Kövess minket -on és -en!

A svéd Aftonbladet arról ír, hogy azok a migránsok, akik letelepedési engedélyhez jutottak Svédországban, nagyon nem akarnak elkezdeni dolgozni: kilencven (!) százalékuk munkanélküli.

(888)

Ezek a migránsok négy éve, a nagy bevándorlási válság idején érkeztek a skandináv országba, ahol jól eléldegélnek a segélynek köszönhetően.

A svéd munkaügyi adatok szerint 40 019 olyan – 2015 óta érkezett – migráns van az országban, akik bármikor képesek lennének dolgozni, ha akarnának, azonban közülük csak 4574-nek van munkaviszonya. Csaknem tízezren vannak azok, akik azért kapnak pénzt, mert tanulnak, míg 18 405-en nem csinálnak semmit, csak a segélyből élnek.

A lap megjegyzi, hogy a legtöbb olyan városban, ahol a legmagasabb az egy főre jutó bevándorlók száma, ott az átlag felett van a munkanélküliség. Példaként említik az ezerfős Ljusnarsberg városát, ami négy éve 230 migránst fogadott be, jelenleg pedig tíz százalék felett van az állástalanok száma.

Svédország az egyik legfejlettebb ország a világon, azonban a képzettséget tekintve azok a bevándorlók, akik idejönnek, a mérce alatt vannak – mondta Per Lundborg közgazdász.

A napokban jött ki az Eurostatnak a munkanélküliségről szóló jelentése, mely rámutatott, hogy a 28 tagállam közül a 24. helyen áll Svédország.

Kövess minket -on és -en!

Riadó! Náciveszély! Égen-földön, éjjel-nappal, mindenhol és mindenkor. A nácik a nyugati liberális-parlamentáris kleptokráciák és a kelet-európai illiberális-autokrata kleptokráciák spájzaiban vannak.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

Terrorizmushoz kapcsolódó vádakkal illetik a winnipegi nemzetiszocialista aktivistát, akit korábban antiszemita graffitik felfestése miatt kaptak el.

A hatóságok szerint a szélsőjobboldali „Letzte Verteidigungswelle” (Utolsó Védelmi Hullám) csoport célja Németország demokratikus rendszerének összeomlasztása.

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

Sven Liebichet, akit most Marla-Svenja Liebich néven tartanak nyilván, hazafias tevékenységért, hivatalosan „gyűlöletkeltésért” ítélték el, és hamarosan megkezdi börtönbüntetését. A hallei hatóság Liebichet a chemnitzi női börtönbe rendelte be.

Három brit szélsőjobboldali aktivista olyan akciókat tervezett, amelynek célja mecsetek vagy zsinagógák elleni támadás lett volna, legalábbis a vádak szerint.

Az 1945. április 5-én zalai leventeként kezdődött amerikai, majd francia fogságom sok megaláztatással és szenvedéssel járt. Az amerikai őrök azzal fogadtak, hogy elszedték ékszereinket, óráinkat, gyűrűinket, kis vagyonkáinkat. 

Az ODESSA nevű titkos SS szervezet üldözött nemzetiszocialisták ezreit mentette ki Németországból a világháború utolsó hónapjaiban, a menekülés fő célpontja a biztonságos Argentína volt. A zsidó szupremácisták keresik, hogy élnek-e még olyanok, akiken még bosszút állhatnának.

Alakulatunknak az orosz túlerővel szemben vissza kellett vonulnia, egészen a Stájer Alpokig. Itt ért bennünket a háború vége.

Ásatások kezdődtek Lengyelországban egy feltételezett SS-bunkernél, ahol második világháború végén elrejtett aranyat és műkincseket keresnek.

Az első világháborút követő nemzetközi megszorítások nem kedveztek, sőt hatalmas hátrányt jelentettek a magyar harckocsizás kialakulásának és fejlődésének.

Az erfurti rendőrség keresi azt az antiszemita aktivistát, aki egy 24 éves zsidó férfit bántalmazott a villamoson, miután észrevette, hogy Dávid-csillagos nyakláncot visel. A hatóságok az esetet „politikailag motivált gyűlölet-bűncselekményként” vizsgálják.

Az Egyesült Államok példáját követve az Antifa mozgalom terrorszervezetté minősítését kezdeményezte a magyar kormány az Európai Unióban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.