Kövess minket -on és -en!

Napjaink maradi, bigott és előítéletes európai társadalmaiban nem lehet eléggé korán kezdeni az új nemzedék haladó szellemű átnevelését a legkülönbözőbb nemi, etnikai és vallási-ideológiai „másságok” (pederaszták, feministák, transzvesztiták, pedofilok, muszlimok, wakandaiak, Mars-lakók stb.) iránti kötelező nyitottság elsajátítása érdekében.

Mint mostanában mindenben, ebben is a britek járnak elöl követendő példával. Ők már az óvodában, a bilire szoktatással egy időben igyekeznek kipurgálni utódaikból velük született rasszizmusukat, és aki közülük nem lép egyszerre, az nemcsak rétest nem kap estére, de ennél súlyosabb retorzió­ban is részesül. Rasszistaként nyilvántartásba veszik, és korszakunk legszörnyűbb stigmáját azután egész életében viselheti.

A 2000-ben elfogadott faji kapcsolatok törvénye (Race Relations Act) ugyanis arra kötelezi az óvodai személyzetet, hogy jelentsék az óvodások minden olyan kijelentését, amely sértőként interpretálható más rasszokra nézve. 2002 és 2009 között évente 40 ezer esetben rögzítettek „rasszista nyelvezetet” hároméves és ennél idősebb korú kisgyerekek részéről, vagyis hét év alatt a korcsoportba tartozó egymillió brit gyermek csaknem egyharmadát lényegében rasszistának bélyegezték. Ráadásul mindezt – a törvény orwelliánus megfogalmazása szerint – „a különböző faji csoportokhoz tartozó személyek közötti jó kapcsolatok elősegítése” érdekében. Így az esetleges verbális incidensek minden részletét feljegyzik a kormány által vezetett adatbázisba, vagyis egy óvodás által tett ártatlan megjegyzés egy életre szólóan része marad az egyénről vezetett állami minősítésnek.

Az óvodai és iskolai oktatókat arra ösztönzik, hogy akkor is jelentsék a „rasszizmust”, ha az „áldozat” nem sértődött meg, vagy ha a gyermek nem is érti, hogy valójában mit mondott. Legszebb az egészben, hogy ez a hamisítatlanul sztálinista szellemiségű törvény csont nélkül átment a szigetország törvényhozásának mindkét házán – az egyéni szabadságjogok történelmi védelmezőjének számító brit parlamentarizmus legnagyobb dicsőségére (Thousands of nursery school children branded racist by teachers… before they know what the word means, dailymail.co.uk, 2009. október 30.).

Egyébként ezt a sokkoló statisztikát, amely eklatánsan jelzi, hogy milyen szintre jutott a politikai korrektség a konzervatív–munkáspárti–liberális rezsim alatt, egy baloldali polgári jogi csoport plankolta fel. A Manifesto Club szerint a „rasszista incidensek monitorozása” (megfigyelése, ellen­őrzése, nyilvántartása) továbbra is folytatódik a brit oktatási intézmények részéről, sőt az utóbbi években kiterjedt, és már a gyerekek szexuális és genderalapú „előítéleteit” is feljegyzik (Monitoring kids, manifestoclub.info, 2014. december 17.). Mindez odáig fajult, hogy manapság már háromévesek ezreit bigottnak, rasszistának vagy homofóbnak nyilvánítják, majd feketelistára teszik az iskolák ártalmatlan csúfolódások, mint a „fánk” (adott esetben az ostoba) vagy a „csokoládészelet” (adott esetben a fekete szinonimájaként), de akár a „lány” vagy a „meleg” szavak használatáért is (Branded bigots at the age of THREE: How thousands of children are being blacklisted by schools for using innocuous playground taunts such as „girl” and „fat bucket of KFC”, dailymail.co.uk, 2015. január 1.).

Az utóbbi három év során az éber brit rendőrök általános iskolások ezrei ellen folytattak nyomozást szexuális jellegű üzenetek vagy meztelen szelfik mobiltelefonos küldözgetése (sexting) vádjával. A tettesek közül több mint háromszázan tíz éven aluliak voltak. Noha Britanniában a büntethetőség alsó korhatára tíz év, a rendőrség ellenük is megindította az eljárást (Hundreds of children as young as four have been investigated by police for sending indecent images by mobile phone, dailymail.co.uk, 2019. december 31.).

Sokkal engedékenyebb viszont a brit rendőrség az „ázsiai” bűnbandákkal szemben, amelyek ennek köszönhetően tavaly legalább 19 ezer angliai gyereklányt színesítettek szexuálisan, többnyire csoportosan (Grooming „epidemic” as almost 19,000 children identified as sexual exploitation victims in England, independent.co.uk, 2019. december 28.). A fehér tinilányok szexuális kizsákmányolására szakosodott bűnbandákról, amelyeket a brit média szégyenlősen „ázsiaiaknak” titulál, maga a pakisztáni származású akkori belügyminiszter elkottyintotta ugyan, hogy a tagjaik többsége pakisztáni, de pusztán „kulturális okokkal” magyarázta magatartásukat („Wrong to ignore” ethnicity of grooming gangs – Javid, bbc.com, 2018. december 26.).

