Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Most, hogy az amerikai kormány félhivatalos szócsövének számító The Washington Post megszellőztette a hírt, szinte már biztosra vehető, hogy az USA egy újabb megnyerhetetlen háborús kalandra készül a Közel-Keleten, ezúttal a jemeni húszik ellen, akiket a napokban ismét terrorszervezetnek nyilvánított, miután három éve éppen a Biden-kormány levette őket erről a listáról.

Ennek viszonzásaként a jemeni parlament úgy döntött, hogy Izraelt, az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot „idegen terrorista entitásokként” az országban törvényen kívül helyezi.

Samu bácsi világseriffi ambícióit konkrétan az szította fel, hogy a Vörös-tenger Indiai-óceáni bejáratánál lévő Báb el-Mandeb szorost ellenőrző húszik gyakorlatilag megtiltották a rajta való átkelést az izraeli érdekeltségű vagy Izraelbe tartó hajók számára, és azután sem tértek jobb belátásra, hogy egy amerikai–brit vezetésű szedett-vedett intervenciós hadiflotta megbombázta őket. Sőt, ez csak fokozta az eltökéltségüket, hogy a blokáddal kényszerítsék Izraelt a gázai csapások befejezésére. Ezzel a gazdasági jellegű nyomásgyakorlással, amelynek következtében Izraelt jelentős veszteség érte, egyebek közt 85 százalékkal csökkent Ejlat kikötőjének forgalma (Israel’s Eilat port sees 85% drop activity amid Red sea houthi attacks, reuters.com, 2023. 12. 31.), a húszik többet tettek a palesztin ügyért, mint (a Hezbollah kivételével) az egész muszlim világ, Iránt is beleértve. Ennyit a muszlim „szolidaritásról”, amelyről Gáza kapcsán ismét bebizonyosodott, hogy a gyakorlatban nem létezik.

Jelenleg Jemenben elvileg két egymással versengő kormány van, az egyik az alkotmányos fővárosban, Szanaában, a másik az egykori Dél-Jemen fővárosában, Ádenben, bár ez utóbbi továbbra sem képes gyakorolni ott a hatalmát. Az ádeni székhelyű „nemzetközileg elismert kormány” valójában egy árnyékkabinet, amely nem is Jemenben, hanem a rijádi Ritz Carlton luxusszállodában székel, ahová 2015 februárja óta száműzték, hipotetikus „hatalma” pedig legfeljebb néhány törzsi csoportosulásra korlátozódik, amelyek a teljes jemeni lakosság kevesebb mint 15 százalékát képviselik. Az úgynevezett húszi lázadók viszont a „nemzeti megmentés kormányának” részei, amely közvetlen hatalmat gyakorol a 33 milliós Jemen teljes lakosságának 85 százaléka felett. Valójában a húszik uralják Jement, mert már régen megnyerték a polgárháborút.

Azok az erők, amelyek drónokat, ballisztikus és cirkálórakétákat indítottak Izrael felé, a nemzeti megmentés kormányával szövetséges erők. Ők messze nem egy „rongyos lázadócsoport”, hanem egy hagyományos hadsereg, amely nemcsak a húszikat képviseli, hanem az egész Jement. Ők alkotják az egyetlen fegyveres erőt Jemenben, amely hűséges egy olyan kormányhoz, amelynek parlamenti felhatalmazása van a hatalom gyakorlására, miközben a Szaúd-Arábia és a „nemzetközi közösség” által támogatott bábkormánynak nincs ilyen felhatalmazása. A Nyugat azt állítja, hogy az a maroknyi dagadt politikus, aki a szaúdiak fizetségét élvezi Rijádban, a „törvényes kormány”, annak ellenére, hogy a jemeni nép körében szinte alig van támogatottsága.

Miért jelentenek a „szegény” húszik „megoldhatatlan” problémát az USA számára? Sokan csodálkoznak azon, hogy miért nem lehet „lerendezni” őket rakétákkal, vadászrepülőgépekkel és egy egész armada hadihajóval a Vörös-tengeren. A jemeni polgárháborúba beavatkozva a szaúdiak és arab csatlósaik csaknem egy évtizeden át szőnyegbombázásokat hajtottak végre a húszik megtörésére, és ez egyáltalán nem vezetett eredményre, sőt megacélozta az utóbbiak erejét. Olyannyira, hogy immár ballisztikus rakétáik is vannak, amelyekkel Szaúd-Arábia minden pontját képesek elérni, amint azt már többször be is bizonyították, érzékeny csapásokat mérve agresszív szomszédjuk olajkitermelő létesítményeire is. Mellesleg a húszik megtapasztalták ugyanazokat a háborús bűnöket, amelyeket most Gázában követ el a „világ legerkölcsösebb” hadserege. A szaúdi–amerikai koalíció tengeri blokád alá vette Jemen partjait, több tízezer gyerek éhhalálát okozva, miközben szándékosan és szisztematikusan kórházakat, iskolákat és piacokat bombázott, egyáltalán nem törődve a civil áldozatokkal. Érdekes módon akkor a világon senki sem panaszkodott, amikor az USA a Jemenbe tartó teherhajókat lőtte, és a „nemzetközi közösség” szemében az nem számít kalózkodásnak, amikor amerikai hadihajók más nemzetiségű civil hajókat feltartóztatnak és átvizsgálnak a húsziknak szánt állítólagos iráni fegyverszállítmányok után kutatva.

