Kövess minket -on és -en!

Udo Ulfkotte német újságíró új könyve A menekültipar - Miként profitálnak politikusok, újságírók és szociális szervezetek a menekülthullámból címmel jelent meg.

Korábbi írása, A megvásárolt újságírók hamar bestsellerré vált és esélyes, hogy menekülthullám visszásságairól szóló új könyve szintén az eladási listák élén végez.

A könyvből kiderül, milyen hasznot hajt egyes nagyvállalatok malmára a “menekültipar”, például azok a gyógyszer cégek, akik a migránsoknak eladott gyógyszerekkel növelték kereskedelmi forgalmukat, vagy hogy hány német szociáldemokrata politikus dolgozik mellékállásban menekülteket elszállásoló szervezetekben.

Természetesen számos párt jut törvénytelen módon pluszpénzekhez a “migránsbiznisz” keretein belül, de az újságíróknak is jár egy kis mellékes a menekültek történetéből szőtt érzékenyítő történetekért, amelyek között szép számmal akadnak kitalált sztorik is.

A könyvben szó esik arról a 300 ezer németről – közöttük 32 ezer gyerekről – is, akik hajléktalanként élnek a célországban, miközben Merkel hatalmas erőkkel politizál azért, hogy országa minél több menekültnek szolgáljon új otthonul. Mindeközben a német polgárokra havonta 3500 eurónyi plusz teher hárul minden egyes menekült után. Ez éves szinten 42 milliárd terhet ró az országra.

Ulfkotte leírja, hogy amíg Németország lett az “új haza”, addig jelentős kiáramlás indult el az országból: jelenleg minden negyedik német fontolgatja, hogy elhagyja az országot. Ez a szám éves szinten 165-170 ezer, többségük fiatal pályakezdő, friss diplomás. Az ő utánpótlásuk lesz majd a beáramló afgán és afrikai írástudatlan tömeg.

A könyvből az is kiderül, hogy sok menekültet szállodákban helyeznek el, amely ellen a tulajdonosok sem emelhetnek szót. De nem ritka, hogy kastélyokba, vagy magánnyaralókba vagy éppen idős otthonokba helyeznek el migránsokat. Az pedig, aki menedékben részesül és eltöltött 15 hónapot az országban jogosulttá válik arra is, hogy családját maga után hívja. Végül egy statisztika: Berlinben a zsebtolvajlások száma 55 százalékkal megemelkedett.

(Magyar Hírlap nyomán)

Kövess minket -on és -en!

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

Felmérések szerint az amerikai nép nem akar háborút. Legalábbis momentán még nem, de csak médiakampány kérdése az egész. Kezdetben a második világháborúba is vonakodott belépni, aztán a sajtónak köszönhetően már égett a vágytól, hogy Sztálin segítségére siessen.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kényszerlakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági munkát kellett végezniük.

Ismét a Mihály Arkangyal Légiója nevű egykori román fasiszta mozgalmat és annak alapítóját, Corneliu Zelea Codreanut népszerűsítő falfirkák és matricák jelentek meg Bukarestben. 

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.

Tényleges életfogytiglani börtönbüntetést szabtak ki Kaliforniában egy antiszemita aktivistára. Egy homokos, zsidó egyetemi hallgatót tettek el láb alól még 2018-ban, a 19 éves Blaze Bernsteint. 

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

Magát nemzetiszocialistának valló fehér ember ítéltek börtönbüntetésre Ausztráliában a nézeteiért. A szigetországban ez az első eset, hogy a bíróság döntése nyomán valaki karlendítésért részesül elzárásban.

A magyar hadifoglyokat 1945 őszén átszállították a 180/5. lágerbe. (Ez a Don-medence egyik szénbányája közelében létesült.) Örömmel fogadtuk az áttelepítést abban a reményben, a háború befejezése utáni hazaszállításunkkal kapcsolatos lépésről van szó.

Az egyre jobban radikális antifasisztába forduló ausztrál kormányzat nem díjazta a néger rapper hitlerista megnyilvánulásait.

A szabadpiaci kapitalizmus legfőbb jellemzője az, hogy a gazdasági szereplők között sikerorientált verseny zajlik, és az állam közvetlenül nem avatkozik bele a gazdasági folyamatokba. Amerika ezt már régóta feladta, és helyette államkapitalizmust gyakorol, amelyben a Fed (központi bank) jutalmazza a haverjait, akár sikeresek, akár nem.

Az amerikai–kínai vámháborúban átmenetileg fegyverszünet van érvényben, a frontvonalak megmerevedtek, a szembenálló felek készülnek a végső (?) összecsapásra.

Cikkünkben az amerikai, a német, a szovjet és más haderők harcászati felderítési alakulatait, módszereit és hírszerzését hasonlítjuk össze az alapvető jellemzőiket tekintve.

Három brit szélsőjobboldali aktivista olyan akciókat tervezett, amelynek célja mecsetek vagy zsinagógák elleni támadás lett volna, legalábbis a vádak szerint.