Kövess minket -on és -en!

Két éven át volt egy koncentrációs parancsnokának a titkárnője, de a médiának azt mondta, hogy nem hallott vagy látott gyilkosságokat.

A több mint 10000 ember meggyilkolásában való bűnrészességéért perbe fogott egykori német koncentrációs tábor titkárnője a héten először törte meg a hallgatását, és azt mondta, hogy sajnálja a foglyokat ért rossz dolgokat – írja a New York Post.

„Sajnálom mindazt, ami történt” – mondta Irmgard Furchner kedden az itzehoe-i tartományi bíróság előtt.

A most 97 éves Furchner 1943 júniusától 1945 áprilisáig a lengyelországi Sutthof koncentrációs táborban volt titkárnő.

A mai német törvények szerint minden olyan személy, aki segítette a táborok működését, még ha nem is dolgozott közvetlenül a helyszínen, népirtás miatt felelősségre vonható. Furchner évtizedek óta az első nő, akit Németországban bíróság elé állítanak a nemzetiszocializmus időszaka alatt történek miatt.

A zsidó-liberális médiában néha „a gonosz titkárnőjeként” emlegetett nőt fiatalkorúként ítélik el, mivel 21 év alatti volt, amikor a táborban dolgozott.

„Sajnálom, hogy akkoriban Stutthofban voltam” – folytatta Furchner.

Annak ellenére, hogy Furchner naponta kapott üzenetet a tábor parancsnokától, Paul Werner Hoppe-tól, mindig azt mondta, hogy nem igaz, hogy tudott volna Stutthof „gyilkos tevékenységéről” bármit is.

Éppen ezért múlt héten Furchner ügyvédei felmentését követelték, mondván, hogy a bizonyítékok nem bizonyítják minden kétséget kizáróan, hogy tudott vagy hallott gyilkosságokról.

Az ügyészek eközben két év felfüggesztett börtönbüntetést kértek.

Kövess minket -on és -en!

Isabel Peralta, Spanyolország egyik legismertebb nemzetiszocialista aktivistája – aki szoros kapcsolatokat ápol brit szélsőjobboldali körökkel is – erőszakos zavargások középpontjába került.

A diktatúra Magyarországon 1950-re elérte az otthonokat, a hétköznapok része lett.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Börtönbüntetésre ítéltek egy 48 éves magyar férfit, miután beismerte, hogy „szélsőséges jobboldali zenéket és anyagokat” birtokolt, illetve terjesztett az Egyesült Királyságban és Európa több országában.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) Célkörözési Osztályát az ORFK BF Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központon (NEBEK) keresztül keresték meg a német hatóságok egy Magyarországon bujkáló politikai szökevényük felkutatása érdekében. 

Az amerikai–kínai vámháborúban átmenetileg fegyverszünet van érvényben, a frontvonalak megmerevedtek, a szembenálló felek készülnek a végső (?) összecsapásra.

Három nemzetiszocialista férfit ítéltek el Angliában, miután több mint 200 fegyverből álló arzenált halmoztak fel, és terrortámadásokat terveztek zsidó és muzulmán intézmények ellen.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.

Miközben a világ lélegzetét visszafojtva figyeli az USA és Izrael Irán elleni háborújának most éppen „béketárgyalással” álcázott állását, a közel-keleti terrorállam Libanont bombázza, ráadásul az „Örök sötétség” (sic!) hadműveleti név alatt.

A melbourne-i nemzetiszocialista Jacob Hersant elmondta: örül, hogy visszanyerte szabadságát, miután letöltötte egyhónapos börtönbüntetését „tiltott náci tisztelgés nyilvános bemutatása” miatt.

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

Dieppe kis csendes halászvároska Normandia keleti peremén, a Bethune folyócska tölcsér alakú torkolatának két oldalán terül el a La Manche csatornánál.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.