Kövess minket 
-on és 
-en!
A Szombathelyi Törvényszéken a bőnyi rendőrgyilkossággal megvádolt Győrkös István ügyének elsőfokú tárgyalása újabb szakértők meghallgatásával folytatódott, következő alkalommal a perbeszédek következnek, hamarosan pedig ítélet születhet.
Még tavaly decemberben összevont pszichológiai és pszichiátriai szakvélemény, valamint egyesített fizikus, fegyverszakértői és genetikai szakértői vélemény elkészíttetését rendelte el a törvényszék. A keddi tárgyaláson a pszichológus és pszichiáter szakértő is egyetértett abban, hogy a vádlott nem szenved elmebetegségben, személyiségében sem tártak fel a vizsgálatok semmi kórosat, sőt megállapításuk szerint magas intelligenciával rendelkezik, semmi sem gátolta cselekedetei következményeinek felismerésében.
A vádlott védekezését támasztották viszont alá azok a szintén orvosszakértői vélemények, amelyek szerint első kihallgatása idején Győrkös olyan gyógyszerek hatása alatt állt, amelyek befolyásolhatták a tudatát, viselkedését, a kérdésekre adott válaszait. Győrkös Istvánt ugyanis a rendőrökkel vívott tűzharcban találat érte, kórházba szállították, műtéten esett át. Orvosi ellátása során nagy dózisban kapott altatókat és nyugtatókat, amelyek a szakértő szerint hatással lehettek rá a bűncselekmény napján történt első rendőri kihallgatása során is.
Vitatott szakvélemények
A fegyverszakértői véleményt vitatva Győrkös István a tárgyaláson továbbra is azt hangoztatta: semmi nem bizonyítja, hogy az ő fegyveréből származó lövedék oltotta ki a rendőrtiszt életét, a rendőrök is lőttek. Megjegyezte azt is: le akarta rakni a kezében tartott fegyvert, de eltalálták, s a fegyver eközben elsült. A vádlott azt kérdezte a szakértőtől, vajon miért nem találtak DNS-nyomokat azon a lövedéken, amely a szakvélemény szerint átment a sértett fején és egy fa keretbe fúródott. A szakvéleményben magyarázatként ugyanis az állt, hogy a lövedék a fába csapódva annyira felforrósodott, hogy az esetleg rajta lévő DNS "eliminálódott".
Ezt az állítást viszont a tárgyaláson jelen lévő független genetikai szakértő is megkérdőjelezte, mondván, akkor is vizsgálható a DNS, ha nagy hőhatás éri. Ezután szakértői kérésre törölték a szakvéleményből a vitatott részt.
Pénteken pedig várhatóan határozathozatal
|
|
|
|
|
|
A fegyverszakértő viszont megerősítette kollégája szakvéleményét, amely szerint a vádlott által használt AMD 65 típusú gépkarabélyból származott a halálos lövés. Meglehetősen furcsa magyarázata szerint az ilyen típusú fegyverekből kilőtt lövedék rövid távolságon "még instabil", emiatt másfajta roncsolást okoz, mint a "simán célba érkező" lövedék. Rámutatott arra, hogy a lövés pillanatában a vádlott és a sértett között egy méternél kisebb, mindössze 30-80 centméternyi volt a távolság.
Ezek szerint a nyomozó ki akarhatta csavarni az állítólag fenyegetőző gyanúsított kezéből a töltött katonai támadó fegyvert. Érdekességként jegyezzük meg azt is, hogy az AK-47-es gépkarabély hossza 87 centiméter, tehát a két személy közötti, fent említett állítólagos távolságnál is hosszabb, amelynek lövedékéről nem mellesleg korábban megállapították, hogy a nyomozó sapkáján gellert kapott és így "fordult el", hogy aztán oda csapódjon, ahol megtalálták, DNS-nyomok nélkül.
A szakértő szavai szerint a rendőrök 9 milliméteres szolgálati pisztolyából származó lövedék ólommagvas, fém borítású, ezért nem fordult volna el és nem ilyen roncsolást okozott volna a koponyában. Kitért arra is, hogy onnan, ahol a rendőrök álltak, szerinte nem jöhetett a végzetes lövés. Győrkös szerint a szakértői vélemények zavarosak, nem adnak megfelelő válaszokat a feltett kérdésekre, nem bizonyítanak semmit.
Az elsőfokú tárgyalást vezető Varga Roland bíró kedden délután lezárta a bizonyítási eljárást, így csütörtökön elhangzanak majd a perbeszédek, pénteken pedig várhatóan határozathozatal következik.
(MTI nyomán)
