Kövess minket -on és -en!

Adolf Hitler és Szálasi Ferenc találkozója 1944 decemberében

A Hungarista Munkaállam nemzetvezetője és a Nagynémet Birodalom vezére közötti egyetlen személyes tárgyalás 1944 decemberében. 

Szálasi Ferenc a hungarista állam szuverenitását hangsúlyozandó Edmund Veesenmayer budapesti meghatalmazott birodalmi követ közbenjárásával keresztülvitte azon régi elképzelését, hogy személyes megbeszélést folytasson Adolf Hitlerrel.

1944. december 3-án utazott Berlinbe, többek között Beregfy Károly hadügyminiszter és VKF, illetve báró Kemény Gábor külügyminiszter kíséretében. A találkozó a következő napon zajlott le a birodalmi kancellária épületében. A két vezető két alkalommal tárgyalt egymással.

Szálasi egyebek között szerette volna elérni, hogy ígéretet kapjon a birodalomba települő és/vagy menekülő magyar állampolgárok feletti hatalom gyakorlására, önálló közigazgatás fenntartására, nyilas katonai alakulatok felfegyverzésére, betekintést igényelt a térségre vonatkozó német katonai tervekbe, valamint kérte, hogy a magyar területen harcoló német kötelékek felett legfelsőbb szinten magyar katonai vezetés érvényesülhessen. (Ez utóbbi kérdés a magyarországi hadműveletek 1944. augusztus végi kezdete óta fájdalmas sérelme volt a magyar állami és katonai vezetésnek.) 

Adolf Hitler és Szálasi Ferenc találkozója 1944 decemberében Berlinben

Hitler semmiféle konkrét ígéretet nem tett a Szálasi által felvetett problémákkal kapcsolatban. Ribbentrop német külügyminiszter viszont ígéretet tett arra, hogy 1945 tavaszán olyan támadást indítanak a Kárpát-medencében, amely a hadműveleteket Romániába teszi át.

A magyar küldöttség tagjai hallhattak a német rakétafejlesztésekről is. Szálasi találkozott még Oshima Hiroshi berlini japán követtel is, akivel az új világrend háború utáni kiépítéséről cserélt eszmét a Berlin – Róma – Tokio „erőháromszögben”, valamint hosszan fejtegette tárgyalópartnerének a hungarizmus lényegét.

Beregfy (és Szálasi is) Heinz Guderian vezérezredessel, az OKH megbízott vezérkari főnökével folytatott tárgyalásokat. Szálasi, a katonai helyzetet figyelmen kívül hagyva, 1945. február, márciusban még fel akarta keresni Benito Mussolinit, április-májusban pedig még egy látogatásra készült Hitlerhez, amelyre azonban már nem került sor.

(Forrás: Magyarország a második világháborúban lexikon. Budapest: Hadtudományi Társaság, Petit Real, 1997. 592 p.)

Kövess minket -on és -en!

A müncheni felsőbíróság súlyos testi sértés miatt 5 év börtönbüntetésre ítélte Hanna S.-t, akit azzal gyanúsítottak, hogy társaival 2023-ban, a Kitörés Emléknapon Budapesten „szélsőjobboldalinak tartott” embereket vertek össze.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

Egy emberként hördült fel a „nyilvánvalóan nem hálózatként működő liberális média”, amikor Trump a feketék, vagy egyéb túlvédett rassz helyett a fehéreknek adott menedékjogot.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

Az 1945. április 5-én zalai leventeként kezdődött amerikai, majd francia fogságom sok megaláztatással és szenvedéssel járt. Az amerikai őrök azzal fogadtak, hogy elszedték ékszereinket, óráinkat, gyűrűinket, kis vagyonkáinkat. 

A kedves történet látott napvilágot egy kaliforniai középiskolában: nyolc középiskolás diák horogkeresztet formált a testével az intézmény futballpályáján, valamint egy Adolf Hitler-idézetet posztoltak mellé a közösségi médiában.

Az olasz társadalom egy jelentős része nem igazán szívleli a zsidókat. Egy friss olasz közvélemény-kutatás szerint az olasz társadalom jelentős részében jelentős mértékűre nőtt az antiszemita attitűd a zsidókkal szemben, miközben országszerte erősödnek a tiltakozások Izrael gázai népirtása miatt.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Amióta megnyílt, azóta áll szélsőbaloldali támadások középpontjában a Nordic Sun Kulturális Központ Budapest VII. kerületében, írja a Magyar Jelen.

A brüsszeli önkormányzati tanács egyhangúlag jóváhagyta azt az indítványt, amely a belga fővárost „antifasiszta várossá” nyilvánítja – jelentette a The Brussels Times című, angol nyelvű hírportál.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

A magyar hadifoglyokat 1945 őszén átszállították a 180/5. lágerbe. (Ez a Don-medence egyik szénbányája közelében létesült.) Örömmel fogadtuk az áttelepítést abban a reményben, a háború befejezése utáni hazaszállításunkkal kapcsolatos lépésről van szó.

I. e. 5. évszázad: A római civilizáció egy erős patriarchátus, az apák felelősek feleségük és gyermekeik tetteiért, és abszolút hatalommal rendelkeznek a család felett (beleértve az élet és halál feletti hatalmat).

A CIA dokumentumaiból kiderül, hogy ügynökök 10 évig keresték Adolf Hitlert Dél-Amerikában, miközben Argentína arra készül, hogy feloldja a titkosítás alól a második világháború végén az országba menekült németekről szóló kormányzati aktákat.

Izraeli tinédzset vettek őrizetbe és ítéltek pénzbüntetésre, miután „náci” tisztelgést hajtott végre Auschwitzban. Az izraeli oktatási minisztérium is reagált a történtekre, elfogadhatatlannak nevezte a kiskorú viselkedését.