Kövess minket -on és -en!

Két éven át volt egy koncentrációs parancsnokának a titkárnője, de a médiának azt mondta, hogy nem hallott vagy látott gyilkosságokat.

A több mint 10000 ember meggyilkolásában való bűnrészességéért perbe fogott egykori német koncentrációs tábor titkárnője a héten először törte meg a hallgatását, és azt mondta, hogy sajnálja a foglyokat ért rossz dolgokat – írja a New York Post.

„Sajnálom mindazt, ami történt” – mondta Irmgard Furchner kedden az itzehoe-i tartományi bíróság előtt.

A most 97 éves Furchner 1943 júniusától 1945 áprilisáig a lengyelországi Sutthof koncentrációs táborban volt titkárnő.

A mai német törvények szerint minden olyan személy, aki segítette a táborok működését, még ha nem is dolgozott közvetlenül a helyszínen, népirtás miatt felelősségre vonható. Furchner évtizedek óta az első nő, akit Németországban bíróság elé állítanak a nemzetiszocializmus időszaka alatt történek miatt.

A zsidó-liberális médiában néha „a gonosz titkárnőjeként” emlegetett nőt fiatalkorúként ítélik el, mivel 21 év alatti volt, amikor a táborban dolgozott.

„Sajnálom, hogy akkoriban Stutthofban voltam” – folytatta Furchner.

Annak ellenére, hogy Furchner naponta kapott üzenetet a tábor parancsnokától, Paul Werner Hoppe-tól, mindig azt mondta, hogy nem igaz, hogy tudott volna Stutthof „gyilkos tevékenységéről” bármit is.

Éppen ezért múlt héten Furchner ügyvédei felmentését követelték, mondván, hogy a bizonyítékok nem bizonyítják minden kétséget kizáróan, hogy tudott vagy hallott gyilkosságokról.

Az ügyészek eközben két év felfüggesztett börtönbüntetést kértek.

Kövess minket -on és -en!

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

Börtönbüntetésre ítéltek egy 48 éves magyar férfit, miután beismerte, hogy „szélsőséges jobboldali zenéket és anyagokat” birtokolt, illetve terjesztett az Egyesült Királyságban és Európa több országában.

Egy friss YouGov európai közvélemény-kutatás szerint az európaiak (hat európai nemzet) nagy többsége immár ellenszenvet érez Trump Amerikájával szemben (a franciák 62, az olaszok 63, a britek 64, a spanyolok 66, a németek 72, a dánok 84 százaléka).

Talán sohasem derült volna ki, hogy mit rejt a zernikowi erdő, ha nincs egy lelkes gyakornok az Ökoland Dederow nevű cégben.

Nyolc évtizednyi piacdemokrácia, konzumidiotizmus, feminista imperializmus és rendszerszintű férfiellenesség nyomán a nyugati fehér férfi mentálisan jórészt elvesztette a férfiasságát.

Miközben a Wehrmacht katonái a rommá lőtt Berlin utcáin elszánt és hősies küzdelmet folytattak a Vörös Hadsereggel, 8,5 méterrel a Birodalmi Kancellária kertje alatt, egy türelmes asszony álmai a beteljesülés előtt álltak.

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

„Meg kell bosszulnom, érted? Ha ezt kiteszed, elkaplak és megöllek. Nem érdekel, mi lesz belőle. Ez tönkre fog tenni. Ez az egyetlen dolog, amiért élek”– így fenyegette meg Dan Burros amerikai nemzetiszocialista és a Ku-Klux-Klan (KKK) prominens tagja a New York Times újságíróját, amikor az egy interjú alkalmával elmondta neki: tud Burros zsidó származásáról.

Mint tüzér műszaki tisztet, 1944 tavaszán a honvédség tüzérségi szertárával Nyugatra telepítettek. Állomásaink: Prága mellett, németországi Naumburg an der Saale, majd a német kapituláció után már mint fogoly Remagen, Attichy, Reims és Mailly le Camp.

1945. május 9-én, éjfél után néhány perccel írták alá a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom hadserege, a Wehrmacht feltétel nélküli megadásáról szóló nyilatkozatot, de ezzel az európai hadszíntéren még nem ért a második világháború.

Szomorú és különös helyzetben jöttem rá, hogy néha a tudás is lehet előnytelen. Hadifogságom első lágere a Kraszna Szulin nevű városban volt a Szovjetunióban. A gyár hasonlított a budapesti Csepel Művekhez.

A híres német orvos, Josef Mengele, svájci történészek szerint a második világháború után többször is az országban tartózkodhatott. Az akták ezt segíthetnek feltárni.

Rendkívüli közleményt adott ki az ügy kapcsán a Bundeswehr, mert „szélsőségesség, antiszemita megnyilvánulások és szexuális visszaélések” gyanúja miatt indult átfogó vizsgálat a német hadsereg egyik ejtőernyős alakulatánál.

1944 május 4-én a magyar királyi 2. páncéloshadosztály érdemeinek elismeréséül Model tábornagy elrendelte, hogy a tavaszi hadjárat idején - a magyar csapatok tűzerejének növelésére - a 2. hadosztálynak alárendelt német harckocsik egy részét a magyarok megkapják.

A közelmúltban egy kanadai bíróság kilenc hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélt egy 23 éves fiatalembert, amiért 18 éves korában megpróbálta felvenni a kapcsolatot az Atomwaffen Division (AWD) – később National Socialist Order (NSO) néven ismert – csoporttal, amelyet Kanadában terrorista szervezetként tartanak nyilván.