Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Gyakorlatilag belső emigrációra kényszerült egy német iskola két tanára, miután elmenekültek a „szélsőjobboldali” diákok elől. Egy „jogvédő” szerint „a nácik otthonuknak kiáltották ki” Brandenburg tartományt.

Egy kelet-németországi kisváros gimnáziumának két tanára megpróbált fellépni a hazafias diákok tevékenysége ellen. Több órát tartottak országuk „bűnös, náci múltjáról”. Meghívtak egy néger rappert, hogy a „kölcsönös tiszteletről” beszéljen. De mindez semmit sem segített az átnevelésben.

Kétségbeesésében Laura Nickel és Max Teske nyilvános levelet írt, amelyben a Burg város Mina Witkojc névre hallgató iskolájában uralkodó „megfélemlítés légköréről” számolt be. Leírták, hogy a diákok Hitler-tisztelgéssel köszöntötték egymást, horogkereszteket karcoltak az asztalukra és „rasszista szövegű” zenét játszottak a folyosón.

„A szélsőjobboldali diákok és tanárok ellen nyíltan küzdő tanárok és diákok féltik a biztonságukat – állt a helyi újságoknak küldött levelükben. – A problémát fel kell ismerni, és nyíltan küzdeni kell ellene. Az iskolának megfélemlítéstől mentes, nyitott és mindenki számára biztonságos helynek kell lennie, nem adhat otthont a demokrácia ellenségeinek” – tették hozzá.


Nem sok együttérzés: „Húzzatok el Berlinbe!”

Nickel, aki angolt és történelmet tanított a gimnáziumban, és Teske, aki matematika- és földrajztanár, nem volt felkészülve a visszhangra, amelyet felhívásuk kiváltott. Egy névtelen szülői csoport levélben követelte elbocsátásukat. Az iskola közelében lévő villanyoszlopokon matricák jelentek meg a képükkel és a „Húzzatok el Berlinbe!” felirattal. A közösségi médiában valaki kijelentette, hogy „le akarja vadászni őket”.

A kollégák, az igazgató és a helyi vezetők támogatásának hiánya miatt Nickel és Teske a két héttel ezelőtti tanévzáráskor bejelentette, hogy elhagyja az iskolát és a Berlintől 116 kilométerre délkeletre fekvő várost.

„Szélsőjobboldali, radikális kijelentések, akciók, jelszavak, homofóbia és szexizmus volt és van napirenden ebben az iskolában” – mondta a 34 éves Nickel az AP hírügynökségnek. A tanár négy évig dolgozott a Mina Witkojcban, és a 31 éves Teskével közösen adott interjút. Kollégája három évig volt tanár a gimnáziumban.

Sem az iskola, sem a helyi tanfelügyelet nem válaszolt az AP megkeresésére, hogy kommentálja a tanárok felmondását.


Brandenburg a szélsőjobboldal melegágya?

Teske és Nickel tapasztalatai azonban félelmet keltettek a szélsőbaloldali befolyás alatt álló német fővárosban, hogy a hazafias jobboldal nagyobb teret nyert a volt Kelet-Németország egyes részein, mint sokan gondolták. Szakértők szerint különösen Brandenburg tartomány déli részén, ahol Burg található, tetoválószalonok, éjszakai klubok, ifjúsági csoportok és az FC Energie Cottbus labdarúgócsapat szurkolói klubjainak egész hálózata terjeszti a – helyi viszonyokhoz képest – szélsőjobboldali Alternatíva Németországért, más néven az AfD párt üzeneteit.

E hónap elején Brandenburg tartomány belügyi hírszerző szolgálata „különösen radikálisnak” nyilvánította az AfD ifjúsági támogatói szárnyát, amelynek 14 éves kortól lehet a tagjává válni, és „bizonyítottan szélsőjobboldali” csoportként hivatalos megfigyelés alá helyezte.

