Mein Kampf a padlóból – meglepő műtárgyak kerültek elő az egykori Faulhaber-otthonból

Kövess minket -on és -en!

2019-ben az eleki Resetár András házfelújítást végzett, mikor megdöbbentő felfedezést tett az ingatlanban, amely egykor a Faulhaber család otthona volt.

A Mein Kampf mellett a Waffen-SS karszalagjai, pótfelvarrói, jelvénye, két Reinhard Heinrich-karszalag, valamint személyes tárgyak kerültek elő a padlóból. A ritkaságnak számító értékes tárgyak megtalálásáról, és a velük kapcsolatos kutatás állásáról dr. Bácsmegi Gábor régész, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója tartott sajtótájékoztatót.

Az eleki német, sváb Faulhaber család egyik tagja, András a Waffen SS önkéntesének állt, mikor a német nemzetiszocialisták – akkor még illegálisnak számító – toborzást végeztek 1942-ben a magyarországi németek körében, így Eleken is. Faulhaber András közel egy éven át naplót is vezetett a fronton, a könyvecske szintén előkerült a relikviákkal együtt. Soha nem használt, sorszámozott Waffen-SS egyenruha pótfelvarrók, ilyen gazdag gyűjteménye valószínűleg nincs más múzeum birtokában – állapította meg dr. Bácsmegi Gábor.

Hírek

Resetár András a tárgyakat látva először nagyon meglepődött, hisz az első, amely előkerült rejtekéből, Adolf Hitler Mein Kampf-ja volt. A mű egykori gazdája, Faulhaber András elrejtett személyes tárgyai közt azonban olyanok is szerepelnek, amik meglepőek ebben a környezetben. Több irodalmi mű is volt a napló, a horogkeresztes relikviák és a korabeli képeslapok, levelezőlapok mellett.

A Barbarossa-hadművelet fő kidolgozója, Reinhard Heinrich egykor a Nagynémet Birodalom egyik első embere volt. A Reinhard Heinrich-karszalag sem járt mindenkinek, azt ki kellett érdemelni. Faulhaber András szerepe és élete felderítetlen, a naplójának kutatására a Munkácsy Mihály Múzeum felkérte Számvéber Norbert hadtörténészt.

A most fellelt háborús relikviák majd részét képezik annak a 2024-re tervezett kiállításnak, amellyel a Munkácsy Mihály Múzeum meg kíván emlékezni a II. világháború végének nyolcvanadik évfordulójáról, a békéscsabai eseményekről. A kiállítás „A mi háborúnk” címet fogja viselni, és a helyi események mellett a világháború vármegyei történéseit fogja bemutatni.

A kiállítás részletezni fogja továbbá a békéscsabai vasútállomás és környéke bombázását is. 1944. szeptember 21-én az Amerikai Légi Hadsereg 5. bombázóosztályának 99-es és 463-as bombázócsoportja szőnyegbombázást hajtott végre. Eközben főleg 250 kg-os nehézbombákat dobtak a vasútállomásra és környékére. Ezeket további robbanószerek követték, ezek azonban téves navigáció miatt Erzsébethelyet találták el. A helyszíni vizsgálatok során 607 bomba becsapódását állapították meg, a támadásban 79 ember vesztette életét.

Kövess minket -on és -en!

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”. 

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

Donald Trump a maga bumfordi módján nyilvánvalóvá tette, hogy az Egyesült Államok fel akarja számolni az Európai Unió maradék politikai-gazdasági önállóságát.

A mai Németország nemzeti szocialista szellemben fölnevelkedett fiataljai talán el sem tudják képzelni azt a világot és azokat az állapotokat, amelyek abban az időben uralkodtak, amikor tort ült a német birodalomban a weimari szellem.

„Magyarország egy Franciaországban menedékstátuszt kapott szír antifasiszta kiadását kéri, akit a magyar hatóságok azzal vádolnak, hogy erőszakcselekményeket követett el egy budapesti gyűlésen” – közölte a párizsi fellebbviteli bíróság.

Az I. világháborús vereség után aláírt trianoni békeszerződés a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, valamint a magyar népesség egyharmadát.

A mai Puskin mozi 1946-ból származó moziműsoránál bizarrabbat ritkán lehet látni.

