Gyakorlatilag belső emigrációra kényszerült egy német iskola két tanára, miután elmenekültek a „szélsőjobboldali” diákok elől. Egy „jogvédő” szerint „a nácik otthonuknak kiáltották ki” Brandenburg tartományt.

Egy kelet-németországi kisváros gimnáziumának két tanára megpróbált fellépni a hazafias diákok tevékenysége ellen. Több órát tartottak országuk „bűnös, náci múltjáról”. Meghívtak egy néger rappert, hogy a „kölcsönös tiszteletről” beszéljen. De mindez semmit sem segített az átnevelésben.

Kétségbeesésében Laura Nickel és Max Teske nyilvános levelet írt, amelyben a Burg város Mina Witkojc névre hallgató iskolájában uralkodó „megfélemlítés légköréről” számolt be. Leírták, hogy a diákok Hitler-tisztelgéssel köszöntötték egymást, horogkereszteket karcoltak az asztalukra és „rasszista szövegű” zenét játszottak a folyosón.

„A szélsőjobboldali diákok és tanárok ellen nyíltan küzdő tanárok és diákok féltik a biztonságukat – állt a helyi újságoknak küldött levelükben. – A problémát fel kell ismerni, és nyíltan küzdeni kell ellene. Az iskolának megfélemlítéstől mentes, nyitott és mindenki számára biztonságos helynek kell lennie, nem adhat otthont a demokrácia ellenségeinek” – tették hozzá.


Nem sok együttérzés: „Húzzatok el Berlinbe!”

Nickel, aki angolt és történelmet tanított a gimnáziumban, és Teske, aki matematika- és földrajztanár, nem volt felkészülve a visszhangra, amelyet felhívásuk kiváltott. Egy névtelen szülői csoport levélben követelte elbocsátásukat. Az iskola közelében lévő villanyoszlopokon matricák jelentek meg a képükkel és a „Húzzatok el Berlinbe!” felirattal. A közösségi médiában valaki kijelentette, hogy „le akarja vadászni őket”.

A kollégák, az igazgató és a helyi vezetők támogatásának hiánya miatt Nickel és Teske a két héttel ezelőtti tanévzáráskor bejelentette, hogy elhagyja az iskolát és a Berlintől 116 kilométerre délkeletre fekvő várost.

„Szélsőjobboldali, radikális kijelentések, akciók, jelszavak, homofóbia és szexizmus volt és van napirenden ebben az iskolában” – mondta a 34 éves Nickel az AP hírügynökségnek. A tanár négy évig dolgozott a Mina Witkojcban, és a 31 éves Teskével közösen adott interjút. Kollégája három évig volt tanár a gimnáziumban.

Sem az iskola, sem a helyi tanfelügyelet nem válaszolt az AP megkeresésére, hogy kommentálja a tanárok felmondását.


Brandenburg a szélsőjobboldal melegágya?

Teske és Nickel tapasztalatai azonban félelmet keltettek a szélsőbaloldali befolyás alatt álló német fővárosban, hogy a hazafias jobboldal nagyobb teret nyert a volt Kelet-Németország egyes részein, mint sokan gondolták. Szakértők szerint különösen Brandenburg tartomány déli részén, ahol Burg található, tetoválószalonok, éjszakai klubok, ifjúsági csoportok és az FC Energie Cottbus labdarúgócsapat szurkolói klubjainak egész hálózata terjeszti a – helyi viszonyokhoz képest – szélsőjobboldali Alternatíva Németországért, más néven az AfD párt üzeneteit.

E hónap elején Brandenburg tartomány belügyi hírszerző szolgálata „különösen radikálisnak” nyilvánította az AfD ifjúsági támogatói szárnyát, amelynek 14 éves kortól lehet a tagjává válni, és „bizonyítottan szélsőjobboldali” csoportként hivatalos megfigyelés alá helyezte.

A tartományi oktatási minisztérium, amelyet bíráltak, mert nem támogatta eléggé a tanárokat, múlt héten bejelentette, hogy azonosított egy tinédzsert, akit azzal gyanúsítanak, hogy eredetileg ő posztolta Instagramon a „levadászni őket” szöveget.

Az Amadeu Antonio Alapítvány ügyvezető igazgatója, Timo Reinfrank, akinek szervezete az „emberi jogokat” támogatja, miközben a németországi patriotizmus, a fehér fajvédelem és az etnikai öntudat ellen dolgozik, az AP-nek azt mondta, hogy a dél-brandenburgi tartomány „a félelem zónájává vált, amelyet a nácik otthonuknak nyilvánítottak”.

