Kövess minket -on és -en!

Egy osztrák rendőrtiszt 10 havi börtönbüntetést kapott felfüggesztve, amiért a Facebookon kiposztolt egy ételt, amit Hitler is szeretett.

A férfi, akit egyelőre nem azonosítottak az erre szakosodott antifák, még tavaly tette ki a képet a Facebook-lapjára, Adolf Hitler születésnapján.

„Az ebéd ma tojásrántotta zöldsaláta körettel!” - írta a volt rendőr a fotó mellé. Blondi hiányzik, írta alá a vádlott egyik barátja, és ez volt az az információ, ami alapján perbe fogták végül a gyanúsítottat. Blondival ugyanis állítólag Hitler kutyájára utalt a barát a bíróság szerint, írja az osztrák közszolgálati ORF csatorna a honlapján.

Az elkövetés idején több újság is jelentette, hogy az exrendőr és a barátja is lemondtak az esetet követően az Osztrák Szabadságpártban viselt posztukról, ezzel is demonstrálva, hogy mennyire sajnálják a dolgot, azonban a hatóságokat ez nem hatotta meg.

A jogi védelem viszont már arra építette a védekezést, hogy a „blondival” (magyarul szőke, világos) a világos sörre utaltak, nem pedig a Führer háziállatára, de ezt természetesen a bíróság nem vette be, 10 hónapot mértek ki az emberre.

A felfüggesztett börtön mellé még kiszabtak rá 6,300 euró büntetést is, biztos, ami biztos.

Mindezt az eljárást az 1947-es orwelli Verbotsgesetz teszi lehetővé, amely alapján Ausztria területén bárkit, akár 20 évig terjedő szabadságvesztéssel lehet sújtani, akiről a bíróság úgy ítéli meg, hogy restaurálni kívánta a nemzetiszocialista rendszert. Mint a fenti példából is kitűnik, ezt már egy rántottával is el lehet követni, ha valaki salátát eszik hozzá.

Gratulálunk sógorok. Ez aztán „jogállam” a javából.

Kövess minket -on és -en!

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

Büntetőeljárás indult annak a II. kerületi történelemtanárnak az ügyében, aki egy diákját azzal a megjegyzéssel illette, hogy „Te amúgy is zsidó vagy, neked zsidó iskolában lenne a helyed”. 

A német nacionalista zenekar, a Landser, korábban betiltott dala, a „Wacht an der Spree” kapcsán megint komoly hisztériát robbant ki Bajorországban.

Édesapám – Kremnicsán János – is azok közé tartozott, akik már letöltötték sorkatonai szolgálatukat, amikor 1944 májusában tartalékosként behívták őket, őt az utászokhoz Tokajba. Édesanyámmal itthon kistestvérem születését vártuk.

„Ellenforadalmi összeesküvésért” végezték ki Lavrentyij Beriját, a sztálini terror egyik rettegett végrehajtóját, a Szovjetunió marsallját, belügyi és állambiztonsági miniszterét, akinek lefogása és bírósági pere, majd a kivégzése a Sztálin halálát követő hatalmi harc része volt.

A legtöbb ifjú kommunista átment Rákosi kezei alatt a szegedi Csillagban, miközben a moszkvai emigráció tagjai fogyatkoztak – a későbbi diktátor nagyobb biztonságban volt itthon a rácsok mögött, mint a Szovjetunióban.

Két kezünk kevés lenne ahhoz, hogy felsoroljuk az elmúlt tíz nap olyan bűncselekményeit, amelyet magyarok ellen követtek el velünk élő, évszázadok óta integrálhatatlan jövevények.

Az Árpád-vonalban estem fogságba 1944 novemberében. Az elszállítási útvonal: Mikulics, Nedvorna, Samburg. Az utóbbi helyen lehettünk már 20-25 ezren. A halottakat hajnalonként két tevehúzta kocsival szállították ki a táborból.

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.

Isabel Peraltat három és fél éves börtönbüntetéssel fenyegetik, mivel a vádirat szerint „gyűlöletet és diszkriminációt” szított muszlimok és marokkói bevándorlók ellen.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.