Becsmérelte a niggert, 6 hét börtönt kapott „rasszizmusért”

Kövess minket -on és -en!

A 19 éves Justin Lee Price hat hét letöltendő börtönbüntetést kapott, amiért a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság után Twitteren megkifogásolta a Manchester United néger játékosának teljesítményét.

A színes bőrű csatárra „rasszista” megjegyzéseket tett, Justin Lee Price a március 17-én tartott tárgyaláson el is ismerte, hogy egy alkalommal „súlyosan sértő” üzenetet küldött a Marcus Rashford nevű néger focistának. A Guardian cikke szerint először úgy próbálta elkerülni a lebukást, miután jelentették posztját, hogy megváltoztatta Twitteren a felhasználónevét, ez sajnos nem jött be. Letartóztatása után első rendőrségi kihallgatásán tagadta „rasszista” gondolatbűnözést, később viszont elismerte, hogy ő írta a bejegyzést.

Mark Johnson ügyész azt mondta, Justin Lee Price „tette egyértelműen rasszista és gyűlölet-bűncselekmény volt”. Ehhez a brit legfőbb ügyészség vezető ügyésze, Douglas Mackay hozzátette, a labdarúgással kapcsolatos „gyűlölet-bűncselekmények” száma jelentősen megnőtt az elmúlt években, azonban itt érdemes megjegyezni, hogy ez alatt jórészt a liberális extrémista fősodor számára politikailag nem megfelelő gondolkodást értik a brit illetékesek, Magyarországon ez körül-belül mindössze egy kicsit szabadabb beszédnek számítana, ami mondjuk nem fér el főműsoridőben a tévében.

Hírek

Kövess minket -on és -en!

Donald Trump a 2024-es választási kampánya során rendszeresen megígérte, hogy a titkosítás alól feloldja és nyilvánosságra hozza a kormány összes Epstein-aktáját, amit republikánus és konzervatív bázisa lelkesen támogatott.

Börtönbüntetésre ítéltek egy 48 éves magyar férfit, miután beismerte, hogy „szélsőséges jobboldali zenéket és anyagokat” birtokolt, illetve terjesztett az Egyesült Királyságban és Európa több országában.

Édesapám – Kremnicsán János – is azok közé tartozott, akik már letöltötték sorkatonai szolgálatukat, amikor 1944 májusában tartalékosként behívták őket, őt az utászokhoz Tokajba. Édesanyámmal itthon kistestvérem születését vártuk.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Becslések szerint mintegy 200 ember vett részt a nemzetiszocialista felvonuláson Svédországban, amely a 17 éves skinhead, Daniel Wredström meggyilkolásának 25. évfordulóján elevenítette fel az emlékére rendezett salemi menetet.

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.

A bad-kreuznachi táborból még június végén is adtak át magyarokat a franciáknak: 26-án elgyalogoltattak bennünket a vasútállomásra, bevagoníroztak, és másnap, 27-én már át is léptük a német–francia határt.

A német rendőrség összehangolt akcióban csapott le Brémában öt német nemzetiszocialistára. A házkutatások során egy puskát, több pisztolyt, késeket, machetéket, valamint nagy mennyiségű propagandanyagot foglaltak le.

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

Egy héttel ezelőtt Lyonban antifasiszták csoportosan halálra rugdostak egy 23 éves hazafias diákot, Quentin Deranque-t.

Még nyugat-európai mércével mérve is brutális, és szomorú események zajlottak le a franciaországi Lyonban múlt hét csütörtökön.

1933 az egykori Szovjetunió történelmének talán legsötétebb éve volt (pedig elég erős a mezőny ebben a versenyben).

Mára a fehér világ elfogadta azt az állítást, hogy „Afrika az emberiség bölcsője”, tehát lényegében „mindenki afrikai”. Egy új mitológia van kialakulóban, amelynek nevében az afrikaiak egész Eurázsiát maguknak követelhetik.

Simeon Ravi Trux ellen a 2023-as antifatámadások miatt zajlik eljárás Budapesten, a német Deutsche Welle magyar nyelvű kiadása pedig riportfilmet készített a „megpróbáltatásairól”. Ebben aztán van minden: neonácizás, orbánozás, és egy nagy adag aggódás – persze nem a megvert magyarok miatt, írja a Magyar Jelen.

A diktatúra Magyarországon 1950-re elérte az otthonokat, a hétköznapok része lett.

Az 1944. november 2-án délután, a Soroksár külvárosa felé közeledő sötétzöld szovjet harckocsik felbukkanása a II. világháború egyik legdrámaibb csatájának kezdetét jelentette.

A világot reálisan figyelők körében több mint egy évszázadra nyúlik vissza a Judapest kifejezés, amely a nevéből adódóan Budapest elzsidósodásának gyors és jelentős mértékét hivatott kifejezni – ez az elzsidósodás már a 19. században is nagy méreteket öltött.

Az alsó-ausztriai Horn táborába kerültek kiszállítása a Szovjetunióba hónapokig tartott. Hozzátartozott ahhoz az ausztriai lágerlánchoz (Zwetl, Stockerau stb.), amelyből az amerikaiak beleegyezésével mintegy 60 000 hadifoglyot kiszállítottak a Szovjetunióba jóvátételi munkára.

Alakulatunk Csallóközben állomásozott. 1945 február vége volt. Egyik napon Dunaszerdahelyen bevagoníroztak. Irány: nyugat. Brünn, Essen következett. Az utóbbi mint agyonbombázott, holt város lett tartózkodási helyünk.

Összesen több, mint 200 négyzetkilométernyi területet ölelt fel a sziléziai Anlage Riese-projekt, amelynek csak elenyésző részét tette ki a Bagoly-hegy kibelezése.

A fegyverletétel Ausztria területén, Pramdeg nevű község mellett ért. Elhatároztam, hogy az amerikai hadsereg legközelebbi egységénél jelentkezem. Így is tettem.

A Németországban 1938. november 9-én zajlott a Kristályéjszaka elnevezést a betört kirakatokból szertehulló üvegszilánkokról kapta.

Nem könnyű téma, de rendkívül hálás azok számára, akik lelkükben az új és győzelmes Európa képét hordozzák és rendkívül tanulságos azok számára, akik még haboznak, tapogatóznak és keresik a bizonyosságokat.

Egy idős amerikai zsidó férfi, Werner Meritz azt állítja, hogy ő és a csapata fogta el és kínozta meg Julius Streicher újságírót, Adolf Hitler barátját és bizalmasát egy ausztriai faluban 1945-ben.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

Adolf Hitler 1943. február 10-én adott utasítást egy horvát önkéntes SS-hadosztály felállítására, amely „minden lehetőség szerint muzulmán vallású bosnyákokból” álljon.

Hadifogságból hazatérésünk után az illetékes hatóságok sokszor tették fel nekünk a kérdést: miért nem álltunk át, miért nem adtuk meg magunkat?