Kövess minket -on és -en!

Ha más városokban is a hét végi munkácsi fegyveres összetűzéshez hasonló konfliktusok kezdődnek,

a kárpátaljai magyar kisebbség Európához fordulhat védelemért – nyilatkozta kedden Olekszandr Szolontaj politológus, a kijevi Politikaoktatási Intézet munkatársa, volt Kárpátaljai megyei és ungvári önkormányzati képviselő a Glavcom.ua ukrán hírportálnak.

A kárpátaljai helyzetet elemző terjedelmes interjújában Szolontaj a magyar közösséggel kapcsolatban kifejtette: „Elméletileg, ha Ukrajna a rendteremtés helyett más forgatókönyvet követ, és ha más városokban is (a munkácsihoz) hasonló összetűzések kezdődnek, akkor természetesen a magyar kisebbség felveti a kérdést Európa előtt, hogy, úgymond, vegyék el Ukrajnától. Az emberek azt mondják majd: annektáljatok bennünket, találjatok ki, és tegyetek valamit, mert nem akarunk ennek a részesei lenni”. A magyarok ugyanis etnikai csoportnak érzik magukat Kárpátalján, ahol nincs más hasonlóan nagy nemzetiségi csoport – tette hozzá, megjegyezve, hogy véleménye szerint a helyzet nem fog idáig fajulni.

A kérdésre, hogy a munkácsi konfliktusban részes felek melyikének az oldalára állt a kárpátaljai lakosság, a politológus elmondta: a helyzet tragikuma, hogy a Jobb Szektor (PSZ) nacionalista struktúraként van jelen, miközben a nacionalista elegy nagyon veszélyes Kárpátalján. „A kárpátaljai emberek akkor sem fogják soha elfogadni a PSZ-t, ha történetesen kiderül, hogy igaza van az adott helyzetben, mert elsőként nyitott tüzet” – mutatott rá. Úgy vélte, a kárpátaljaiak nem támogatják azokat sem, akik a hatalom védőszárnyai alatt foglalkoznak csempészéssel, üzleteléssel.

„Abszolút minimális az esélye annak, hogy Kárpátalján a munkácsi események miatt valamilyen köztársaságot hozzanak létre, szeparatista mozgalmat indítsanak, vagy fegyveres felkelésbe kezdjenek a hatalom ellen. Ez eleve lehetetlen” – szögezte le az ungvári származású ukrán politológus.

(karpatinfo.net nyomán)

Kövess minket -on és -en!

Május elsején a Bikás parkban majálisozott a Mi Hazánk Mozgalom. Tompos Márton, a Momentum elnöke kezdte el verni a tamtamot a közösségi oldalán, hogy az eseményen több karlendítést látott, és egy illetőn Adolf Hitlert ábrázoló tetoválás volt.

A tengerentúli nemzetiszocialista szimpatizánsok Adolf Hitler számára építtették a kaliforniai luxus-főhadiszállást, a háború kitörése miatt azonban a Führer végül soha nem jutott el oda.

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

Sokan vérmes reményeket fűznek Trump következő elnöki ciklusához, egyebek mellett a világbéke megteremtését is várva tőle. Számos előjel azonban arra utal, hogy csalódni fognak a várakozásaikban. 

Október 20-án a Die Heimat (korábban NPD) baden-württembergi elnökét, Marina Djonovićot megtámadta és megsebesítette egy csoport baloldali szélsőséges.

Budapest belvárosában „neonáci, fajvédő eszmék terjesztői verhettek tanyát” – kongatja a vészharangot Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere.

A világháborús légi harcokban a légi fölényt a vadászgépek vívták ki. Azok teljesítményében pedig igen nagy szerepe volt a hajtóművek teljesítményének. A mostani cikkünkben ennek járunk utána a Luftwaffe esetében.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

A földbe épített barakk 1945 júliusában így nézett ki: a lépcsőlejárat mellett volt az ablak, amelyet nem lehetett kinyitni. Bár a nap magasan járt az égbolton, a barakkban mégis félhomály volt.

A második világháború utáni korszak névadójának egy évtizedig tartó diktatúrája alatt a politikai terrorizmus és a személyi kultusz az egekbe tört, míg az életszínvonal és a törvényesség a mélységekbe süllyedt. 

Az alábbi írás eredetileg Substacken jelent meg egy Zander nevű szerzőtől, aki a fehér emberek egyre nagyobb öntudatra ébredését vizsgálja az elmúlt év és az angliai események kapcsán.

A hatóságok szerint a szélsőjobboldali „Letzte Verteidigungswelle” (Utolsó Védelmi Hullám) csoport célja Németország demokratikus rendszerének összeomlasztása.

1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetséget.

Az első magyar származású önkéntesek 1944 nyarán, a bácskai németség körében végrehajtott SS-toborzások, illetve behívások során jelentkeztek szolgálattételre a német Waffen-SS-nél.

Elképesztő pénzt költött és ezreket internált a magyar kommunista vezetés, hogy a jugoszláv határon kiépítse a „magyar Maginot-vonalat”. Nem volt semmi értelme.