Kövess minket -on és -en!

Olaszországban emlékművet avattak Rodolfo Graziani fasiszta tábornok tiszteletére, akit korábban "háborús bűnök" miatt ítéltek el.

Rehabilitációjára a tábornok szülőfalujában, egy Róma melletti településen került sor. A liberálisok, homoszexuálisok és zsidók felzúdulását az váltotta ki Olaszországban, hogy az egykori fasiszta nemzeti hős Rodolfo Graziani emlékére tisztelői egy mauzóleumot és egy emlékparkot is avattak a Róma melletti faluban.

Rodolfo Graziani az Etiópia és Líbia elleni gyarmati háborúk parancsnoka volt. A négerek elleni "háborús bűnök" elkövetése miatt 1948-ban 19 évre ítélték, de két év után szabadult, 1955-ben természetes halállal halt meg.

A BBC riportja szerint Olaszország bizonyos részein újra nagy kultusza van a fasizmusnak, amely annak ellenére tartja népszerűségét, hogy a háború után szentesített alkotmány megtiltotta a fasiszta pártok szervezését. Hivatalosan eddig még nem tiltakoztak ellene, de tény, hogy az ünnepségen Affile polgármestere is részt vett, akinek a társaságában a Vatikán egyik képviselője is jelen volt.

A mai generáció előtt szinte teljesen ismeretlen férfi ragadványneve a "fezzani mészáros" volt, mivel a líbiai háború során sorozatban rendelte el a négerek kivégzését, miközben az észak-afrikai országban (Cyrenaica) tartományi parancsnokként tevékenykedett. De ő volt az is, aki a másik gyarmati háborúban vegyi fegyvereket vetett be az etióp törzsek ellen az akkor még Abesszíniának nevezett országban.

A háború végéhez közeledve a Mussolini bizalmába férkőzött férfit a Duce a rövid életű fasiszta állam, a Salói Köztársaság védelmi miniszterévé nevezte ki. 1944 decemberében az olasz csapatok élén megnyerte a garfagnana-i ütközetet, amely a tengelyhatalmak egyik utolsó katonai sikereként vonult be a történelemkönyvekbe.

Az olasz La Repubblica tudósítása szerint a mauzóleum 127 ezer euróból valósult meg, s a megnyitón mintegy száz ember tette tiszteletét. Ahol Ercole Viri polgármester leszögezte: az emlékmű fontos nemzeti értékkel bír, a kritikák pedig „üres fecsegések”. A falu honlapján elérhető képek egyike szerint Graziani a település „híres fia”, míg a mauzóleum falán a következő szavak olvashatók: „szülőföld” és „becsület”.

(mult-kor.hu)

Kövess minket -on és -en!

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

A mai Németország nemzeti szocialista szellemben fölnevelkedett fiataljai talán el sem tudják képzelni azt a világot és azokat az állapotokat, amelyek abban az időben uralkodtak, amikor tort ült a német birodalomban a weimari szellem.

1943. szeptember 12-én délután 2 órakor német vitorlázó-repülőgépek szálltak le a 2112 méteres Gran Sasso hegycsúcsán, és mindössze háromnegyed óra alatt kiszabadították Olaszország vezérét, a Duce-t. 

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Jogerősen bejegyezték politikai pártként az Alejandro Biondini által vezetett ultranacionalista szervezetet. Biondinit korábban többször hozták összefüggésbe nemzetiszocialista nézetekkel.

A Krummlauf, azaz a kanyar puska a németek kreatív ötlete egy hajlított csövű eszköz volt, amelyet egy MP-44-es puska végére rögzítettek, hogy a katonák átlőhessenek akadályokat anélkül, hogy kitették volna magukat a viszonzott tűznek.

A bad-kreuznachi táborból még június végén is adtak át magyarokat a franciáknak: 26-án elgyalogoltattak bennünket a vasútállomásra, bevagoníroztak, és másnap, 27-én már át is léptük a német–francia határt.

Hunyadi János és Újlaki Miklós erdélyi vajdák egyesült serege 1442. március 25-én győzték le az Erdélyre törő Mezid béget Szebennél. A diadal az egyik első volt Hunyadi török elleni sikereinek sorában, amelyek messze földön híressé tették a tehetséges hadvezért.

A Betyársereg a kezdetektől figyelemmel kíséri Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi magyar apát kálváriáját és küzdelmét. Ez utóbbi a lényeges, az atya ugyanis a megadás helyett a harcot választotta!

A nemzetiszocialista vezérkar tagjai között nem kevés zseni akadt, de közülük is magasan kiemelkedett Albert Speer, a Nagynémet Birodalom főépítésze és későbbi fegyverkezési minisztere.

Az 1980-as, 90-es évek voltak a futballmezek aranykorszaka, amikor a könnyű poliészterből készült trikók leváltották a kevésbé szellőző és nehéz pamutmezeket.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter egy a napokban adott interjúban arra a kérdésre, hogy Oroszország és Kína nyújt-e katonai vagy legalább hírszerzési támogatást országának, diplomatikusan és lakonikusan „jónak” minősítette a két „stratégiai partnerükkel” fenntartott kapcsolatot, amely szerinte a „katonai együttműködésre” is kiterjed. 

Egy újabb borzalmas antiszemita merénylet adott alkalmat rettegésre a hivatásos rettegőknek. Az egyik londoni kávéházban olyan cappuccinót szolgáltak fel egy zsidó párnak, amelyen a tejhabot, horribile dictu, kakaóhorogkereszt díszítette. Az esetből világhír lett. Ez nem vicc, bármilyen viccesen is hangzik.

A közelmúltban egy kanadai bíróság kilenc hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélt egy 23 éves fiatalembert, amiért 18 éves korában megpróbálta felvenni a kapcsolatot az Atomwaffen Division (AWD) – később National Socialist Order (NSO) néven ismert – csoporttal, amelyet Kanadában terrorista szervezetként tartanak nyilván.

Tapasztalataim szerint kétféle módon védekeztek az emberek a lágerélet szörnyűségei ellen: egészségrontással, amitől a mielőbbi hazajutást remélték, és egészségkarbantartással a majdani hazatérés reményében.