Kövess minket -on és -en!

Egy észak-norvégiai pár szigetelésre készülve felszedte a házuk padlóját. Legnagyobb meglepetésükre a padló alatt egy üveggyöngyöt, majd egy viking fejszefejet találtak.

Régészek szerint a házuk egy ősi viking sír fölé épült.

A padlódeszkák felszedése után előbb a homokot távolították el, ami alatt köveket találtak, azok alatt pedig a kincseket néhány vasdarab kíséretében. A mit sem sejtő tulajdonosok először azt hitték, egy játékautó kerekét találták meg – mondta a Bodø város közelében élő pár egyik tagja, Mariann Kristiansen a norvég közszolgálati NRK-nak.

A házat a nő nagyapja építette 1914-ben, de a családban sosem volt szó arról, hogy a nagypapa furcsa dolgokat talált volna alapozás közben.

A helyi kulturális örökségért is felelős Nordland megyei önkormányzatot képviselő régész, Martinus Hauglid a múlt héten felkereste a helyszínt, és arra következtetett, hogy egy vaskori vagy viking kori sírról lehet szó. A fejsze legalábbis az időszámítás szerinti 950 és 1050 közötti időszakból származik, a sötétkékbe játszó üveggyöngy pedig ugyancsak a késői viking korszakot idézi. Ez az az időszak, amikor Norvégia kezdett keresztény állammá szerveződni.

A gyöngyöt és a baltát már elküldték a Tromsøi Egyetemnek, a házat pedig további leletek után kutató régészek szállták meg egy időre, a nappaliból lényegében ásatási terület lett.

Hauglid a maga részéről még sosem hallott olyanról, hogy valakinek a háza alatt találtak volna lelőhelyet, pedig már 30 éve van a szakmában. „A tulajdonosok nagyszerűen jártak el: ahogy gyanút fogtak, hogy valami nagyon régit találtak, azonnal jelentették a leletet. Szerintem jutalmat is fognak kapni, ahogy Norvégiában szokásos: ha valaki ősi leletet talál, az állam megjutalmazza.”

A norvég törvények szerint minden 1537 előtti kulturális emléket automatikusan megőriznek.

Kövess minket -on és -en!

A második világháború utáni korszak névadójának egy évtizedig tartó diktatúrája alatt a politikai terrorizmus és a személyi kultusz az egekbe tört, míg az életszínvonal és a törvényesség a mélységekbe süllyedt. 

A táborparancsnokság 1944 telének egyik éjszakáján riadóztatott bennünket, és összeállítva egy 70 fős csoportot, kiküldött bennünket Birzsa településre tüzifáért a láger részére. Rettenetes hideg volt, a szél is fújt.

Összesen mintegy százan, főleg idős emberek vettek részt azon a rendezvényen, melynek célja a Budapest 80 évvel ezelőtti „felszabadítására” való megemlékezés volt.

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

Donald Trump külpolitikai hiperaktivitása nemcsak az egyre jobban a körmére égő Epstein-ügyről való figyelemelterelést szolgálja, hanem az amerikai gazdaság és a dollár mind súlyosabb gyengélkedését is jótékony homályban tartja.

A melbourne-i nemzetiszocialista Jacob Hersant elmondta: örül, hogy visszanyerte szabadságát, miután letöltötte egyhónapos börtönbüntetését „tiltott náci tisztelgés nyilvános bemutatása” miatt.

Az alábbi eset rávilágít arra, hogy Németországban a hatalom gyakorlatilag hogyan támogatja az Antifát, ami immár az USA-ban és Magyarországon is terrorszervezetnek minősül.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

Sven Liebichet, akit most Marla-Svenja Liebich néven tartanak nyilván, hazafias tevékenységért, hivatalosan „gyűlöletkeltésért” ítélték el, és hamarosan megkezdi börtönbüntetését. A hallei hatóság Liebichet a chemnitzi női börtönbe rendelte be.

Sokasodnak a viharfelhők az amerikai gazdaság fölött. Az utóbbi időben már többször is foglalkoztam a témával, amely azonban globális fontossága miatt egyáltalán nem lerágott csont.

w A katolikus és nemzeti érzelmű diák, Quentin Deranque ügye, akit több mint egy héttel ezelőtt az Antifa terrorszervezethez köthető militánsok meglincseltek és meggyilkoltak továbbra is megrázza a francia társadalmat.

Az ember által használt egyik legősibb szimbólumot, a horogkeresztet a modern kori Európában a régészeti és archeológiai kutatások tették ismertté az 1880-1920-as években, és mint a jó szerencse szimbóluma terjedt el széleskörűen.

Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.