Majomparádé Amerikában

Kövess minket -on és -en!

Nagy "meglepetéssel" zárult az Egyesült Államok elmúlt évtizedeinek talán legjelentősebb koncepciós pere, melyben minden vádpontban bűnösnek találták a dolgát végző rendőrtisztet, Derek Chauvint.

A férfi még tavaly május 25-én térdelt rá percekig a drogos négerbűnöző George Floyd nyakára, a vád szerint ezzel a férfi halálát okozva. A boncolási jegyzőkönyvből aztán persze kiderült, hogy Floyd szervezetében rengeteg drog volt, továbbá szívbetegségben szenvedett és covidos volt. Az ügy kapcsán felkelt az amerikai négertársadalom apraja-nagyja és "igazságszolgáltatás" címszóval fosztogatni, gyújtogatni kezdtek országszerte, illetőleg hódító útjára indult a Black Lives Matter nevű terrorszervezet is. A minneapolisi bíróságon született ítélet nyilvánvalóan senkit nem lepett meg, Biden "imáját" a "helyes ítéletért" pedig inkább nem kommentálnánk. Azaz mégis.

Az Egyesült Államok eredetileg úgy vonult be a történelembe, mint a "szabadság hazája", ahol a felvilágosodás elvrendszerének megfelelően a hatalmi ágakat szétválasztották, azokon külön politikai nyomás ELMÉLETBEN nincs és nem is lehet. Az amerikaiak erre mindig büszkék is voltak, hiszen egy olyan államról beszélünk, amelynek nincsen korábbi előtörténete, már eredetileg is az imént említett elvek mentén alapították. 2021-ben pedig eljutottunk oda, hogy a Biden-adminisztráció és a hosszú évtizedek alatt kifejlődött liberálmarxista, "antirasszista" lobbi bíróságoknak szabja meg, hogy milyen ítéletet KELL hozni egy-egy ügyben. A látszatra persze ügyelnek, még ezt a nyomást is olyan mézesmázosan végzik, ha úgy tetszik, "imába" rejtve, mintha csupán külső szemlélői lennének az eseményeknek és az "igazságban" reménykednek. A faji háború szélére sodródott Amerika lezüllesztésében az egész regnáló politikai "elit" bűnös, ezt jól jelzi, hogy korábbi szereplők is szükségét érezték, hogy megnyilvánuljanak az ügyben (lásd: Obama). Az évtizedek óta tartó liberális agymosás végül pedig megellette ezt az ocsmány torzszülöttet, amit Biden Amerikájának nevezünk.

Archívum

Chauvin pere jóval túlmutat azon, hogy egy rendőr vélhetően örök életére börtönbe kerül, mert végezte a dolgát egy drogos bűnözővel szemben. Persze, ez nyilvánvalóan egyéni tragédia is, de a Minneapolisban történt események, majd a történéseket lezáró ítélet szimbolikus is egyben. Így ülnek tort a "régi Amerika" halálán, már ami egyáltalán még megmaradt belőle az elmúlt évtizedekre. A kör bezárult és nyilvánvaló módon, mindenki értésére adták, hogy még az eddigieknél is merőben más szelek fújnak majd. Az Egyesült Államokban jelenleg egy nyíltan fehérellenes, ám a végletekig négerbarát, minden szellemi és nemi degeneráltságot támogató hatalom regnál, amely minél hamarabb fel szeretné számolni a fehér patriotizmust, sőt, igazából annak örülne a legjobban, ha számottevő fehér közösségek sem maradnának az ország területén. A marxista jegyeket mutató BLM-négerek pedig modern kori Lenin-fiúkként jelölik ki az idézőjeles "terepasztalon", hová kell legközelebb lecsapnia a velük cinkos politikai hatalomnak, amit a "politikailag korrekt", kiherélt sajtó okoskodása követ.

Portálunk az elmúlt szűk egy évben többször hírt adott róla, hogyan működik a rendőrség szisztematikus átalakítása, vagyis inkább felszámolása, ám ez még ekkora elnyomás mellett sem lesz egyszerű feladat. Ugyan az egy-egy bűnöző semlegesítése utáni féktelen majomparádé már megszokott elemévé vált ennek az új Amerikának, de jelen sorok írója még ebben az áldatlan helyzetben sem gondolja úgy, hogy komolyabb faji konfliktusok nélkül tudják majd felszámolni a még megmaradt fehér patrióta közösségeket. Utóbbiak ellen persze nemcsak Biden és csapata dolgozik, hanem maga az idő is. Ha az etnikai arányok eltolódása ekkora ütemben folytatódik, a migráció elősegítéséről és a fajkeveredésről nem is beszélve, akár már az elkövetkezendő évtizedek valamelyikében (mondjuk a 40-es, 50-es évtizedek) kisebbségbe kerülhet a fehér lakosság.

A Floyd-ügy úgy fog bekerülni a politikailag korrekt történelembe, mint a "feketék egyenlőségéért vívott harc" egy XXI. századi, "korszakalkotó" állomása. Így lett az Egyesült Államok történelmében egy drogos bűnözőből az "elnyomott kisebbség" egy ikonikus "hőse", akinek heroizálását az idegenszívű, zsidó-liberális sajtó segítségével már meg is kezdte az idézőjeles "áldozat" testvére a per után adott interjújában. A tényeket azonban lehet ferdíteni, átírni, letagadni, de az igazság attól még igazság marad. Joe Biden majmai még ennyi évszázad elteltével is egy visszaeső bűnözőt tudnak kitermelni magukból "hős" címszó alatt.