A tartományi oktatási minisztérium, amelyet bíráltak, mert nem támogatta eléggé a tanárokat, múlt héten bejelentette, hogy azonosított egy tinédzsert, akit azzal gyanúsítanak, hogy eredetileg ő posztolta Instagramon a „levadászni őket” szöveget.

Az Amadeu Antonio Alapítvány ügyvezető igazgatója, Timo Reinfrank, akinek szervezete az „emberi jogokat” támogatja, miközben a németországi patriotizmus, a fehér fajvédelem és az etnikai öntudat ellen dolgozik, az AP-nek azt mondta, hogy a dél-brandenburgi tartomány „a félelem zónájává vált, amelyet a nácik otthonuknak nyilvánítottak”.

Reinfrank szerint ez nem igazán meglepő azok számára, akik ismerik a területet, ahol a hazafias szélsőjobboldal már az AfD egy évtizeddel ezelőtti megalakulása előtt is aktív volt. Az általa vezetett alapítványt egy angolai szerződéses munkásról nevezték el, akit 1990-ben agyonvertek, amikor egy körülbelül ötvenfős, baseballütővel felfegyverzett fiatalokból álló patrióta csoport invazív színes bőrűekre „vadászott” a brandenburgi Eberswalde városában.


Sérelmek: „másodrendű” keletnémet állampolgárok

Az AfD-t 2013-ban alapították, és négy évvel később jutott be először a német parlamentbe, miután migránsellenes platformmal kampányolt. A legutóbbi felmérések szerint országos szintű támogatottsága rekordszintre, mintegy húszszázalékosra ugrott.

Különös vonzerejének okai sokrétűek Kelet-Németországban. Az országrész az 1989-es berlini fal leomlásáig kommunista diktatúra volt, és az 1990-es német újraegyesítés után sokan elvesztették munkahelyüket. A helyiek még mindig arról beszélnek, hogy az ország nyugati részén élő németekhez képest másodrangú állampolgárnak érzik magukat.

Az AfD népszerűségét emelte a koronavírus-járvány idején tapasztalt állami elnyomás és az orosz inváziót követő 1,2 millió ukrán menekült beáramlása is. Sokan úgy vélik, hogy az AfD a legerősebb párttá válhat, amikor Brandenburgban és a keleti szomszéd Szászországban és Türingiában jövőre választásokat tartanak. Türingiában az AfD jelöltje múlt hónapban megnyerte a Sonneberg megyei adminisztrátori posztot, és ezzel a nemzetiszocialista idők óta először fordult elő, hogy egy szélsőjobboldali párt első helyen végzett megyei szinten.

Eközben Olaf Scholz kancellár balközép kormánykoalíciójában a hírek szerint belharcok dúlnak a környezetvédő Zöldek, az üzletbarát Szabad Demokraták és a fő erő, a Szociáldemokraták között. A kormány erős ellenérzésekkel néz szembe inváziós bevándorlási politikája és környezetvédelmi terve – hogy erőltette több millió otthon fűtési rendszerének lecserélését hőszivattyúkra – és a továbbra is magas infláció miatt.

Az olyan hazaáruló emberek számára, mint Nickel és Teske, a jobboldali patriótákkal szembeni kiállásnak komoly ára van. Miután a tanárok bejelentették, hogy távoznak Burgból, Brandenburg tartomány második legnagyobb városában, Cottbusban az AfD tagozatának vezetője Twitteren tette közzé, hogy Teske – akit „baloldali radikális besúgónak” nevezett – és „cinkosa” eltűnt.


Nem akarják hagyni, hogy a hazafias szélsőjobb győzzön

A rendőrség nyomoz a tanárok elleni fenyegetések ügyében, gyakran járőröznek a házuknál. Amikor Teske kimegy, hátranéz, hogy nem követik-e. Nemrég egy férfi hátulról állítólag megközelítette egy élelmiszerboltban, és azt súgta a fülébe: „Tűnj el innen” – mondta. És ez miatt távozik. Mármint, hogy a fülébe súgtak.

