Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Egy szövetségi esküdtszék 63 vádpontban ítélte el Robert Bowerst, azt az ötvenéves férfit, aki 2018 októberében tizenegy zsidóval végzett egy pittsburghi zsinagógában.

A döntés után halálbüntetésre terjesztették elő. Ez az első szövetségi halálos ítélet, amelyet Joe Biden elnöksége alatt hoztak. Biden 2020-as kampányában ígéretet tett a halálbüntetés megszüntetésére. Az igazságügyi minisztérium moratóriumot rendelt el a szövetségi kivégzésekre, és több száz olyan új ügyben, ahol a halálbüntetést alkalmazni lehetne, elutasította annak engedélyezését. Bowers eljárása során azonban a szövetségi ügyészek azt mondták, hogy „a halál a megfelelő büntetés az ő esetében”, hivatkozva arra, hogy „gyűlöletből kiindulva egy vallási közösséget vett célba”.

2018 október 27-én Bowers „halált a zsidókra” felkiáltással hatolt be a Tree of Life (Az élet fája) hitközség zsinagógájában tartózkodó zsidókra, majd egy AR-15-ös gépkarabéllyal tüzelni kezdett mindenkire. Tizenegy zsidó halt meg, négy rendőr és az antiszemita aktivista is megsérült a támadásban, amikor barikádot emelt maga köré. Végül egy golyót kapott, ezután adta fel magát.

Előbb tagadta a bűnösségét, a bírósági eljárás alatt azonban már elismerte tettét. Védői arra hivatkoztak, hogy szörnyű, traumákkal teli gyermekkora volt és elhanyagolták. Azt is állították, hogy Bowers „súlyos, kezeletlen mentális betegségben szenved és a gyilkosságot abból a téveszmés meggyőződésből követte el, hogy a zsidók segítenek a fehérek kiirtásában”.

Bowers teherautó sofőrként dolgozott, korábbi közösségi profilja alapján következetes antiszemita és a Gab közösségi oldalon közzétett bejegyzései szerint a zsidókat a sátán gyermekeinek tartja, és hisz a zsidó világ-összeesküvésben is. A támadás előtt néhány órával, egyik utolsó posztjában kikelt azok ellen a zsidó szervezetek ellen, amelyek invazív migránsokat támogatnak.

„Megszállókat akarnak az országba telepíteni. Nem ülhetek itt tétlen, miközben lemészárolják az embereinket. Bemegyek” – írta.

Kritikusa volt Donald Trump elnöknek is, aki maga is antiszemita támadásnak minősítette a lövöldözést 2018-ban.

Az esküdtek egyhangúlag megállapították, hogy Bowers támadását a zsidók iránti gyűlölet motiválta, és hogy azért választotta az Élet fáját, amely az Egyesült Államok egyik legnagyobb és legrégibb zsidó közösségében található, hogy „maximalizálhassa a pusztítást, felerősíthesse a bűncselekményeivel okozott kárt, és félelmet kelthessen a helyi, nemzeti és nemzetközi zsidó közösségekben”. Azt is megállapították, hogy Bowers nem tanúsított megbánást.

A zsidók közül a legtöbben megelégedéssel fogadták az esküdtszék halálos ítéletét. Néhányan azonban ellenvéleményt fogalmaztak meg. „Sok tagunk jobban szeretné, ha a lövöldöző élete hátralévő részét börtönben töltené, és nem gondoljuk, hogy bosszút kellene állnunk rajta, vagy azt, hogy a halála kárpótolna az elvesztett életekért” - áll Stephen Cohen és Barbara Caplan, a támadásban három tagját elvesztett New Light Congregation társelnökeinek nyilatkozatában.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

1944 szeptember utolsó napjaiban sajátos közjáték zajlott le az német 503. nehézpáncélos-osztály otthont adó Sennelagerben. Noha az újabb bevetés helyszínét még nem ismerték a katonák, egyes részek már el is indultak.

A lakókat kiráncigálták lakásukból, majd őrizetbe vették: ismét botrány Gregor Lange és a dortmundi rendőrség körül!

Az alpesi ország korábbi jogszabályai ugyan tiltják az „emberek becsmérlését vallási, etnikai vagy szexuális irányultságuk miatt”, de csak akkor, hogy ha az elhangzott kijelentések, a használt jelképek vagy bemutatott mozdulatok „propagandisztikus célokat” szolgálnak, jelentsen ez bármit.

A New York-i Citibank kirúgta egyik alkalmazottját, aki Instagramon „politikailag nem korrekt” megnyilvánulást tett közzé a Führerrel kapcsolatban.

Megszólaltak a német közmédiának azoknak a feltételezett elkövetőknek a szülei, akiket a tavaly februári budapesti támadások elkövetése miatt köröznek.

Felvétetett Budapesten, a Budapesti Államrendôrség Politikai Rendészeti Osztályán, 1945. október 5. napján, délelôtt 10 órakor.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

Az antifasiszta szervezetek szerint Németországban megnövekedett az „antiszemita vandalizmus” a zsidó holokausztnak állított emlékműveknél.

A brazil Nemzeti Emberi Jogi Tanács nevezetű szervezet különböző felméréseken alapuló tanulmánya szerint „riasztóan növekszik a náci csoportok jelenléte” a dél-amerikai országban. 

1945 januárjának elején a komáromi vasútállomáson kivagonírozott Tigris harckocsik hosszú sora nagy zajt csapva kígyózott a macskaköves utcákon, hogy a Vág-Duna hídján túl elfoglalják harcállásukat.

Az AfD 67 éves politikusa, Stefan Hrdy épp az autójából kiszállva próbált bejutni az épületbe, amikor körülbelül 20 antifasiszta állta el az útját.

Korábban röviden – a „tudományos” értékéhez mérten – már szó esett egy bizonyos Robin DiAngelóról annak kapcsán, hogy az ő agyszüleménye a woke-izmus bibliájának számító White Fragility (Fehér törékenység) című könyv.

Egyre szélesebb körűvé válik az X (volt Twitter) elleni nagyvállalati hirdetési bojkott, sőt, az amerikai cégek mellett az Európai Bizottság is közölte, hogy felfüggeszti a hirdetéseit az oldalon, mert nem akarja, hogy azok „antiszemita és náci” tartalmak mellett jelenjenek meg.

Úgynevezett „tiltott önkényuralmi jelkép” használatának vádjával bíróság elé állítják Björn Höckét, az Alternatíva Németországnak (AfD) német ellenzéki párt Türingia tartományi vezetőjét – közölte a hallei tartományi bíróság.

1879. december 21-én született Joszif Visszarionovics Sztálin, aki három évtizeden át volt a Szovjetunió legfőbb vezetője.