Kövess minket -on és -en!

Két éven át volt egy koncentrációs parancsnokának a titkárnője, de a médiának azt mondta, hogy nem hallott vagy látott gyilkosságokat.

A több mint 10000 ember meggyilkolásában való bűnrészességéért perbe fogott egykori német koncentrációs tábor titkárnője a héten először törte meg a hallgatását, és azt mondta, hogy sajnálja a foglyokat ért rossz dolgokat – írja a New York Post.

„Sajnálom mindazt, ami történt” – mondta Irmgard Furchner kedden az itzehoe-i tartományi bíróság előtt.

A most 97 éves Furchner 1943 júniusától 1945 áprilisáig a lengyelországi Sutthof koncentrációs táborban volt titkárnő.

A mai német törvények szerint minden olyan személy, aki segítette a táborok működését, még ha nem is dolgozott közvetlenül a helyszínen, népirtás miatt felelősségre vonható. Furchner évtizedek óta az első nő, akit Németországban bíróság elé állítanak a nemzetiszocializmus időszaka alatt történek miatt.

A zsidó-liberális médiában néha „a gonosz titkárnőjeként” emlegetett nőt fiatalkorúként ítélik el, mivel 21 év alatti volt, amikor a táborban dolgozott.

„Sajnálom, hogy akkoriban Stutthofban voltam” – folytatta Furchner.

Annak ellenére, hogy Furchner naponta kapott üzenetet a tábor parancsnokától, Paul Werner Hoppe-tól, mindig azt mondta, hogy nem igaz, hogy tudott volna Stutthof „gyilkos tevékenységéről” bármit is.

Éppen ezért múlt héten Furchner ügyvédei felmentését követelték, mondván, hogy a bizonyítékok nem bizonyítják minden kétséget kizáróan, hogy tudott vagy hallott gyilkosságokról.

Az ügyészek eközben két év felfüggesztett börtönbüntetést kértek.

Kövess minket -on és -en!

A müncheni felsőbíróság súlyos testi sértés miatt 5 év börtönbüntetésre ítélte Hanna S.-t, akit azzal gyanúsítottak, hogy társaival 2023-ban, a Kitörés Emléknapon Budapesten „szélsőjobboldalinak tartott” embereket vertek össze.

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

1987. augusztus 17-én repült világgá a hír, hogy Rudolf Hess, Hitler egykori helyettese, a Nürnbergben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt "nemzetiszocialista háborús főbűnös", a spandaui fegyház utolsó foglyaként, 93 éves korában meghalt.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

A White Australia párt – más néven a Nemzetiszocialista Hálózat – a „gyűlöletkeltő” minősítés felfüggesztését kéri a legfelsőbb bíróságon, miközben politikai párttá kíván alakulni.

Spanyol falangisták tartották gyűlésüket október 12-én Vitoria-Gasteiz városában, amikor antifasiszták támadtak rájuk. A Falange Española de las JONS által szervezett Spanyolság Napja (Día de la Hispanidad) rendezvényt a baszk rendőrség biztosította, azonban a megjelent baszk antifasiszta ellentüntetők könnyen áttörtek a csekély rendőri erőkön.

Házkutatásokat kezdett szerdán kora reggel a német rendőrség tizenkét tartományban feltételezett „neonácikhoz” köthető ingatlanokban.

A Nordic Sun Kulturális Központ idén februárban nyitotta meg kapuit. Azóta a szélsőbaloldal támadásainak kereszttüzében áll. Idén márciusban több napon át tartó rongálás-sorozat vette kezdetét, amelyet a Momentum erzsébetvárosi szervezete vállalt magára.

Adolf Hitler kultusza és a nemzetiszocialista korszellem számos neves német és külföldi állampolgár lelkét megihlették az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről legtöbben ma már nem is gyanítanák, hogy rajongással tekintettek a Führerre.

A bad-kreuznachi amerikai táborban 1945 áprilisa végén megkezdődött a szelektálás: elengedték a betegeket, a lengyeleket, az oroszokat, és elkülönítették a tisztikart. Minket, magyarokat és a németeket vegyesen egy vonatszerelvénnyel Észak-Franciaországba, Torénba irányítottak.

A szovjet diktátor 1939 nyarán a hosszan elhúzódó háborút tartotta országa érdekének, és Adolf Hitler győzelmét sem tartotta túl veszélyesnek – már ha a Szovjetuniónak addig sikerül kimaradni.

1933 az egykori Szovjetunió történelmének talán legsötétebb éve volt (pedig elég erős a mezőny ebben a versenyben).

Az újrafegyverkező hitleri Nagynémet Birodalomban fejlesztették ki, és olyan jól sikerült, hogy azóta globálisan mindenki ezt használja.

„Antiszemita” tartalmak azonosítására képes szoftvert fejlesztett ki és mutatott be a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) – közölte a szervezet pénteken az MTI-vel.

A második világháborúban elesett német katona földi maradványait tárták fel Kecskeméten a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság munkatársai.