére, anélkül, hogy alaposan át ne gondolná. Ez nincs alaposan átgondolva."

Az egyetem elnöke, Howard Littler azzal próbálta tompítani a készülő botrányt, hogy ő megmondta a diákoknak, hogy a két témát nem kéne összekeverni, különben is, "az egész csak vihar a biliben." Az ügy egyébként egy nappal azután került elő, hogy a diákszervezet leszavazta az Iszlám Állam elítélését és az ellenük harcoló kurd fegyveresek támogatását, mondván, ez iszlamofóbia lenne.

Archívum

Nagy-Britanniában 2001 óta tartják meg minden év január 27-én - Auschwitz szovjetek általi elfoglalásának évfordulóján - a Holokauszt Emléknapot, amelyen megemlékeznek a darfuri, a kambodzsai és a ruandai tömeggyilkosságok áldozatairól is. Hasonló emléknapot tartanak Németországban, Olaszországban és Lengyelországban is.

Ugyanakkor a Brit Muszlim Tanács kezdetektől fogva kritizálta, és hat éven át bojkottálta is az emléknapot, sürgetve, hogy abba vonják be az iszlamofóbia valamint az izraeli állami terror palesztin áldozatait is. A tanács ezzel magára vonta azt a kritikát, hogy "megkérdőjelezi és relativizálja a holokauszt egyedülállóságát".

A diákszervezet lépése nem egyedülálló példa, hanem ez az általános trend. Míg Franciaországban elsősorban az utcai antiszemita és Izrael-ellenes erőszak jellemző, addig Nagy-Britanniában (és részben Németországban) egyre erősödik az akadémiai és a közszféra, az igazságszolgáltatás, az iskolák egy részének "iszlámosodása" (iszlám tantervek, különjogok és külön imaszobák muszlim diákoknak stb.), egyre több területen érezhető a nem is mindig mérsékelt iszlamista befolyás erősödése, amelyet csak megerősít az iskolákon, egyetemeken tanított és elvárt "politikai korrektség".

Ez pont arra buzdítja a színes bőrű diákokat, amit ők a Goldsmithsen meg is fogalmaztak: a "fehér ember", főleg a "fehér középosztálybeli férfi" kolonialista múltú, lényegében "eredendően rasszista és szexista", úgyhogy minden adandó alkalommal éreztetni kell vele a bűntudatot.

Az viszont érdekes, hogy mindezt a holokauszttal is összehozták.

(zsido.com nyomán)

Kövess minket -on és -en!

A baloldali TikTok-felhasználók teljesen kiakadtak, miután megjelent az American Eagle új farmernadrág-kampánya, amelyben Sydney Sweeney szerepel. 

A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.

Sven Liebichet, akit most Marla-Svenja Liebich néven tartanak nyilván, hazafias tevékenységért, hivatalosan „gyűlöletkeltésért” ítélték el, és hamarosan megkezdi börtönbüntetését. A hallei hatóság Liebichet a chemnitzi női börtönbe rendelte be.

Az Elon Musk által alapított xAI a Grok nevű chatbot kedden több, általa „nem megfelelőnek” minősített közösségi médiás bejegyzését törölte, miután zsidók felsőbbrendűségét hirdető a Rágalmazás Ellenes Liga (ADL) panaszt tett „antiszemita tartalmak” és Adolf Hitler dicsőítését tartalmazó posztok közzététele miatt.

Az amerikai–kínai vámháborúban átmenetileg fegyverszünet van érvényben, a frontvonalak megmerevedtek, a szembenálló felek készülnek a végső (?) összecsapásra.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Tektonikus folyamatok zajlanak az amerikai jobboldalon. Tucker Carlson, a messze legbefolyásosabb konzervatív véleményvezér, „egy rákos daganat, amelyet ki kell vágni a konzervativizmus testéből” (Ben Shapiro) és Nick Fuentes, az Amerika-firster, kereszténynacionalista fiatalok (groyperek) bálványa, „egy szemétláda, az egyik legelítélendőbb emberi lény és oxigéntolvaj a bolygón” (Gorka Sebestyén) elásta a csatabárdot, és egy kétórás interjú során az amerikai zsidó lobbi hatalmát boncolgatta.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

Börtönbüntetésre ítéltek egy 48 éves magyar férfit, miután beismerte, hogy „szélsőséges jobboldali zenéket és anyagokat” birtokolt, illetve terjesztett az Egyesült Királyságban és Európa több országában.

