Kivégzik az amerikai fehér patriótát, aki a pittsburgh-i zsinagógában zsidókat gyilkolt halomra

Kövess minket -on és -en!

Egy szövetségi esküdtszék 63 vádpontban ítélte el Robert Bowerst, azt az ötvenéves férfit, aki 2018 októberében tizenegy zsidóval végzett egy pittsburghi zsinagógában.

A döntés után halálbüntetésre terjesztették elő. Ez az első szövetségi halálos ítélet, amelyet Joe Biden elnöksége alatt hoztak. Biden 2020-as kampányában ígéretet tett a halálbüntetés megszüntetésére. Az igazságügyi minisztérium moratóriumot rendelt el a szövetségi kivégzésekre, és több száz olyan új ügyben, ahol a halálbüntetést alkalmazni lehetne, elutasította annak engedélyezését. Bowers eljárása során azonban a szövetségi ügyészek azt mondták, hogy „a halál a megfelelő büntetés az ő esetében”, hivatkozva arra, hogy „gyűlöletből kiindulva egy vallási közösséget vett célba”.

2018 október 27-én Bowers „halált a zsidókra” felkiáltással hatolt be a Tree of Life (Az élet fája) hitközség zsinagógájában tartózkodó zsidókra, majd egy AR-15-ös gépkarabéllyal tüzelni kezdett mindenkire. Tizenegy zsidó halt meg, négy rendőr és az antiszemita aktivista is megsérült a támadásban, amikor barikádot emelt maga köré. Végül egy golyót kapott, ezután adta fel magát.

Archívum

Előbb tagadta a bűnösségét, a bírósági eljárás alatt azonban már elismerte tettét. Védői arra hivatkoztak, hogy szörnyű, traumákkal teli gyermekkora volt és elhanyagolták. Azt is állították, hogy Bowers „súlyos, kezeletlen mentális betegségben szenved és a gyilkosságot abból a téveszmés meggyőződésből követte el, hogy a zsidók segítenek a fehérek kiirtásában”.

Bowers teherautó sofőrként dolgozott, korábbi közösségi profilja alapján következetes antiszemita és a Gab közösségi oldalon közzétett bejegyzései szerint a zsidókat a sátán gyermekeinek tartja, és hisz a zsidó világ-összeesküvésben is. A támadás előtt néhány órával, egyik utolsó posztjában kikelt azok ellen a zsidó szervezetek ellen, amelyek invazív migránsokat támogatnak.

„Megszállókat akarnak az országba telepíteni. Nem ülhetek itt tétlen, miközben lemészárolják az embereinket. Bemegyek” – írta.

Kritikusa volt Donald Trump elnöknek is, aki maga is antiszemita támadásnak minősítette a lövöldözést 2018-ban.

Az esküdtek egyhangúlag megállapították, hogy Bowers támadását a zsidók iránti gyűlölet motiválta, és hogy azért választotta az Élet fáját, amely az Egyesült Államok egyik legnagyobb és legrégibb zsidó közösségében található, hogy „maximalizálhassa a pusztítást, felerősíthesse a bűncselekményeivel okozott kárt, és félelmet kelthessen a helyi, nemzeti és nemzetközi zsidó közösségekben”. Azt is megállapították, hogy Bowers nem tanúsított megbánást.

A zsidók közül a legtöbben megelégedéssel fogadták az esküdtszék halálos ítéletét. Néhányan azonban ellenvéleményt fogalmaztak meg. „Sok tagunk jobban szeretné, ha a lövöldöző élete hátralévő részét börtönben töltené, és nem gondoljuk, hogy bosszút kellene állnunk rajta, vagy azt, hogy a halála kárpótolna az elvesztett életekért” - áll Stephen Cohen és Barbara Caplan, a támadásban három tagját elvesztett New Light Congregation társelnökeinek nyilatkozatában.

Kövess minket -on és -en!

Azoknak, akiket aggaszt egy világháború esélye, van egy jó hírem. Nem lesz világháború. Legalábbis mostanában nem. Egyszerűen azért nem, mert az Egyesült Államoknak hiányzik hozzá az ereje.

A hadosztályt először 1939 októberében állították fel Pilsen mellett, miután az SS-Verfügungstruppe egyes alakulatai a német szárazföldi haderő „Kempf” páncéloshadosztályába beosztva részt vettek a lengyel hadjáratban.

A Német Birodalom legerősebb hadosztályai a címbéli felsorolásból kerültek ki. Az alábbi cikkünkben ezeket a hadosztályok hasonlítjuk össze, elsősorban a hadrendet, a fegyverzetet és az újításokat tekintve.

A nemzetiszocializmus szolgálatába állt tudósok és mérnökök számos olyan új eszközt alkottak, amelyek – így köztük a sugárhajtású repülőgép, az első cirkáló, illetve ballisztikus rakéta – döntő hatást gyakoroltak az 1945 után kibontakozó hidegháború fegyverkezési versenyére. 

A gondolatbűnöző politikus azért állt bíróság elé, mert egy 2021-es gyűlésen a „Mindent Németországért!” szavakat használta. Ez ugyanis Németországban bűncselekménynek számít.

