Kövess minket -on és -en!

A szocialista többségű spanyol parlament megszavazta, hogy Francisco Franco (1892-1975) földi maradványait eltávolítsák a Madrid melletti Elesettek Völgyében található mauzóleumból.

A szocialista spanyol kormány által benyújtott jogszabályt 176 képviselő támogatta, 165-en tartózkodtak – a konzervatív Néppárt két képviselője – állítólag – tévedésből nemmel szavazott.

Carmen Calvo miniszterelnök-helyettes a parlamenti vitában hangsúlyozta: "igazság nélkül nem lesz béke", amíg fenntartják ezt a "borzalmas ellentmondást", hogy "a diktátor az áldozataival együtt van eltemetve".

A szavazásnál tartózkodó konzervatív Néppárt bírálta a kormány sürgős eljárását az exhumálás ügyében, amelyet a szintén tartózkodó Állampolgárok (Ciudadanos) nevű liberális középpárt "füstfüggönynek" nevezett, amivel a kisebbségi kormány próbálja elfedni gyengeségét és inkompetenciáját.

A Spanyolországot 1939 és 1975 között irányító vezető földi maradványait a kormányzati tervek szerint az év végén emelik ki a síremlékből. A kabinet két hete határozott arról, hogy megindítja az ehhez szükséges közigazgatási eljárást, amely a leszármazottak számára 15 napot ad kifogásaik benyújtására, továbbá arra is, hogy megnevezzék: hol kívánják végső nyugalomra helyezni az egykori vezért.

Franco családja korábban már jelezte ellenvetését a kormánynak. A tábornok unokája által vezetett Francisco Franco Alapítvány (FFNF) szerint jogsértő az exhumálás, ezért jogi lépések megtételét helyezte kilátásba, valamint az ombudsmanhoz fordult.

Kövess minket -on és -en!

Az első világháborút követő nemzetközi megszorítások nem kedveztek, sőt hatalmas hátrányt jelentettek a magyar harckocsizás kialakulásának és fejlődésének.

„Magyarország egy Franciaországban menedékstátuszt kapott szír antifasiszta kiadását kéri, akit a magyar hatóságok azzal vádolnak, hogy erőszakcselekményeket követett el egy budapesti gyűlésen” – közölte a párizsi fellebbviteli bíróság.

A német rendőrség összehangolt akcióban csapott le Brémában öt német nemzetiszocialistára. A házkutatások során egy puskát, több pisztolyt, késeket, machetéket, valamint nagy mennyiségű propagandanyagot foglaltak le.

Kedden reggel hiába várták az antifa támadások második olasz vádlottját, nem jelent meg a tárgyalóteremben, így a bíróság nem tudott érdemben továbbhaladni az ügyben. 

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

A CIA dokumentumaiból kiderül, hogy ügynökök 10 évig keresték Adolf Hitlert Dél-Amerikában, miközben Argentína arra készül, hogy feloldja a titkosítás alól a második világháború végén az országba menekült németekről szóló kormányzati aktákat.

Görögország legfelsőbb választási bírósága kizárta a parlamentből a Spártaiak párt három képviselőjét, arra hivatkozva, hogy megtévesztették a választókat a 2023-as választásokon – jelentette az ERT görög közszolgálati televízió igazságügyi forrásokra hivatkozva.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Az utóbbi időben a népességszám alakulása a migrációs politika, a gazdaság és az összeesküvés-elméletek középpontjába került. Egyesek úgy vélik, hogy a fehér országoknak milliószámra kell idegeneket befogadniuk, mert a születési arányszámuk túl alacsony, mások arra buzdítják a fehéreket (és csak őket), hogy a bolygó megmentése érdekében egyáltalán ne szaporodjanak.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

„Reggel még ágyban voltam és a »TWIST OLIVÉR«-t olvastam, mikor átjött Jancsi. Felkeltem, és Jancsi azt mondta, hogy ma is tegyünk egy sétát. Én beleegyeztem.

Egy magát nemzetiszocialistának valló fiú akart polgárháborút kirobbantani Amerikában, legalábbis erről posztolt.

2025. október 9-én, vasárnap, egy fajvédő akció zajlott Portugáliában az A1-es autópálya egyik pihenőhelyén. Egy invazív, Portugáliában élő indiai férfit 20–30 főből álló nemzetiszocialista csoport vett középre, miközben Lisszabonból Portóba tartottak.

Madison Grant A nagy faj elmúlása című művében (amelyet Adolf Hitler a bibliájának nevezett) az Észak-Amerikát gyarmatosító és az Egyesült Államokat megalapító angolszász-északi fajok más alsóbbrendű, de szaporább fajokkal szemben történő fokozatos demográfiai háttérbe szorulása miatt sajnálkozik, amelynek eredményeként az USA megszűnik fehér nemzetként létezni, és a helyét egy fajilag megosztott ország fogja elfoglalni egykori önmaga karikatúrájaként.

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?