A brit Telegraph arról ír: részletes útmutatót kaptak walesi óvodák, hogy a kisgyermekek körében is lépjenek fel a rasszista jelenségek ellen.

Egy friss németországi felmérés szerint a bevándorló háttérrel nem rendelkező polgárok, tehát az etnikai németek tartanak leginkább a szélsőjobboldal térnyerésétől.

Az elmúlt években Mozgalmunk központi, nyári táborának egy fejér vármegyei szálláshely adott otthont, ahol az eddigiekben problémáktól mentesen tudtuk lebonyolítani a zártkörű eseményt.

Amikor a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége az 1953. március 27-i rendeletével Sztálin halálát követően hivatalossá tette a Berija által előterjesztett amnesztiát, még senki sem sejtette, hogy ez a kegyelem majd másfél millió embert érint.

1945. január 24-én munka után hazafelé menet Budapesten, a Bethlen Gábor utcában mellém toppant két tatárképű szovjet katona, és fegyverrel egy közeledő, civilekből álló csoportba kényszerített.

A hadosztályt 1940. december 1-étől német tisztek és altisztek mellett zömmel északi önkéntesekből állították fel „Germania” gépkocsizó SS-hadosztály néven.

Bármennyire is sokkolóan hangzik, manapság már csak a világ népességének 2 százalékát (!) alkotják szülőképes korú fehér nők. Úgy tűnik, az utóbbi 100 évben a fehér ember megette a kenyere javát.

Miért maradnak le a férfiak – konkrétan a fehér férfiak Nyugaton – manapság jobban, mint valaha? Vagy lemaradnak a nőkhöz képest, vagy egyszerűn teljesen kiesnek a társadalomból, olyannyira, hogy egyesek kezdik a gyengébb nemnek nevezni őket.

Legjobb barátaink közül néhányan konzervatívok. Őszintén szeretem és csodálom őket valódi erényeikért: az illendőség iránti érzékükért és személyes megvesztegethetetlenségükért egy korrupciós korban, független szellemiségükért és azért a készségükért, hogy hajlandók saját lábukon állni egy egyre inkább paternalizálódó társadalomban.

1945 januárjának elején a komáromi vasútállomáson kivagonírozott Tigris harckocsik hosszú sora nagy zajt csapva kígyózott a macskaköves utcákon, hogy a Vág-Duna hídján túl elfoglalják harcállásukat.

Alakulatunk Csallóközben állomásozott. 1945 február vége volt. Egyik napon Dunaszerdahelyen bevagoníroztak. Irány: nyugat. Brünn, Essen következett. Az utóbbi mint agyonbombázott, holt város lett tartózkodási helyünk.

MÁV dolgozóként a Vas megyei Károlyfa községben tartózkodtam családi ügyben 1945. április 4-én. Úgy 9-10 óra között a szovjet katonák géppisztollyal kényszerítettek a csatlakozásra a már összegyűjtött emberekhez.

Sokan ma már nem is tudják, hogy a német nemzetiszocialisták "találták fel" az autópályát, a híres autobahnt, s az építkezéseknek köszönhetően lényegében felszámolták a tömeges munkanélküliséget Németországban.

Engem és a legjobb barátnőmet együtt vittek ki a Gulágra. Mariska, a barátnőm, öt évvel később térhetett haza, mint én. Ő is visszajött a szülőfalunkba. Azon nyomban meglátogattam...

1945. február 11-én, 77 évvel ezelőtt az európai virtus és harci szellem sokadszorra, ismét megmutatta magát a világ valaha látott legnagyobb ideológiai háborújának, a II. világháborúnak alkonyán.

Christopher Nolan rendezte Dunkirk című film annak ellenére, hogy egy kivételesen jó, átélhető világháborús mozi, van egy rettentesen gyenge pontja, amelyre nem árt fölhívni a figyelmet.