Kövess minket -on és -en!

Eljárást indított a cionista körökben "neonáciként" számon tartott Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) állami támogatásának megvonására a német törvényhozás tartományokat képviselő kamarája, a Bundesrat.

A határozat értelmében a Bundesrat indítványozza a szövetségi alkotmánybíróságnál, hogy hat évre zárják ki az állami finanszírozásból az NPD-t.

Az eljárás alapja egy tavalyi alkotmánymódosítás, amely szerint ki kell zárni az állami pártfinanszírozásból mindazon politikai szervezeteket, amelyekről az alkotmánybíróság megállapítja, hogy "tevékenységük a demokratikus berendezkedés gyengítésére vagy felszámolására irányul".

A határozatban kiemelték, hogy az NPD megfelel ennek a feltételnek, a párt "nem tartja tiszteletben a szabadságon és demokrácián alapuló berendezkedést, és alkotmányellenes célokat követ".

A határozat szerint az NPD legutóbb – 2016-ban – 1,137 millió euró (352 millió forint) állami támogatást kapott.

A NPD-t 1964-ben alapították, betiltásáról szinte fennállása óta tart a vita. Először – 2003-ban – a törvényhozás két kamarája, a Bundestag és a Bundesrat közösen kérte az alkotmánybíróságtól a párt betiltását. A testület az indítványt formai okokra hivatkozva elutasította. Másodszor egyedül a Bundesrat próbálkozott, indítványát az alkotmánybíróság 2017 elején az NPD "csekély társadalmi befolyásával" indokolva elutasította.

Az NPD a tavalyi Bundestag-választáson a szavazatok 0,4 százalékát szerezte meg, amellyel nagymértékben gyengült a négy évvel korábbi 1,3 százalékhoz képest.

Kövess minket -on és -en!

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

A mai Németország nemzeti szocialista szellemben fölnevelkedett fiataljai talán el sem tudják képzelni azt a világot és azokat az állapotokat, amelyek abban az időben uralkodtak, amikor tort ült a német birodalomban a weimari szellem.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Rádióból hallgattuk a tárgyalást Salzburgban. Élénk figyelemmel kísértük a készülék minden budapesti adását ebben az időben.

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

Bíróság elé áll a német radikális baloldali Antifa Ost csoport hét feltételezett tagja. A német ügyészek szerint a csoport 2018 és 2023 között Németországban és Magyarországon hajtott végre terrorista akciókat.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

A nemzetiszocialista aktivista, Marla-Svenja Liebich, korábban Sven Liebich, nem kezdte meg börtönbüntetését a chemnitzi női börtönben. A hatóságok most körözik - közölte az ügyészség. Liebich ellen végrehajtási parancs van érvényben.

Az ember által használt egyik legősibb szimbólumot, a horogkeresztet a modern kori Európában a régészeti és archeológiai kutatások tették ismertté az 1880-1920-as években, és mint a jó szerencse szimbóluma terjedt el széleskörűen.

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

Dr. Csia Sándor 1894. február 4-én született Hegybányán, Háromszék vármegyében. Apja Csia Ignác, anyja Bajai Henriette.

Az 1980-as, 90-es évek voltak a futballmezek aranykorszaka, amikor a könnyű poliészterből készült trikók leváltották a kevésbé szellőző és nehéz pamutmezeket.