Kövess minket -on és -en!

A bajor államnak 2015 végéig van lehetősége a könyv újbóli kiadásának korlátozására, a határidő lejárta után viszont már bárki megjelentetheti a manifesztumot.

Hetven évvel a második világháború befejezése után a nemzeti öntudatából teljesen kilúgozott Németországban a zsidókat még mindig félelemmel tölti el a gondolat, hogy a szerzői jogvédelem lejártával hamarosan a hazai könyvpiacon is szabadon elérhető lesz a Mein Kampf.

A Führer börtönévei alatt született mű első kötetét 1925-ben, a másodikat pedig 1926-ban adták ki. Az első kötet nagyrészt életrajzi elemeken alapul, míg a második a nemzetiszocialista mozgalom alapvetéseit tárgyalja, középpontjában a zsidók világuralmával, s tanácsokat fogalmaz meg azzal kapcsolatban, hogy a propagandában milyen lehetőségek rejlenek. 1945-ig körülbelül 13 millió példányt adtak el belőle, de például a német házaspárok ajándékba kapták az államtól.

Németországban 1945 óta tabu lengi körül művet, a szerzői jogokkal bíró bajor állam megtiltotta a könyv utánnyomását. Hitler önéletrajzi könyve ettől függetlenül a világ számos pontján forgalomban van és az interneten is széles körben terjesztik. A The Guardian az év elején például arról számolt be, hogy az írásmű digitális kiadásaiból bestseller lett. A bajor államnak 2015 végéig van lehetősége a könyv újbóli kiadásának korlátozására, a határidő lejárta után viszont már bárki megjelentetheti a manifesztumot.

A The New York Times cikkírója a lap véleményrovatában korábban arra emlékeztetett, hogy az NSZK második világháború utáni első elnöke, Theodor Heuss már 1959-ben javasolta, hogy a németek számára egyfajta "okulásként" adják ki újra a birodalom bukása után betiltott Mein Kampfot. Az akkori politikusi gárda azonban figyelmen kívül hagyta a kezdeményezést.

A Mein Kampfot a müncheni Kortörténeti Intézet fogja kiadni, amelynek ötfős csapata évek óta dolgozik egy áltudományos félremagyarázó kommentárokkal ellátott zsidó szellemű kritikai kiadáson. A munkacsoportot vezető Christian Hartmann elmondta: "a szélsőjobboldali propagandairat jegyzetekkel kiegészített verziója közel háromszor terjedelmesebb lesz az eredetileg 700 oldalas műnél és arra hivatott, hogy tudományos alapot teremtsen a hitlerizmus jövőbeli tanulmányozásához".

A müncheni intézet Mein Kampf-projektje azonban a szájbarágós kommentárok ellenére is felháborodást váltott ki bizonyos zsidó szervezetek között. "Egyértelműen ellenzem a Mein Kampf kiadását" - fogalmazott Levi Solomon, a berlini zsidó közösség antiszemitizmus ellen küzdő osztályának vezetője. "Hogyan lehet jegyzetekkel ellátni a Gonoszt? Hogyan lehet magyarázatot fűzni egy olyan emberhez, mint Hitler? Ez a könyv távol áll az emberi logikától" - tette hozzá.

Bírálta a kötet újbóli kiadását Florian Sepp, a Bajor Állami Könyvtár (Bayerische Staatsbibliothek) történésze is, aki úgy fogalmazott, hogy a "könyv túl veszélyes a nép számára". Mások pedig amiatt aggódnak, hogy a könyv egy olyan időszakban fog megjelenni, amikor az antiszemitizmus Európa-szerte erősödőben van, az angol és más nyelvű Mein Kampf-eladások pedig csúcsokat döntögetnek. Bajorország mindenesetre már korábban visszavonulót fújt és - engedve a rá nehezedő cionista nyomásnak - úgy határozott, mégsem támogatja a már felajánlott 500 ezer euróval a Mein Kampf újbóli kiadását.

Kövess minket -on és -en!

Az 503. nehézpáncélos-osztályt 1942. május 5-étől állították fel egy törzsszázaddal és két önálló nehézpáncélos-századdal.

Sven Liebichet, akit most Marla-Svenja Liebich néven tartanak nyilván, hazafias tevékenységért, hivatalosan „gyűlöletkeltésért” ítélték el, és hamarosan megkezdi börtönbüntetését. A hallei hatóság Liebichet a chemnitzi női börtönbe rendelte be.

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

Beregszászon voltam 1944 októbere elején, amikor az oroszok bekerítették a várost. Levetettük a katonaruhát, és civilben – amit a lakosságtól kaptunk – elindultunk hazafelé.

A legtöbb ifjú kommunista átment Rákosi kezei alatt a szegedi Csillagban, miközben a moszkvai emigráció tagjai fogyatkoztak – a későbbi diktátor nagyobb biztonságban volt itthon a rácsok mögött, mint a Szovjetunióban.

Joszif Sztálin 1953-ig volt a Szovjetunió vezetője. A véres diktátort 74 évesen Moszkvában érte a halál, abban az otthonában - dácsájában -, ahol élete utolsó két évtizedének jelentős részét töltötte.

Számos olyan kommunista szörnyeteg volt, akik emberek kínzásáért és haláláért feleltek, ezért nem meglepő módon az ő halálukat is rengetegen kívánták. A leginkább gyűlöltebb személy a Szovjetunió kegyetlen diktátora, Sztálin volt, aki egészen rejtélyes körülmények között hunyt el.

Október 21-én Berlinben letartóztatták a küzdősportokban is jártas baloldali szélsőségest, Thomas Jacobst, aki a szakértők véleménye szerint Lina Engelnek, a "kalapácsos banda" vezetőjének a logisztikusa és trénere. Jacobst több mint egy év körözés után sikerült letartóztatniuk a német hatóságoknak.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

Egy norvég anya meglepődve fedezte fel, hogy Adolf Hitler Mein Kampf című könyve a legnépszerűbb kötetek között van egy gyerekeknek szóló digitális olvasási kampányban – jelentette a norvég TV2 a Budstikka újságra hivatkozva.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kényszerlakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági munkát kellett végezniük.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

Egy ottawai nemzetiszocialistát elítéltek az miatt, hogy „gyűlöletet, félelmet és megosztottságot keltett”, amikor segített létrehozni fajvédő toborzóvideókat és más fehér nacionalista propagandát a mostanra megszűnt szélsőjobboldali Atomwaffen division számára.

A Csíkszentdomonkos és Marosfő körüli harcokban estem fogságba 1944. szeptember 12-én a 23. határvadász zászlóalj tisztjeként. A gyűjtőtáborok – Brassó, Focsani, Moszkva – után Magnyitogorszkban tettek ki a vasúti szerelvényből.

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.