Reinfrank szerint ez nem igazán meglepő azok számára, akik ismerik a területet, ahol a hazafias szélsőjobboldal már az AfD egy évtizeddel ezelőtti megalakulása előtt is aktív volt. Az általa vezetett alapítványt egy angolai szerződéses munkásról nevezték el, akit 1990-ben agyonvertek, amikor egy körülbelül ötvenfős, baseballütővel felfegyverzett fiatalokból álló patrióta csoport invazív színes bőrűekre „vadászott” a brandenburgi Eberswalde városában.


Sérelmek: „másodrendű” keletnémet állampolgárok

Az AfD-t 2013-ban alapították, és négy évvel később jutott be először a német parlamentbe, miután migránsellenes platformmal kampányolt. A legutóbbi felmérések szerint országos szintű támogatottsága rekordszintre, mintegy húszszázalékosra ugrott.

Különös vonzerejének okai sokrétűek Kelet-Németországban. Az országrész az 1989-es berlini fal leomlásáig kommunista diktatúra volt, és az 1990-es német újraegyesítés után sokan elvesztették munkahelyüket. A helyiek még mindig arról beszélnek, hogy az ország nyugati részén élő németekhez képest másodrangú állampolgárnak érzik magukat.

Az AfD népszerűségét emelte a koronavírus-járvány idején tapasztalt állami elnyomás és az orosz inváziót követő 1,2 millió ukrán menekült beáramlása is. Sokan úgy vélik, hogy az AfD a legerősebb párttá válhat, amikor Brandenburgban és a keleti szomszéd Szászországban és Türingiában jövőre választásokat tartanak. Türingiában az AfD jelöltje múlt hónapban megnyerte a Sonneberg megyei adminisztrátori posztot, és ezzel a nemzetiszocialista idők óta először fordult elő, hogy egy szélsőjobboldali párt első helyen végzett megyei szinten.

Eközben Olaf Scholz kancellár balközép kormánykoalíciójában a hírek szerint belharcok dúlnak a környezetvédő Zöldek, az üzletbarát Szabad Demokraták és a fő erő, a Szociáldemokraták között. A kormány erős ellenérzésekkel néz szembe inváziós bevándorlási politikája és környezetvédelmi terve – hogy erőltette több millió otthon fűtési rendszerének lecserélését hőszivattyúkra – és a továbbra is magas infláció miatt.

Az olyan hazaáruló emberek számára, mint Nickel és Teske, a jobboldali patriótákkal szembeni kiállásnak komoly ára van. Miután a tanárok bejelentették, hogy távoznak Burgból, Brandenburg tartomány második legnagyobb városában, Cottbusban az AfD tagozatának vezetője Twitteren tette közzé, hogy Teske – akit „baloldali radikális besúgónak” nevezett – és „cinkosa” eltűnt.


Nem akarják hagyni, hogy a hazafias szélsőjobb győzzön

A rendőrség nyomoz a tanárok elleni fenyegetések ügyében, gyakran járőröznek a házuknál. Amikor Teske kimegy, hátranéz, hogy nem követik-e. Nemrég egy férfi hátulról állítólag megközelítette egy élelmiszerboltban, és azt súgta a fülébe: „Tűnj el innen” – mondta. És ez miatt távozik. Mármint, hogy a fülébe súgtak.

Mégsem hajlandó vereségként tekinteni arra a döntésre, hogy elhagyja a várost. Azzal, hogy felhívta a figyelmet az iskolában uralkodó szörnyű körülményekre, ő és Nickel egy olyan országos vitát indított el, amelyre szerinte „nagy szükség volt a szélsőjobboldal németországi térnyeréséről” – mondta.

„Továbbra is hallatjuk a hangunkat, továbbra is politikai hatást fogunk gyakorolni, nem hagyjuk, hogy a szélsőjobboldal győzzön” – mondta.

„A történelem megismétli önmagát. Úgy gondolom, hogy most mindenképpen tennünk kell valamit, hogy Németországban véget vessünk az antidemokratikus pártoknak” – mondta.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A napokban történt véres események csak azokat döbbentették meg, akik nem ismerik a történelmet, és akik elég hiszékenyek voltak ahhoz, hogy bedőljenek a mindent elárasztó, hazug baloldali propagandának.

A Führer születésnapján a magyar rádió ünnepi műsor keretében emlékezett meg a német nép vezéréről.

Közismert az oroszok alábbi szövege: azért kell ide vagy oda terelni az embereket, hogy megkapják az igazolást, amivel aztán nyugodtan hazamehetnek.