Mégsem hajlandó vereségként tekinteni arra a döntésre, hogy elhagyja a várost. Azzal, hogy felhívta a figyelmet az iskolában uralkodó szörnyű körülményekre, ő és Nickel egy olyan országos vitát indított el, amelyre szerinte „nagy szükség volt a szélsőjobboldal németországi térnyeréséről” – mondta.

„Továbbra is hallatjuk a hangunkat, továbbra is politikai hatást fogunk gyakorolni, nem hagyjuk, hogy a szélsőjobboldal győzzön” – mondta.

„A történelem megismétli önmagát. Úgy gondolom, hogy most mindenképpen tennünk kell valamit, hogy Németországban véget vessünk az antidemokratikus pártoknak” – mondta.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Neobolsevik Amerikában a fehéreket – konkrétan a heteroszexuális fehér férfiakat – hibáztatni az elképzelhető összes társadalmi gondért, bajért, bánatért valósággal nemzeti sportnak számít, amely a feketék és az etnomazochista fehérek körében hovatovább népszerűbb még a kosárlabdánál is.

1919. június 24-én robbant ki a tanácsköztársaság ellen szervezett legjelentősebb felkelés. A törekvés elbukott. Árulás, rossz időzítés, szervezetlenség, naivitás, ezek egyszerre okolhatóak a kudarcért.

Magyarországon már több mint két hónapja vége volt a II. világháborúnak, amikor a budapesti összekötő vasúti híd építéséről elhurcoltak, a vasúti peronon elfogott civilekkel együtt.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

2019-ben az eleki Resetár András házfelújítást végzett, mikor megdöbbentő felfedezést tett az ingatlanban, amely egykor a Faulhaber család otthona volt.

1948. május 14-én Ben-Gurion kikiáltotta Izrael Állam megalakulását, mire az arab államok többsége dzsihádra szólította fel a muszlim világot. Kevesen tudják, milyen aktív szerepet vállalt Sztálin Izrael létrehozásában és abban, hogy túlélte az első arab–izraeli háborút.

Kun András 1911-ben született Nyírbátorban. Bölcsészeti és teológiai tanulmányait Rómában folytatta. 1941-ben szentelték pappá, majd minorita szerzetesként a kézdivásárhelyi rendházba került.

Életében Lothrop Stoddard (1883–1950) Amerika egyik legbefolyásosabb írója volt. A Harvardon szerzett doktori címet, tizenöt könyvet írt, beleértve sokat vitatott könyvét is, az 1920-as The Rising Tide of Colort.

A Pesti Srácok információja szerint a német szövetségi főügyész gyilkossági kísérlet miatt nyomoz a szélsőbaloldali Lina Engel, Johann Guntermann és Tobias Edelhoff ellen.

Zsidó-liberális hiszériát keltett Ausztriában, hogy a szélsőjobboldali Szabadságpárt ifjúsági tagozatának toborzóvideóján feltűnik a Hofburg Kastély erkélye, ahonnan 1938-ban kikiáltották az Anschlusst.

Az első bécsi döntés, így a felvidéki magyarság jelentős részének hazatérése az elmúlt évszázadok kevés sikeres, ám annál jelentősebb epizódjának egyike a magyar történelemben.

1944. április 3-án a déli órákban az amerikai légierő végrehajtotta Budapest ellen az első terrorbombázást a második világháború során.

Kun Béla, születési és 1916-ig használt nevén Kohn Béla, a 133 napos magyarországi tanácsköztársaság zsidó vezére 1886. február 20-án született.

A német belügyminisztérium közölte, hogy betiltott egy „szélsőjobboldali, rasszista csoportosulást, amely arról ismert, hogy gyerekek és fiatalok körében terjeszti antidemokratikus eszméit”.

A diktatúra Magyarországon 1950-re elérte az otthonokat, a hétköznapok része lett.