Kövess minket -on és -en!

Két éven át volt egy koncentrációs parancsnokának a titkárnője, de a médiának azt mondta, hogy nem hallott vagy látott gyilkosságokat.

A több mint 10000 ember meggyilkolásában való bűnrészességéért perbe fogott egykori német koncentrációs tábor titkárnője a héten először törte meg a hallgatását, és azt mondta, hogy sajnálja a foglyokat ért rossz dolgokat – írja a New York Post.

„Sajnálom mindazt, ami történt” – mondta Irmgard Furchner kedden az itzehoe-i tartományi bíróság előtt.

A most 97 éves Furchner 1943 júniusától 1945 áprilisáig a lengyelországi Sutthof koncentrációs táborban volt titkárnő.

A mai német törvények szerint minden olyan személy, aki segítette a táborok működését, még ha nem is dolgozott közvetlenül a helyszínen, népirtás miatt felelősségre vonható. Furchner évtizedek óta az első nő, akit Németországban bíróság elé állítanak a nemzetiszocializmus időszaka alatt történek miatt.

A zsidó-liberális médiában néha „a gonosz titkárnőjeként” emlegetett nőt fiatalkorúként ítélik el, mivel 21 év alatti volt, amikor a táborban dolgozott.

„Sajnálom, hogy akkoriban Stutthofban voltam” – folytatta Furchner.

Annak ellenére, hogy Furchner naponta kapott üzenetet a tábor parancsnokától, Paul Werner Hoppe-tól, mindig azt mondta, hogy nem igaz, hogy tudott volna Stutthof „gyilkos tevékenységéről” bármit is.

Éppen ezért múlt héten Furchner ügyvédei felmentését követelték, mondván, hogy a bizonyítékok nem bizonyítják minden kétséget kizáróan, hogy tudott vagy hallott gyilkosságokról.

Az ügyészek eközben két év felfüggesztett börtönbüntetést kértek.

Kövess minket -on és -en!

Tizenkét hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság azt a 34 éves férfit, aki az idei ausztrál nemzeti ünnepen (Australia Day) a zsidókat kritizáló beszédet tartott és nemzetiszocialista nézeteket népszerűsített egy sydney-i tüntetésen.

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.

Maja Trux, az antifa támadások egyik vádlottja kedden sem hazudtolta meg magát: ahogy annak idején az utcán emberekre támadt, most a börtön falai között is szembeszállt mindenkivel, aki szabályt akar érvényesíteni.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

Riadó! Náciveszély! Égen-földön, éjjel-nappal, mindenhol és mindenkor. A nácik a nyugati liberális-parlamentáris kleptokráciák és a kelet-európai illiberális-autokrata kleptokráciák spájzaiban vannak.

Egy vezető zsidó szupremácista szervezet arra szólította fel az ausztrál kormányt, hogy „azonnal lépjen”, miután egy nemzetiszocialista csoport vonult végig Melbourne belvárosán.

Amikor a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége az 1953. március 27-i rendeletével Sztálin halálát követően hivatalossá tette a Berija által előterjesztett amnesztiát, még senki sem sejtette, hogy ez a kegyelem majd másfél millió embert érint.

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.

A végső vereség után az addig hatalmon lévő hungaristák sem kerülhették el, hogy a diadalittas győztesek kegyetlen vérbosszút álljanak rajtuk.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) Célkörözési Osztályát az ORFK BF Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központon (NEBEK) keresztül keresték meg a német hatóságok egy Magyarországon bujkáló politikai szökevényük felkutatása érdekében. 

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

Trump által a kampány során beígért gazdasági csodának egyelőre nem látszódnak még az előjelei sem, éppen ellenkezőleg. 

Börtönbüntetésre ítéltek egy 48 éves magyar férfit, miután beismerte, hogy „szélsőséges jobboldali zenéket és anyagokat” birtokolt, illetve terjesztett az Egyesült Királyságban és Európa több országában.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.