Kövess minket -on és -en!

Jogerősen, 150.000 forint pénzbírságra ítélte Katona Attilát a Kaposvári Bíróság "a nemzeti szocialista rendszerek bűneinek két rendbeli tagadása, illetve relativizálása miatt".

(tev.hu)

A vádlott ügyvédje védekezésében a szólás- és véleményszabadságra hivatkozott, illetve arra, hogy védence tettének elkövetésekor nem volt tisztában cselekménye "társadalmi veszélyességének". Arról is beszélt, hogy a vádlott által közzétett vicc az interneten szabadon elérhető, így feltételezhette, hogy nincs a viccel semmi baj. Az ügyvéd hosszasan sorolta a neten és a könyvesboltokban elérhető zsidó viccgyűjteményeket, így például Papp Richárd: Bezzeg a mi rabbink – Így nevet egy pesti zsinagóga című könyvét is megemlítette. Kitért arra is, hogy a menekültválság kapcsán az országban megjelenő óriásplakátok, például az, ami szerint a migránsok elveszik a munkánkat, indokolhatja nemzetiségi, etnikai csoportokkal szemben erősebb vélemények megfogalmazását.

A bíróság az ítélet indoklásában kimondta, hogy egy viccel is elkövethető a Btk. 333. szakaszának megsértése, mert amikor egy online fórumon az auschwitzi eseményekről folyik beszélgetés, egy olyan vicc, ami arról szól, hogy Auschwitzban egyetlen áldozat volt, egy őr, aki részegen kizuhant az őrtoronyból, teljesen egyértelműen arra utal, hogy az azt közlő úgy gondolja, hogy a deportáltak nem váltak erőszakos cselekmények áldozatává. A bíróság az a védekezést sem fogadta el, hogy amikor a vádlott azt írta, hogy “nem volt holokauszt!!!!!!!”, akkor a mexikói junta vérengzésére gondolt volna.

Kövess minket -on és -en!

Édesapám – Kremnicsán János – is azok közé tartozott, akik már letöltötték sorkatonai szolgálatukat, amikor 1944 májusában tartalékosként behívták őket, őt az utászokhoz Tokajba. Édesanyámmal itthon kistestvérem születését vártuk.

A hatóságok szerint a szélsőjobboldali „Letzte Verteidigungswelle” (Utolsó Védelmi Hullám) csoport célja Németország demokratikus rendszerének összeomlasztása.

A Waffen-SS gyalogsági harcászata (a szárazföldi haderő elődjétől némileg eltérően) elsősorban az első világháborús német rohamcsapatok tapasztalatai alapján alakult ki.

1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetséget.

A mai Puskin mozi 1946-ból származó moziműsoránál bizarrabbat ritkán lehet látni.

Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Egy vezető zsidó szupremácista szervezet arra szólította fel az ausztrál kormányt, hogy „azonnal lépjen”, miután egy nemzetiszocialista csoport vonult végig Melbourne belvárosán.

Nem nehéz elképzelni, hogy valaki, aki lendületet és fejlődést hoz egy pénzügyi és gazdasági válság utáni világba, az szerethető ember, mi több, imádat tárgya. Adolf Hitlert pedig olyan rajongás vette körül, mint ma bármelyik popsztárt. Erről tanúskodnak a neki írt levelek is.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Niedermüller Péter, Erzsébetváros zsidó polgármestere múlt héten tette közzé a Facebook-oldalán, hogy tudomása szerint „neonácik gyülekezőhelye” egy Damjanich utcai pinceklub.

„Ellenforadalmi összeesküvésért” végezték ki Lavrentyij Beriját, a sztálini terror egyik rettegett végrehajtóját, a Szovjetunió marsallját, belügyi és állambiztonsági miniszterét, akinek lefogása és bírósági pere, majd a kivégzése a Sztálin halálát követő hatalmi harc része volt.

Körülbelül 30–40 ember gyűlt össze a Niedermüller Péter által meghirdetett tüntetésre a Nordic Sun Pub előtt kedd délután. 

Joszif Sztálin 1953-ig volt a Szovjetunió vezetője. A véres diktátort 74 évesen Moszkvában érte a halál, abban az otthonában - dácsájában -, ahol élete utolsó két évtizedének jelentős részét töltötte.