Kövess minket -on és -en!

Valószínűleg rekordot döntött az a férfikorának delén, 35 évesen fegyvert ragadó nő, aki megtestesíti a demokrata szavazó archetípusát: antifasiszta, transznemű és muszlim.

Britney Erica Austint – születési nevén Eric Austint – 17 másik társával tartóztatták le az Egyesült Államokban található Phoenix belvárosában, amint egy palesztin zászlóval a kezében állt egy Izrael-zászlón.

Austint egyébként jól ismerik a helyi rendőrök, ugyanis már fél tucat alkalommal letartóztatták különböző tüntiken, amelyek mindegyikén

arra panaszkodott, hogy nő létére férfiak motozzák meg, holott ezt a vallása tiltja.

(Csendesen megjegyeznénk, hogy mást is tilt még a vallása, de feltételezzük, azokat a fejezeteket nem olvasta a Koránból.)

De nemcsak a rendőségen, hanem a bíróságon is visszatérő vendég, ott viszont felperesként: aki él és mozog, azt beperelte már a szomszédságában, többek között a cégét, mert nem engedték neki, hogy a női mosdót használja, valamint a rendőrséget, mert a teljes testet elfedő burkája nélkül fotózták le.

A férfi egyébként nemrég konvertált muszlim hitűvé, az viszont már nem derült ki, hogy vajon a transzneműeknek is át kell-e esniük ilyenkor a szokásos körülmetélési procedúrán, vagy női péniszüket békén hagyják, mert a helyi muszlim közösség automatikusan kiutasította, miután a női körletbe jelentkezett.

Austinnak így jobb híján meg kell elégednie nevének megváltoztatásával – mármint a másodikkal, mert egyszer már megváltoztatta a nevét, amikor nemet váltott. Új neve, amelyet a közösségi médiában már használ, de a fasiszta rendszer még nem regisztrált, „Szumája Dávud” lesz. A férfi egyébként 2010-ben lett önjelölt nő, 2015-ben muszlim, 2020-ban pedig antifa, úgyhogy 2025-ig még van ideje gondolkodni a következő identitásán. Transzfóka, például?

Kövess minket -on és -en!

Az Antifa vállalta magára a felelősséget az AfD hamburgi frakcióvezetőjének az autója elleni támadásért.

A kedves történet látott napvilágot egy kaliforniai középiskolában: nyolc középiskolás diák horogkeresztet formált a testével az intézmény futballpályáján, valamint egy Adolf Hitler-idézetet posztoltak mellé a közösségi médiában.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

Az utóbbi időben egyre erősödik Nyugaton azoknak a politikai-gazdasági köröknek a hangja, amelyek mindenre képesek, hogy belezavarják országaikat egy szélesebb körű, akár világméretű háborúba Oroszország és/vagy Kína ellen.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Európa alávetettsége teljes. Az Egyesült Államok sikeresen végrehajtotta átfogó felforgatását és leigázását. Ügynökei, akiket gondosan kineveltek az Atlanti Tanács és hasonlók révén, átvették a vezetést a trójai faló szervezetek, mint a NATO és az EU élén.

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

Szomorú és különös helyzetben jöttem rá, hogy néha a tudás is lehet előnytelen. Hadifogságom első lágere a Kraszna Szulin nevű városban volt a Szovjetunióban. A gyár hasonlított a budapesti Csepel Művekhez.

Szovjet hadijelentések szerint 1945. április 4-én fejeződtek be Magyarországon a második világháborús harci cselekmények, amikor a Vörös Hadsereg "kiűzte" az utolsó német egységeket.

Alakulatunknak az orosz túlerővel szemben vissza kellett vonulnia, egészen a Stájer Alpokig. Itt ért bennünket a háború vége.

A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.

Ma 1945. május 8-át a második világháború végének és a „náci rezsim” bukásának napjaként tartják számon hivatalosan Németországban.