Kövess minket -on és -en!

Olaszországban emlékművet avattak Rodolfo Graziani fasiszta tábornok tiszteletére, akit korábban "háborús bűnök" miatt ítéltek el.

Rehabilitációjára a tábornok szülőfalujában, egy Róma melletti településen került sor. A liberálisok, homoszexuálisok és zsidók felzúdulását az váltotta ki Olaszországban, hogy az egykori fasiszta nemzeti hős Rodolfo Graziani emlékére tisztelői egy mauzóleumot és egy emlékparkot is avattak a Róma melletti faluban.

Rodolfo Graziani az Etiópia és Líbia elleni gyarmati háborúk parancsnoka volt. A négerek elleni "háborús bűnök" elkövetése miatt 1948-ban 19 évre ítélték, de két év után szabadult, 1955-ben természetes halállal halt meg.

A BBC riportja szerint Olaszország bizonyos részein újra nagy kultusza van a fasizmusnak, amely annak ellenére tartja népszerűségét, hogy a háború után szentesített alkotmány megtiltotta a fasiszta pártok szervezését. Hivatalosan eddig még nem tiltakoztak ellene, de tény, hogy az ünnepségen Affile polgármestere is részt vett, akinek a társaságában a Vatikán egyik képviselője is jelen volt.

A mai generáció előtt szinte teljesen ismeretlen férfi ragadványneve a "fezzani mészáros" volt, mivel a líbiai háború során sorozatban rendelte el a négerek kivégzését, miközben az észak-afrikai országban (Cyrenaica) tartományi parancsnokként tevékenykedett. De ő volt az is, aki a másik gyarmati háborúban vegyi fegyvereket vetett be az etióp törzsek ellen az akkor még Abesszíniának nevezett országban.

A háború végéhez közeledve a Mussolini bizalmába férkőzött férfit a Duce a rövid életű fasiszta állam, a Salói Köztársaság védelmi miniszterévé nevezte ki. 1944 decemberében az olasz csapatok élén megnyerte a garfagnana-i ütközetet, amely a tengelyhatalmak egyik utolsó katonai sikereként vonult be a történelemkönyvekbe.

Az olasz La Repubblica tudósítása szerint a mauzóleum 127 ezer euróból valósult meg, s a megnyitón mintegy száz ember tette tiszteletét. Ahol Ercole Viri polgármester leszögezte: az emlékmű fontos nemzeti értékkel bír, a kritikák pedig „üres fecsegések”. A falu honlapján elérhető képek egyike szerint Graziani a település „híres fia”, míg a mauzóleum falán a következő szavak olvashatók: „szülőföld” és „becsület”.

(mult-kor.hu)

Kövess minket -on és -en!

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

A Little Rock-i négereket sokkolta, hogy a hétvégén a nemzetiszocialista Blood Tribe csoport tartott felvonulást a város több pontján.

Húsvét vasárnap reggelén, mely idén egybe esett Adolf Hitler születésnapjával, három horogkeresztes lobogó jelent meg a svédországi Essingeleden autópálya egyik alagútja fölött.

Adolf Hitler álmainak egyike Berlin nagyszabású, pénzt, időt, energiát nem sajnáló átalakítása volt, hogy az a győztes háború után a világ fővárosa lehessen.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

Rendkívüli közleményt adott ki az ügy kapcsán a Bundeswehr, mert „szélsőségesség, antiszemita megnyilvánulások és szexuális visszaélések” gyanúja miatt indult átfogó vizsgálat a német hadsereg egyik ejtőernyős alakulatánál.

Szomorú és különös helyzetben jöttem rá, hogy néha a tudás is lehet előnytelen. Hadifogságom első lágere a Kraszna Szulin nevű városban volt a Szovjetunióban. A gyár hasonlított a budapesti Csepel Művekhez.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.

2025. október 9-én, vasárnap, egy fajvédő akció zajlott Portugáliában az A1-es autópálya egyik pihenőhelyén. Egy invazív, Portugáliában élő indiai férfit 20–30 főből álló nemzetiszocialista csoport vett középre, miközben Lisszabonból Portóba tartottak.

1944 május 4-én a magyar királyi 2. páncéloshadosztály érdemeinek elismeréséül Model tábornagy elrendelte, hogy a tavaszi hadjárat idején - a magyar csapatok tűzerejének növelésére - a 2. hadosztálynak alárendelt német harckocsik egy részét a magyarok megkapják.

Az 1945. április 5-én zalai leventeként kezdődött amerikai, majd francia fogságom sok megaláztatással és szenvedéssel járt. Az amerikai őrök azzal fogadtak, hogy elszedték ékszereinket, óráinkat, gyűrűinket, kis vagyonkáinkat. 

Kilenc embert vettek őrizetbe, állítólagos „fegyvereket” és nemzetiszocialista emléktárgyakat foglaltak le, miután egy csoport Adolf Hitler születésnapját ünnepelte egy angliai pubban.

Ma 1945. május 8-át a második világháború végének és a „náci rezsim” bukásának napjaként tartják számon hivatalosan Németországban.