Egy brit házaspár igencsak megdöbbent, amikor második világháborús „náci bunkert” találtak közvetlenül az otthonuk alatt. „Ilyet nem talál az ember minden nap!” – mesélte a 35 éves Shaun Tullier a South West News Service-nek a „teljesen őrült” felfedezésről.

Az Amerikai Egyesült Államokban működő fehér fajvédő szervezet, a Ku Klux Klán története több szakaszra osztható, és tulajdonképpen minden időszakban aktívan szerepelnek benne a nők is.

Antiszemita aktivisták március 15-én megsemmisítették a szigetmonostori holokauszt-emlékművet.

A második világháborúban utolsó évében, 1945. február 13-án foglalták el a szovjet csapatok teljes egészében a magyar fővárost.

A német nacionalista zenekar, a Landser, korábban betiltott dala, a „Wacht an der Spree” kapcsán megint komoly hisztériát robbant ki Bajorországban.

Isabel Peraltat három és fél éves börtönbüntetéssel fenyegetik, mivel a vádirat szerint „gyűlöletet és diszkriminációt” szított muszlimok és marokkói bevándorlók ellen.

Sven Liebichet, akit most Marla-Svenja Liebich néven tartanak nyilván, hazafias tevékenységért, hivatalosan „gyűlöletkeltésért” ítélték el, és hamarosan megkezdi börtönbüntetését. A hallei hatóság Liebichet a chemnitzi női börtönbe rendelte be.

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.

A méltán világhírű brit történész , C. A. Macartney edinburghi professzor "October Fifteenth – A History of Modern Hungary 1929-1945" (Október tizenötödike – A modern Magyarország története 1929-1945) című könyve első kiadásban 1957-ben látta meg a napvilágot.

1941. május 10-én ejtőernyővel, törött bokával egy férfi ért földet Skóciában. Az illető letartóztatása után Rudolf Hessként, Adolf Hitler első számú helyetteseként azonosította magát, és találkozót kért Hamilton herceggel - akit Winston Churchill politikai ellenfelének tartott -, hogy előterjeszthesse titkos béketervét.

A Waffen-SS talán leghíresebb alakulatának előzménye csaknem egyidős a német nemzetiszocialista hatalommal. Elődjét 1933. márciusában SS-Stabwache Berlin (Berlini SS-törzsőrség) néven állították fel.

Alig egy hónappal Szálasi Ferenc kivégzése után a magyar határon önként jelentkezett a Szálasi-kormány egyik még szabadlábon lévő tagja: Kovarcz Emil.

Az első nappali, amerikai bombatámadást követő napon, 1944. április 4-én a német légierő főparancsnoksága Cuno Heribert Fütterer altábornagy budapesti német légügyi attasén keresztül saját irányítása alá helyezte a magyar légierőt és légvédelmi tüzérséget.

Harald, aki saját állítása szerint kereszténnyé tette az általa egyesített Dániát és Norvégiát, melléknevét (blátǫnn) valószínűleg egy elhalt fogáról kapta, amelyet a krónikákban „sötétkék”-ként írtak le.

1941 őszén úgy tűnt, hogy a zsidó-bolsevik fenevadat  is eltiporja a Wehrmacht, amely 1941. október 2-án indította meg az offenzívát a főváros, Moszkva ellen.

A felvidéki magyarok és németek egyik legnagyobb huszadik századi tragédiája ez az etnikai alapon elkövetett vérengzéssorozat, amelyet a II. világháború után a csehszlovák hadsereg katonái hajtottak végre a ma Pozsonyhoz tartozó Ligetfalu területén működtetett internálótáborban.

1939. szeptember 17-én a Vörös Hadsereg támadásba lendült, hogy megszerezze a Molotov-Ribbentrop-paktum által szovjet érdekszférába sorolt lengyel területeket.

A német Tigris harckocsi minden bizonnyal a második világháború leghíresebb és legfélelmetesebb harckocsija volt.

Kiadták annak a német katonának a memoárját, aki az első világháborúban együtt harcolt a fiatal Adolf Hitlerrel, és bepillantást nyert annak az embernek a gondolkozásába, aki aztán a történelem – Jézus Krisztus után – legismertebb embere lett.

Négy évtized telt el azóta, hogy az ENSZ Közgyűlése 1975. november 10-én a cionizmust a „rasszizmus és faji megkülönböztetés” egyik formájával azonosította, egyértelműen elítélve Izrael alapító ideológiáját.