Magát nemzetiszocialistának valló fehér ember ítéltek börtönbüntetésre Ausztráliában a nézeteiért. A szigetországban ez az első eset, hogy a bíróság döntése nyomán valaki karlendítésért részesül elzárásban.

1944. december 24-étől 1945. február 11-éig a magyarnémet helyőrség 50 napon keresztül szállt szembe a Budapestet ostromló, hatalmas túlerőben levő szovjet hadsereggel, de február 11-én sem adta meg magát, hanem kitörést hajtott végre északi-északnyugati irányba a szovjet ostromgyűrűn keresztül.

Magyarországon születtem, ahonnan 1982-ben, 18 évesen szöktem el. 1984-ben New Yorkban telepedtem le azzal a szándékkal, hogy művész leszek, de közel egy évtizedes küzdelem után rájöttem, hogy sohasem lehetek az.

Kétnapi hajóút után megérkeztünk Szevasztopolba. A kiszállás után a kikötő melletti nagy rétre tereltek bennünket. Rongyos, kiéhezett lakosság rohant meg bennünket – ruhát, cipőt és ennivalót kunyeráltak tőlünk.

Péntek hajnalban robbanás történt egy holland középiskolában, a bejárat környékére pedig horogkereszteket és különböző, nemzetiszocialismus-ellenes kifejezéseket festettek.

Robbanóanyagokkal megrakott, a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom hadiflottájához tartozó második világháborús hadihajók roncsai emelkedtek ki a nagy szárazság miatt a Dunából Mohácsnál, illetve a szerbiai Prahovónál.

Trump láthatóan Gorbacsov kényszerpályájára került, és elkezdi szanálni az amerikai birodalmat. Akárcsak elődje, ő sem önszántából teszi.

Ausztriában kerültem a szovjet hadsereg hatalmába 1945. május 11-én. Szörnyű utazás után – miközben a vagonlakók 25 százaléka elpusztult – lázas betegen szálltam ki a vagonból Focsaniban.

Kilenc embert vettek őrizetbe, állítólagos „fegyvereket” és nemzetiszocialista emléktárgyakat foglaltak le, miután egy csoport Adolf Hitler születésnapját ünnepelte egy angliai pubban.

Bankár, Wall Street-i spekuláns, ingatlanbáró, likőrmágnás, filmgyáros, nagykövet, a legbefolyásosabb amerikai politikai dinasztia alapítója: Joseph Patrick Kennedy 1888. szeptember 6-án született.

A nemzetiszocialista vezérkar tagjai között nem kevés zseni akadt, de közülük is magasan kiemelkedett Albert Speer, a Nagynémet Birodalom főépítésze és későbbi fegyverkezési minisztere.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

Pierre de Coubertin báró akkora csodálója volt Hitlernek, hogy autogramot kért tőle, mire a Führer tízezer márkát és egy fotót küldött neki.

A párizsi terrortámadások korántsem előzmény nélküliek, ám az intő jelekből senki sem tanult.

Biztos sokan ismerik ezt a fekete-fehér fényképet, amelyen egy magyar és német katona cigarettázik egy tigris tank végénél. Ebben a cikkben ismertetjük e kép megszületésének történetét.

1886-ban egy tucatnyi fajvédő nézeteket valló német család – a híres filozófus, Friedrich Nietzsche húga és sógora vezetésével – Paraguayba hajózott, hogy ott létrehozzon egy árjákból álló kolóniát.

Eva Braun és Adolf Hitler kapcsolatának története közismertnek mondható: a népvezér politikusért, majd teljhatalmú államférfiért rajongó nő a Führer legbelsőbb köreibe is bejárással bírt, ám a politikába beleszólása nem volt, végül pedig a halálba is követte őt.

Magyarország is ízelítő kapott a terrorszervezetek szintjén működő antifa ténykedéséből. Ezt eddig hazánkban csak a „tornából felmentett magyarországiak” képviselték, a Kitörés-napi rendezvények miatt azonban több nyugati országból (pl: Németország, Görögország, Olaszország) jelentek meg.

Oroszlánrészt vállalt a Magyar Királyi Honvédség rohamtüzérségnek megalkotásában. Becenevét, a Bill apót a rohamtüzérektől kapta, akik mellett a legvégsőkig, még az 1945. február 11-i kitörési kísérlet során is kitartott.

Huszadik születésnapomat 1944 októbere elején ünnepeltem, de amikor kiléptem az EMKE kávéházból, nagy légitámadás kezdődött. Szerencsére túléltem.

A gyűjtőtáborba kerülésünk után napokon belül szájról szájra járt a hír, hogy itt kapjuk meg azt az igazoló papírt, amivel biztonságosan hazaindulhatunk. 

A tucatfilm-gyártás korszakát éljük. Manapság a szórakoztatóiparra úgy általában jellemző, hogy a megúszás és a biztos bevétel égisze alatt kevésbé kísérletezők, az alkotói szabadság biztosította lehetőségeket pedig feláldozzák a kockázatmentesség oltárán.