Kövess minket -on és -en!

Két éven át volt egy koncentrációs parancsnokának a titkárnője, de a médiának azt mondta, hogy nem hallott vagy látott gyilkosságokat.

A több mint 10000 ember meggyilkolásában való bűnrészességéért perbe fogott egykori német koncentrációs tábor titkárnője a héten először törte meg a hallgatását, és azt mondta, hogy sajnálja a foglyokat ért rossz dolgokat – írja a New York Post.

„Sajnálom mindazt, ami történt” – mondta Irmgard Furchner kedden az itzehoe-i tartományi bíróság előtt.

A most 97 éves Furchner 1943 júniusától 1945 áprilisáig a lengyelországi Sutthof koncentrációs táborban volt titkárnő.

A mai német törvények szerint minden olyan személy, aki segítette a táborok működését, még ha nem is dolgozott közvetlenül a helyszínen, népirtás miatt felelősségre vonható. Furchner évtizedek óta az első nő, akit Németországban bíróság elé állítanak a nemzetiszocializmus időszaka alatt történek miatt.

A zsidó-liberális médiában néha „a gonosz titkárnőjeként” emlegetett nőt fiatalkorúként ítélik el, mivel 21 év alatti volt, amikor a táborban dolgozott.

„Sajnálom, hogy akkoriban Stutthofban voltam” – folytatta Furchner.

Annak ellenére, hogy Furchner naponta kapott üzenetet a tábor parancsnokától, Paul Werner Hoppe-tól, mindig azt mondta, hogy nem igaz, hogy tudott volna Stutthof „gyilkos tevékenységéről” bármit is.

Éppen ezért múlt héten Furchner ügyvédei felmentését követelték, mondván, hogy a bizonyítékok nem bizonyítják minden kétséget kizáróan, hogy tudott vagy hallott gyilkosságokról.

Az ügyészek eközben két év felfüggesztett börtönbüntetést kértek.

Kövess minket -on és -en!

A brennbergbányai fogságba esés után (1945. április 1.) Focsanin keresztül nyáron érkeztünk a Középső-Ural vidékére. Két hónapon át mintegy négyszázan sátortáborba kerültünk erdőirtásra, vasúti töltés építésére.

„Antiszemita” tartalmak azonosítására képes szoftvert fejlesztett ki és mutatott be a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) – közölte a szervezet pénteken az MTI-vel.

Miközben a világ lélegzetét visszafojtva figyeli az USA és Izrael Irán elleni háborújának most éppen „béketárgyalással” álcázott állását, a közel-keleti terrorállam Libanont bombázza, ráadásul az „Örök sötétség” (sic!) hadműveleti név alatt.

Egy vezető zsidó szupremácista szervezet arra szólította fel az ausztrál kormányt, hogy „azonnal lépjen”, miután egy nemzetiszocialista csoport vonult végig Melbourne belvárosán.

A német hatóságok letartóztattak egy férfit, akit azzal vádolnak, hogy saját vérével horogkereszteket festett épületekre, valamint csaknem 50 járműre a hesseni Hanau városában.

Rendkívüli közleményt adott ki az ügy kapcsán a Bundeswehr, mert „szélsőségesség, antiszemita megnyilvánulások és szexuális visszaélések” gyanúja miatt indult átfogó vizsgálat a német hadsereg egyik ejtőernyős alakulatánál.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.

Egy békésen folydogáló kis patak az alaszkai Aleut-szigeteken 80 éven át hivatalosan a „Nazi Creek” nevet viselte – egészen máig.

A Magyar Március 1946 óta nemcsak a szabadságharcot jelenti nekünk, hanem miként az 1849-es és 1956-os október, a mártíromságot is. 1946. március 12-én végezték ki Szálasi Ferenc Nemzetvezetőt.

A német nacionalista zenekar, a Landser, korábban betiltott dala, a „Wacht an der Spree” kapcsán megint komoly hisztériát robbant ki Bajorországban.

Az első magyar származású önkéntesek 1944 nyarán, a bácskai németség körében végrehajtott SS-toborzások, illetve behívások során jelentkeztek szolgálattételre a német Waffen-SS-nél.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Az öt darab, Adolf Hitler német birodalmi vezér nevéhez köthető régi levelezőlap nem jutott el Németországba, miután a tulajdonost feltartóztatták.