És hogy miért engedékenyebbek a brit rendőrök velük szemben? Egyszerűen azért, mert fóbiásan rettegnek a rasszizmus vádjától. Ezért hunynak szisztematikusan szemet a színes bőrűek által elkövetett bűncselekmények fölött. Így például egy 97 fős pakisztáni banda teljesen zavartalanul „vághatott partiba” legalább 57 fiatal lányt Manchesterben, mert a helyi rendőröknek ukázba adták feletteseik, hogy inkább „más etnikumú” elkövetőkre koncentráljanak (Asian grooming gang free to roam streets because officers were told to „find other ethnicities” to investigate, detective claims, telegraph.co.uk, 2020. január 14.).

Nem hangzik túl progresszívan, de tény, hogy Britannia etnokulturális színesedésével együtt meredeken nőtt a bűncselekmények száma is, és példátlan méreteket öltött az erőszakos bűnözés. Tavaly 44 ezer késelést követtek el elsöprő többségükben harmadik világbeli kriminális színesítők. Ugyanakkor viszont történelmi mélyponttal a nyilvánosságra került bűncselekmények alig nyolc százalékában került sor vádemelésre. Nem is csoda. A csip-csup rablások, betörések, gyilkosságok és nemi erőszakcselekmények felderítése helyett a brit rendőrség kapacitását érthető módon teljesen lekötik a különböző gyűlölet-bűncselekmények. Sőt mi több, az utóbbi öt évben az angol zsaruk 87 ezer úgynevezett gyűlöletincidenst is regisztráltak, amelyek a törvény szerint nem is számítanak bűncselekménynek, mégis bekerültek a „tettesek” bűnügyi nyilvántartásába (Police forces record thousands of hate incidents each year even though they accept they are not crimes, telegraph.co.uk, 2020. január 5.).

Mintha az egész brit közvélemény alvajárón lépegetne egy lidérces rendőrállam felé, amelytől még egy trockista csekista is elpirult volna.

Kövess minket -on és -en!

Május elsején a Bikás parkban majálisozott a Mi Hazánk Mozgalom. Tompos Márton, a Momentum elnöke kezdte el verni a tamtamot a közösségi oldalán, hogy az eseményen több karlendítést látott, és egy illetőn Adolf Hitlert ábrázoló tetoválás volt.

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.

A német hatóságok letartóztattak egy férfit, akit azzal vádolnak, hogy saját vérével horogkereszteket festett épületekre, valamint csaknem 50 járműre a hesseni Hanau városában.

1987. augusztus 17-én repült világgá a hír, hogy Rudolf Hess, Hitler egykori helyettese, a Nürnbergben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt "nemzetiszocialista háborús főbűnös", a spandaui fegyház utolsó foglyaként, 93 éves korában meghalt.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

Az erfurti rendőrség keresi azt az antiszemita aktivistát, aki egy 24 éves zsidó férfit bántalmazott a villamoson, miután észrevette, hogy Dávid-csillagos nyakláncot visel. A hatóságok az esetet „politikailag motivált gyűlölet-bűncselekményként” vizsgálják.

A kedves történet látott napvilágot egy kaliforniai középiskolában: nyolc középiskolás diák horogkeresztet formált a testével az intézmény futballpályáján, valamint egy Adolf Hitler-idézetet posztoltak mellé a közösségi médiában.

Sorsfordító nap volt 1956. október 25. Máig nem teljesen tisztázott okokból a Parlament elé vonuló fegyvertelen tüntetőkbe tankokból és gépfegyverekből belelőttek az épület védelmére odarendelt orosz katonák és az ÁVH kirendelt fegyveresei. A forradalom és szabadságharc ettől a vérengzéstől vált igazán szovjetellenessé.

Bűnösnek vallotta magát a glasgow-i Legfelsőbb Bíróságon az a nemzetiszocialista, Hitler által inspirált skóciai tinédzser, aki egy mecsetben tervezett mészárlást, és ennek érdekében úgy tett, mintha áttért volna az iszlámra, hogy bejuthasson oda, írja a Sky News. 

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

"A védők létszámát az ostromot vezető Malinovszkij marsall jelentősen túlbecsülte, mivel nem sikerült az eredetileg tervezett 2-3 hét alatt elfoglalni a várost, Sztálin felé igazolásképpen a "hiányzó" hadifogoly-létszámot civilekkel, egyenruhás postásokkal, kalauzokkal, vasutasokkal, de sokszor nőkkel és gyerekekkel is pótolták (Malenkij robot), akiket elit kommandósként mutogattak. Több tízezren lettek úgy évekre hadifoglyok, hogy egy hadseregnek sem voltak tagjai..."

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

Hitler ambíciózus tervét a háború megnyerése után szerette volna megvalósítani, a 180 ezer fős építmény megtervezése az építészzseni Albert Speer feladata lett volna.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.