Kövess minket -on és -en!

Hiába aratott sporttörténetinek nevezhető 8:0-ás győzelmet Anglia Norvégia ellen a napokban zajló női futball Európa-bajnokságon, a BBC munkatársa mégis elégedetlen volt.

Természetesen nem az eredménnyel, inkább azzal, hogy a kezdő tizenegyben és az öt tagú cseresorban nem volt egyetlen néger játékos sem.

Eilidh Barbour műsorvezető nem sok szót vesztegetett a sikerre, arra, hogy az angol lányok bebiztosították helyüket a negyeddöntőben. Azt azonban szinte fájdalmas hangon ecsetelte, hogy a csupa fehér futballistából áll a csapat, s ez rávilágít arra, hogy Angliában – minő fájdalom – nincs sokszínűség a női labdarúgásban. Ki hitte volna, hogy a 85 százalékban fehér bőrűek által lakott szigetországban sokkal több sápadtarcú lány focizik?

A szövetségi kapitánynak kutya kötelessége lett volna a képzettség, technikai, taktikai jártasság helyett bőrszín alapján összeállítani a csapatot. A BBC szerint az angol csapatoknak talán még etnikai kvótát is be kellene vezetni?

De akkor mi a helyzet a brit atlétikai válogatottal, melyben szinte csak mutatóban találni fehér bőrűeket? S minő véletlen, ezen a fronton senkit sem zavar az egyszínűség. Ahogy az sem, hogy a nigériai vagy a szenegáli futball-válogatottban nincsenek fehérek.

Mindenesetre a BBC munkatársának megnyilvánulása is jelzi, hogy a közszolgálati csatorna az ébredés kultúrájának jegyében megpróbálja intézményesített rasszizmussal vádolni Angliát. Nem csoda, hogy a brit felnőttek mindössze 51 százaléka hiszi el, hogy a műsorszolgáltató hatékonyan képes pártatlan híreket és aktuális eseményeket közölni. A közvélemény-kutatások szerint már legalább hárommillió brit vesztette el a hitét a közszolgálati műsorszolgáltatóban.

Az csak hab a tortán, hogy saját portája előtt nem nagyon söpröget a BBC. A Mail Online által is nyilvánosságra hozott lista szerint a csatorna „kezdő tizenegyének” tagjai, vagyis a legjobban fizetett műsorvezetők mind fehérek.

Igaz, a fehér minimum ötven árnyalata ott virít vastag arcbőrükön.

Kövess minket -on és -en!

A bad-kreuznachi amerikai táborban 1945 áprilisa végén megkezdődött a szelektálás: elengedték a betegeket, a lengyeleket, az oroszokat, és elkülönítették a tisztikart. Minket, magyarokat és a németeket vegyesen egy vonatszerelvénnyel Észak-Franciaországba, Torénba irányítottak.

Az alábbi eset rávilágít arra, hogy Németországban a hatalom gyakorlatilag hogyan támogatja az Antifát, ami immár az USA-ban és Magyarországon is terrorszervezetnek minősül.

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.

Az erfurti rendőrség keresi azt az antiszemita aktivistát, aki egy 24 éves zsidó férfit bántalmazott a villamoson, miután észrevette, hogy Dávid-csillagos nyakláncot visel. A hatóságok az esetet „politikailag motivált gyűlölet-bűncselekményként” vizsgálják.

Isabel Peraltat három és fél éves börtönbüntetéssel fenyegetik, mivel a vádirat szerint „gyűlöletet és diszkriminációt” szított muszlimok és marokkói bevándorlók ellen.

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.

Lina Engelt még 2023 májusában ítélte egy drezdai bíróság öt év és három hónap börtönre bűnszövetkezet tagjaként elkövetett súlyos testi sértést okozó támadások miatt. 

Pietersburg mellett 3500 hófehér fakereszt virít a dél-afrikai vörös földbe tűzve. Ezek a keresztek emlékeztetnek minket azokra a búr farmerekre, akiket az elmúlt évtizedekben feketék gyilkoltak meg a „felszabadított” Dél-Afrikában – olvasható a Szent Korona Rádió oldalán. 

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

A Kitörés túra és az utcai aktivizmus mellett az utóbbi években felépült a Becsület Napjának harmadik oszlopa. Ez a Körbezárt Idealizmus Konferencia, amely a kultúra felől ad erős támasztékot a magyar történelem legüldözöttebb megemlékezésének.

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Egy újabb borzalmas antiszemita merénylet adott alkalmat rettegésre a hivatásos rettegőknek. Az egyik londoni kávéházban olyan cappuccinót szolgáltak fel egy zsidó párnak, amelyen a tejhabot, horribile dictu, kakaóhorogkereszt díszítette. Az esetből világhír lett. Ez nem vicc, bármilyen viccesen is hangzik.