Kövess minket: TELEGRAM — VK — TWITTER
Budapest légvédelmi egységeinek kiépült állási nem 1944. végén készültek, de mégis fontos szerepük volt az ostromban és a főváros védelmi rendszerében.
A magyar katonai vezetés már 1943-ban megerősítette a főváros légvédelmét részben új alakulatok felállításával részben légvédelmi alakulatok ide irányításával. Budapest légvédelmét biztosító alakulatoknak részére fix állások épültek ki részben a városon belül, de zömmel a város környékén.
Az állások nem úgy épültek, hogy alkalmasak legyenek földi harcokban tartós védelemre. Ennek ellenére az Attila-vonalak építésénél Pesten figyelembe vették a légvédelmi alakulatok állásait és sok helyen próbálták a védelmi rendszer építésénél integrálni ezeket. A budai oldalon, mivel nem épült ki a pestihez hasonló védelmi rendszer, így a légvédelmi állások körül nem készültek sem gyalogsági állások sem harckocsi árkok. (Budán a beérkező szovjet csapatok számára a légvédelmi alakulatok állási jelentették az első védelmi létesítményeket, de ezeket azonnal lerohanták. A légvédelmi tüzérek egy esetben sem voltak képesek tartós ellenállást kifejteni, többek között azért is mert az állásaik ezt nem tették lehetővé.)
Budapesten belül kiépült állásoknak már nagyobb szerepe volt a harcokban. A városon belül nem tudták lerohanni a szovjetek az állásokat, mert a front először a külvárosokban stabilizálódott. A későbbiekben amikor a front megközelítette a városon belüli légvédelmi állásokat, akkor ott már a német és magyar gyalogsággal együttműködve tudtak védekezni a légvédelmi alakulatok. Így ezek sokkal sikeresebbek vették fel a harcot.
A budai oldalon jelentős légvédelmi állás épült ki a Róka-hegyen (itt gyalogsági állások is épültek körkörösen körülvéve az ütegeket). A Hármashatár-hegyen szintén több ponton és készültek légvédelmi állások (három légvédelmi bunker máig megmaradt). Bár mindkét állás viszonylag jelentős volt, az ostrom során semmilyen szerepük nem volt, a front csak sokkal beljebb stabilizálódott ezen a szakaszon. Hasonló mondható el a Hárs-hegy oldalában létesült állásokról is. (Ennek nyomai máig is láthatók.)
A harcokban már részt vettek a Csillebércnél, a Frank-hegyen, a Kamaraerdőnél, illetve az Érd környékén települt ütegállások. A Csepel-szigeten a Weiss-Manfréd Művek védelmére szintén több légvédelmi állás létesült, de ezekben közvetlen harcra nem került sor, január 9. után pedig végleg kiürítették a szigetet a németek.
Pesten az Újpest, Új-Köztemetőés Soroksár környékén települt ütegeknek az Attila III. védelmi rendszerében volt szerepük. A pesti városon belül a Ferencvárosi rendező pályaudvar és a Kisrákosi gyakorlótéren települt ütegállásokat tudták valamelyest felhasználni a védelmi harcokban.
A felsorolt ütegállások közül a Kamaraerdőés a Balatoni út között települt állásrendszer számított az egyik legjelentősebbnek (a mai Szoborpark közelében). Itt a 201. honi légvédelmi tüzérosztály egységei állomásoztak. Négy köralakban telepített betonozott ütegállás található itt (88 mm-es ágyúnak). (Ezek romjai máig felfedezhetők.) Továbbá egy parancsnoki bunker és néhány egyéb létesítmény készült el. Volt kiépült lövészárokrendszer is, illetve a Balatoni út mellett páncéltörő tüzérségi állás. Ez volt az egyik legnagyobb légvédelmi állás Budapest körül.
A Csillebércnél és a Frank-hegyen csupán állandósított ütegállások voltak, egyéb védelmi létesítmények nem kapcsolódtak hozzájuk. Pesten a Kisrákosi gyakorlótéren létesült ütegállások tekinthetők a legjelentősebbeknek. Itt három magyar ütegállás épült ki (88 mm-es lövegeknek), illetve kissé távolabb egy német állás (90 mm-es lövegek számára). Itt a 207/2. légvédelmi üteg, illetve a 206. honi légvédelmi tüzérosztály egységei állomásoztak, továbbá a németek egy ütege. 1944 tavaszán épült ki ez az állásrendszer. Itt betonból készültek az ütegállások és a fedezékeke is. A kábeleket, melyek a lövegek elektromos irányításához és az összeköttetés biztosításához kellettek, betonozott csatornákban helyezték el. A pesti oldalon ez volt az egyik legjobban kiépített légvédelmi állás.
