Kövess minket -on és -en!

A tanulók bűne csupán annyi volt, hogy banánokkal és majmokkal díszítették fel az iskola egyik folyósóját, ami a tanárok szerint rasszista.

A díszítést szervező diákok közül többen teljesen összetörtek és elsírták magukat miután rasszistának titulálták őket.

A svédországi Sollentuna városának egyik gimnáziumában évente megrendezésre kerül az úgynevezett “spex” hét, aminek keretében a diákok különböző, előre kijelölt témák szerint díszítik fel az iskolájuk folyosóit. Idén ez a téma a gyümölcs volt, amiből óriási botrány alakult ki, mivel a tanulók banánokkal és majmokkal dekorálták ki az egyik közlekedő helyiséget, ami több tanár szerint rasszista – írta meg a V4NA. A dekorálásban részt vevő diákokat nagyon rosszul érintették a vádak, a gyöngébb mentális tűrőképességűek összeomlottak, és sírni kezdtek.

“Azok között akik megszervezték ezt a programot, voltak olyan diákok akik elsírták magukat, és arról győzködtek minket, hogy egyáltalán nem voltak rossz szándékaik”, mondta Linus Nygren iskolaigazgató.

Nygren sajnálja, ha valakit megbántott a dekoráció rasszista értelmezése, egyúttal felhívta arra is a figyelmet, hogy a kérdéses folyosót nem csak a bevándorló tanulók használják.

Az egyik, a diákokat lerasszistázó tanár névtelenül azt nyilatkozta, “sokféleképpen értelmezhető, de a dekorációnak rasszista felhangjai vannak, ami a sötétbőrűekkel szembeni rasszista sztereotípiáikon alapul. Ez azért problémás, mert egy olyan folyosóról beszélünk, ahol sok színesbőrű diák tölti a szüneteket. Az arcát nem vállaló, névtelenséget kérő tanár a médiában bírálta az iskola vezetését is és azt állította, hogy nem reagáltak elég gyorsan a problémára".

A tanárnő elmondása szerint több kollégája is az iskola vezetéséhez fordult, a dekorációk miatt, de nem hallgatták meg őket, továbbá kijelentette, hogy a banánokat és a majmokat csak azért szedték le, hogy az iskolát ne bélyegezzék rasszistának.

Kövess minket -on és -en!

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

A táborparancsnokság 1944 telének egyik éjszakáján riadóztatott bennünket, és összeállítva egy 70 fős csoportot, kiküldött bennünket Birzsa településre tüzifáért a láger részére. Rettenetes hideg volt, a szél is fújt.

A müncheni felsőbíróság súlyos testi sértés miatt 5 év börtönbüntetésre ítélte Hanna S.-t, akit azzal gyanúsítottak, hogy társaival 2023-ban, a Kitörés Emléknapon Budapesten „szélsőjobboldalinak tartott” embereket vertek össze.

1987. augusztus 17-én repült világgá a hír, hogy Rudolf Hess, Hitler egykori helyettese, a Nürnbergben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt "nemzetiszocialista háborús főbűnös", a spandaui fegyház utolsó foglyaként, 93 éves korában meghalt.

Az ember által használt egyik legősibb szimbólumot, a horogkeresztet a modern kori Európában a régészeti és archeológiai kutatások tették ismertté az 1880-1920-as években, és mint a jó szerencse szimbóluma terjedt el széleskörűen.

Gyászkeretes emlék marad számomra 1945. március 4. Szülővárosomra, Szombathelyre bombák hullottak, és a pusztulás az ország romvárosai közötti sorrendben a hatodik helyet juttatta...

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

1933 az egykori Szovjetunió történelmének talán legsötétebb éve volt (pedig elég erős a mezőny ebben a versenyben).

Donald Trump külpolitikai hiperaktivitása nemcsak az egyre jobban a körmére égő Epstein-ügyről való figyelemelterelést szolgálja, hanem az amerikai gazdaság és a dollár mind súlyosabb gyengélkedését is jótékony homályban tartja.

1813. július 16-án született a szegedi alsóvároson Rózsa Sándor, a legendás alföldi betyárvezér. Nevét Magyarországon mindenki ismeri, a népdalok és mondák mellett versek, regények, filmek dolgozták fel életének különböző epizódjait, nevezetesebb tetteit.

1943. szeptember 12-én délután 2 órakor német vitorlázó-repülőgépek szálltak le a 2112 méteres Gran Sasso hegycsúcsán, és mindössze háromnegyed óra alatt kiszabadították Olaszország vezérét, a Duce-t. 

„Én vagyok az utolsó szemtanú magyar részről” – olvasható Dr. Szakáts István a Hungária Szabadságharcos Mozgalom ügyvezető elnökének történelmi dokumentumában, aki nemcsak a nemzetiszocialista mozgalom egész harci korszakát végig élte, hanem intenzív kapcsolatban állt Hitlerrel is.

A melbourne-i nemzetiszocialista Jacob Hersant elmondta: örül, hogy visszanyerte szabadságát, miután letöltötte egyhónapos börtönbüntetését „tiltott náci tisztelgés nyilvános bemutatása” miatt.

Charles Augustus Lindbergh (1902–1974) svéd bevándorlók leszármazottjaként látta meg a napvilágot Amerikában.

A Waffen-SS gyalogsági harcászata (a szárazföldi haderő elődjétől némileg eltérően) elsősorban az első világháborús német rohamcsapatok tapasztalatai alapján alakult ki.