Afganisztánban az USA és a NATO a két évtizedig tartó háború során csak kézifegyverekkel és házi készítésű robbanószerekkel felszerelt, legfeljebb százezer tálib gerillával került szembe, de nem tudott győzelmet aratni. Az amerikaiak és csatlósaik a legfejlettebb haditechnikát (tankokat, páncélozott járműveket, a vadászgépek több generációját, bombázókat, helikoptereket) és tömeges gyalogságot vetettek be, mégis kudarcot vallottak, és „megszállásuk” idején az ország jelentős részét mindvégig a tálibok tartották ellenőrzésük alatt, taktikusan kihasználva legfőbb előnyüket, a zord hegyvidéki terepet. Ráadásként ideológiájuk a „szent háború” volt, amely törhetetlen harci morált adott nekik, és mindenekfelett kitartást, hogy addig harcoljanak, amíg csak kell.

Nos, a jemeni húsziknak mindezek az előnyeik és jellemzőik megvannak, csak adjunk hozzá kétmilliós aktív és tartalékos katonai állományt és a tálibokhoz képest fejlett arzenált (ballisztikus rakétákat, torpedókat, kamikazedrónokat stb.). A húszik móresre tanításához tehát az USA-nak szárazföldi offenzívát kell indítania, és a végkimenetel legalábbis kétséges. Nem is beszélve a rossz előjelekről. Még mielőtt beindult volna ugyanis maga a hadművelet, a britek és az amerikaiak máris veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni. Az expedíciós hadiflotta két brit hajója összeütközött, és szó szerint kiütötte egymást, két amerikai haditengerész pedig a tengerbe veszett, miközben a hajójuk egy, a húsziknak való fegyverszállítással gyanúsított iráni kereskedelmi hajónak próbált kellemetlenkedni. Mi lesz majd akkor, ha a húszik is elkezdenek visszalőni?

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Robert Rundo, az amerikai fehér nacionalista Rise Above Movement társalapítóját a Los Angeles-i Megyei Kerületi Bíróságon fogják meghurcolni, mert a hatóságok szerint „erőszakos lázadásokat” szervezett.

Egy fehér nacionalista szervezet vezetője köztéri matricákkal, valamint Adolf Hitler és a Nagynémet Birodalom plakátjival az otthonában is faji gyűlöletet szított – közölte a brit koronabíróság.

1945 januárjának elején a komáromi vasútállomáson kivagonírozott Tigris harckocsik hosszú sora nagy zajt csapva kígyózott a macskaköves utcákon, hogy a Vág-Duna hídján túl elfoglalják harcállásukat.

A Kun (Kohn) Béla nevével fémjelzett proletárdiktatúra és vörösterror, a hírhedt 133 nap fenekestül forgatta fel az akkori magyar társadalmi és politikai életet.

2019-ben az eleki Resetár András házfelújítást végzett, mikor megdöbbentő felfedezést tett az ingatlanban, amely egykor a Faulhaber család otthona volt.

A tavaszt idéző napsütésben jó félszázan gyülekeztek a megadott időpontban a Keleti pályaudvar előtti téren, hogy részt vegyenek a sétáló történelemórán, számol be a Festung Budapest 2024-es rendezvénysorozata nyitányáról a honlapján a Légió Hungária.

November 8-án reggel 6 órakor rendőrök százai kutattak át több baloldali szélsőségesek által lakott ingatlant Szászországban és Türingiában.

Meglepő, de nem szerzői jogi okok miatt kellett hozzányúlni a vérmocskos Mickey egeres játékhoz: az Infestation 88-cal ennél is nagyobb baj volt.

Egy viking nő lépett először partra az Újvilágban, méghozzá Kolumbusz előtt félezer évvel. De nemcsak Amerika felfedezésében volt az első, hanem abban is, hogy ott adott életet fiának, aki az első fehér gyermekként született a kontinensen, több mint 500 évvel Virgina Dare előtt.

Szálasi Ferenc 1946. évi Börtönnaplójának február 28-i bejegyzésében ezt olvassuk: "Ma reggel kivégezték Imrédy Bélát. Nyugodjék békében. A Nemzet vértanúja volt."

A finn rendőrség szerint egy nemzetiszocialista csoport 3D-nyomtatott fegyverekkel készült faji háborúra. A nyomozók szerint a gyanúsítottak „terrorcselekmény elkövetésének szándékával” képezték ki magukat.

A Neokohn című zsidó szupremácista online hírlap egyik olvasója fotózta le a nem hétköznapi matricát.

A szlovák Speciális Büntetőbíróság (ŠTS) hat év börtönbüntetésre ítélte Marián Magátot, akit törvénybe ütköző gondolatok kifejtésével kapcsolatos vádpontokban bűnösnek találtak.

Alig néhány hónappal a harcok után elindult a feleslegessé vált eszközök hasznosítása a megszállt és kettészakított Németországban.

Menetünk 1945 nagypénteként indult el Ausztria felé. Május 2-án Gmunden városka közelébe értünk. Az oroszok a hátunk mögött, előttünk a linzi műút, azon túl a szövetséges csapatok tanyáztak.