Kövess minket -on és -en!

Letakarták egy bécsi protestáns templom ólomüveg ablakait, mert azokon állítólag „antiszemita” motívumok szerepeltek, és az ablakok alkotója tagja volt a NSDAP-nak.

A Pauluskirche 15 ablakát egy olyan anyaggal borították be, amelyen a „hit, remény, szeretet” szavak állnak – mondta el Elke Petri, a templom lelkésze, hozzáfűzve, hogy erre átmenetileg volt „szükség” addig, amíg új ablakokkal helyettesítik majd a régieket.

Az ólomüveg ablakokat az 1960-as években Rudolf Böttger (1887-1973) osztrák festőművész tervezte, aki korábban az NSDAP bécsi szervezetének funkcionáriusa volt.

A lelkész közlése szerint az ablakokon egyebek mellett „a Hitlerjugend egykori tagjait felidéző szőke copfos lány, továbbá egy árja külsejű Jézus is megjelenik a zsidók sztereotíp, rágalmazó ábrázolása mellett”.

Az üvegablakok „antiszemita” motívumai miatt 2003-ban már egy magyarázó táblát is kitettek a templomban. A hívek egy része azonban nem támogatta, hogy a templomon bármilyen változást hajtsanak végre, ezért eddig nem fedték le az ablakokat – szabadkozott Petri, hozzátéve, hogy szerinte nem az ablakok megsemmisítése a céljuk.

A tervek szerint azoknak az üvegablakoknak, amelyekkel kapcsolatban „nem merültek fel kétségek”, a csere után is biztosítanak a templomban egy úgynevezett „emlékhelyet”.

Böttger a II. világháború után Bajorországban élt, ahol életrajzírója, Florian Jung szerint iskolák, lakóépületek és vallási építmények falait is díszítik a munkái.

Kövess minket -on és -en!

A kisinyovi vasúti láger udvarán mukába indulásra sorakoztunk fel 1946 januárjában az egyik reggelen. Egyszer csak kiáll a munkaelosztó tiszt, és 6 fő jelentkezőt kér vágóhídi munkára.

Tíz éve, hogy elhalkultak a „rózsaszínű tapsok”. Tíz éve, hogy barátunk és bajtársunk, a Titkolt Ellenállás egykori énekese, Cseresznye György végleg itt hagyta földi életét és a Hadak Útjára költözött – kezdődik a beszámoló a Légió Hungária lapján.

Mi, összegyűjtött fiatalok 1944. december 24-én, karácsony napján indultunk el Kéthelyről Csehszlovákián és Németországon keresztül: 1945 májusában érkeztünk meg a felső-ausztriai altheimi átmeneti táborba, amelyben már mintegy 30-35 000 fő tartózkodott.

Az ottawai orosz nagykövet szerint a kanadai hatóságok „hajlamosak késleltetni a volt nácik elleni pereket”.

Magyarország második világháborús történetének van egy apró, alig ismert, de egyben rendkívül érdekes fejezete: az egyéni fegyverténnyel ellenséges harckocsit megsemmisítő magyar honvédek termőfölddel való jutalmazása.

A világ félrevezetett népei, főként az amerikai demokrácia szemében ma is úgy él a hajdanvaló „Csehszlovákia”, mint a „humanizmus és a becsület, a jólét ás szocialista igazságosság” hazája – ezzel szemben persze a régi Magyarországot szeretik úgy feltüntetni a csehek, mint a feudalizmus, a reakció, túlzó sovinizmus földjét.

1941 őszén úgy tűnt, hogy a zsidó-bolsevik fenevadat  is eltiporja a Wehrmacht, amely 1941. október 2-án indította meg az offenzívát a főváros, Moszkva ellen.

A Szent István csatahajó építése idején nemzeti ügy volt, a sajtó rendszeresen nyomon követte a magyar hajógyártás legnagyobb vállalkozásának minden mozzanatát.

Elítéltek egy angol antiszemita aktivistát, aki a rendőrség szerint „neonáci hitet vallott”, mert meg akart támadni egy sussexi zsinagógát.

A frankfurti zsidó szupremácisták Németországban elsőként indítottak el egy olyan alkalmazást, amely az antiszemiták elleni küzdelemben segít azáltal, hogy figyelmezteti a zsidókat a potenciális „biztonsági fenyegetésekre”.

A 47 éves Jonathan Abraham londoni rabbit vették őrizetbe az ír fővárosban azzal a váddal, hogy illegálisan végzett körülmetélést egy gyermeken.

Filip Turek nem tartja magát nemzetiszocialistának, de a rendőrség már nyomoz ellene ezügyben. Karlendítős fotó is elérhető róla, ami autójában készült, amibe elmondása szerint mindig pontosan 88 liter benzint tankol.

A dokumentum azt állítja, hogy a nemzetiszocialista Németország vezetősége 1944-ben az angol-amerikai erők és a Szovjetunió közötti szakításra várt, hogy az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát a tengely oldalára állítsa.

A Kun (Kohn) Béla nevével fémjelzett proletárdiktatúra és vörösterror, a hírhedt 133 nap fenekestül forgatta fel az akkori magyar társadalmi és politikai életet.

A svájci törvény nem csak a legismertebb jelképekre vonatkozik. A horogkereszt és a karlendítés mellett a kódolt jelképeket is tiltják majd.