Kövess minket -on és -en!

Az Elon Musk által alapított xAI a Grok nevű chatbot kedden több, általa „nem megfelelőnek” minősített közösségi médiás bejegyzését törölte, miután zsidók felsőbbrendűségét hirdető a Rágalmazás Ellenes Liga (ADL) panaszt tett „antiszemita tartalmak” és Adolf Hitler dicsőítését tartalmazó posztok közzététele miatt.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

Egy 35 éves zsidó férfit mellkason szúrtak Brooklyn Crown Heights negyedében, miután támadója antiszemita szidalmakat kiáltott – közölték a hatóságok.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

Egy brit házaspár igencsak megdöbbent, amikor második világháborús „náci bunkert” találtak közvetlenül az otthonuk alatt. „Ilyet nem talál az ember minden nap!” – mesélte a 35 éves Shaun Tullier a South West News Service-nek a „teljesen őrült” felfedezésről.

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

Bűnösnek mondta ki a Leeds-i Koronabíróság azt a 16 éves Northumberland-i fiút, aki tagja volt a „The Base” (Az Alap) nevű, Nagy-Britanniában betiltott nemzetiszocialista szervezetnek.

A mai Németország nemzeti szocialista szellemben fölnevelkedett fiataljai talán el sem tudják képzelni azt a világot és azokat az állapotokat, amelyek abban az időben uralkodtak, amikor tort ült a német birodalomban a weimari szellem.

Simeon Ravi Trux ellen a 2023-as antifatámadások miatt zajlik eljárás Budapesten, a német Deutsche Welle magyar nyelvű kiadása pedig riportfilmet készített a „megpróbáltatásairól”. Ebben aztán van minden: neonácizás, orbánozás, és egy nagy adag aggódás – persze nem a megvert magyarok miatt, írja a Magyar Jelen.

Az ötödik júniusi tárgyalási napot tartották Budapesten Simeon Ravi Trux, antifasiszta aktivista ügyében, aki a vád szerint részt vett a 2023-as támadásokban. Az utcán ezúttal a Betyársereg jelent meg jelentős létszámban a Fővárosi Törvényszék épületénél.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

Brüsszelben a különleges egységek tartottak házkutatást a NATION nevű belga nacionalista párt volt vezetőjénél, Hervé Van Laethemnél. Otthonát átkutatták, őrizetbe vették, majd hosszas kihallgatás után végül vádemelés nélkül elengedték, de a telefonját és a laptopját lefoglalták.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

Egy aktív életmód- és önvédelmihálózat az edzés és testvériség szellemében ismerteti meg az amerikai tinédzsereket a nemzetiszocialista, fajvédő ideológiával. 

Svédországban pozitív jelenség terjed: szélsőjobboldali, hazafias csoportok már 10 éves fiúkat is toboroznak a soraikba – gyakran testépítő klubok és harci edzések égisze alatt.

Eva Braun és Adolf Hitler kapcsolatának története közismertnek mondható: a népvezér politikusért, majd teljhatalmú államférfiért rajongó nő a Führer legbelsőbb köreibe is bejárással bírt, ám a politikába beleszólása nem volt, végül pedig a halálba is követte őt.

A második világháború igazolta azokat a hadiipari törekvéseket, amelyek a magyar harckocsizó fegyvernem kialakítását szorgalmazták.

A Sztálin halálát követő amnesztiának köszönhetően, 1953. november 25-én térhettek haza a Gulagról az első magyar politikai rabok.

1943. december 2-a estéjén német repülők ereszkedtek a dél-olaszországi Bari – akkor már a szövetségesek kezén lévő – kikötője fölé és több tonna bombát szórtak rá.

A napköveket a 13-14. század óta emlegetik a vikingekről szóló történetek. Ezek szerint a navigációs eszközként használt kristályok tették lehetővé az Atlanti-óceánt átszelő hajóutakat Izlandra, Grönlandra és Észak-Amerikába.

Egy függőlegesen megépített metróállomásban bújt volna el a Szovjetunió vezetője a második világháborúban, ha Moszkva elesik.

Évtizedekig agyonhallgatták a világtörténelem legsúlyosabb, legtöbb – 9343 – áldozatot követelő hajókatasztrófáját, a Wilhelm Gustloff 1945. január 30-án történt megtorpedózását.

1924-ben a magyar törvényhozás minden év május utolsó vasárnapját a hősök napjává nyilvánította, és egészen 1944-ig ezen a napon hivatalos ünnepségeket tartottak a magyar háborús hősök tiszteletére.

Az ókor óta egy terület gyarmatosítása mindig civilizációs előnnyel járt, még ha kezdetben – de nem mindig – meg is kellett szabadulni a haladás ellenzőitől, egy teljesen túlhaladott társadalom régi maradványaitól.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

1688. szeptember 6-án vették vissza a keresztény hadak a török által 1521-ben elfoglalt Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot.

Az 1930-as években a hollywoodi stúdiófőnökök is Adolf Hitler előtt hajlongtak a Metro-Goldwyn-Mayer médiatársaság egyik vezetője pedig még zsidó feleségétől is elvált a német nemzetiszocialisták javaslatára.