A végső vereség után az addig hatalmon lévő hungaristák sem kerülhették el, hogy a diadalittas győztesek kegyetlen vérbosszút álljanak rajtuk.

A keletről érkező hírek hatására a magyar lakosság rettegett a Vörös Hadsereg katonáitól. A szovjetek 1944. augusztus 26-án értek magyar területre az Úz völgyében, komoly harcok közepette vonultak nyugat felé, míg a front 1945 áprilisában átvonult az országon.

„Kaptam már olyan levelet is, hogy ezeket el kellene égetni” – mutat Bácsmegi Gábor, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója azokra a második világháborús tárgyakra, melyek 2019-ben egy családi ház felújításakor kerültek elő.

Az Európa Erőd Szövetség immár négy éves múltra tekint vissza. Sem a világjárvány okozta lezárások, sem a jelenleg is dúló háború nem kedvezett egy ilyen jellegű pán-európai ernyőszervezet tevékenységének, de minden nehézség ellenére az erőd falai állnak, a szövetség tovább bővült.

A Magyar Március 1946 óta nemcsak a szabadságharcot jelenti nekünk, hanem miként az 1849-es és 1956-os október, a mártíromságot is. 1946. március 12-én végezték ki Szálasi Ferenc Nemzetvezetőt.

A Fővárosi Közgyűlés elé kerül a jövő héten özvegy Szálasi Ferencné, Lutz Gizella sírjának ügye, aminek két kimenetele lehet, mindkettő botrányos.

Dr. Martens. Azt hiszem, sokaknak nem kell bemutatni ezt a cipőmárkát. Aki csak egy kicsit is ismerős a rocker, punk, skinhead színtéren, az valószínűleg ismeri a semmivel sem összetéveszthető acélbetétes bakancsot, gondoljunk csak a sárga-fekete címkére és a szintén sárga gojzer varrásra.

Vilhelm Junnila, Finnország gazdasági minisztere azzal viccelődött, hogy a parlamenti választásokon a 88-as lett az ő jelölti száma, amelyet a finn választási bizottság véletlenszerűen osztott ki neki.

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

Hollandiában büntetőjogi következményekkel fog járni a „holokauszttagadás”, a „rasszizmus” és a „diszkrimináció” tilalmára vonatkozó törvényt kiterjesztik más események megtörténtének tagadására is – döntött a holland ügyvivő kormány.

Oroszok és civil román rendőrök vették körül 1945. január 2-án Érdmindszentet. Senki sem távozhatott.

Az antifa terroristák ismét lecsaptak Németországban, s ezúttal talán még betegebb, még perverzebb módját választották a vérengzésnek, mint eddig.

Joszif Dzsugasvili, ismertebb nevén Sztálin híresen rossz kapcsolatot ápolt elsőszülött gyerekével, Jakovval.

Furcsa észjárásuk van a németországi hatóságoknak: minél aktívabb és erőszakosabb a szélsőbaloldali Antifa, annál inkább fellépnek a nacionalista színtér ellen. Abszurd? Igen, de pont ez a valóság.

A nyugati szövetségesek által megtámogatott, végtelen ember- és nyersanyaggal rendelkező Szovjetuniónak azonban ez sem volt nagy ár, a világtörténelem egyik legnagyobb ütközete, amely a kurszki katlanban zajlott, megpecsételte a keleti front sorsát.

Joe Biden amerikai elnök a „zsidó örökség hónapja” alkalmából a Fehér Házban rendezett eseményen elítélte az „antiszemitizmust” és megerősítette Izrael támogatásának politikáját.

Adolf Hitler húga, Paula különösen visszahúzódó életet élt mind fiatalon, mind idősebb korában.

Alig néhány hónappal a harcok után elindult a feleslegessé vált eszközök hasznosítása a megszállt és kettészakított Németországban.

Hatalmas felháborodást váltott ki Rébecca Chaillon bevándorló hátterű francia „művész” legújabb színi előadása, melyben fehér játékbabákat húznak karóba a „rasszizmus ellen tiltakozva”.

Az NPR amerikai zsidó-liberális médiaintézmény arról közölt terjedelmes beszámolót, hogy az Egyesült Államokban egyre több „szélsőséges gyűlöletcsoport” alakul, és ezek hálózatba szerveződnek.

„Alerta, alerta antifascista!”, vagyis „Riadó, Riadó antifasiszta!” – üvöltik külföldön és néhány tucatnyian idehaza is évek óta az antifa mozgalom tagjai. Évek óta, de mióta is? Egy biztos, nem idén és nem 2020-ban kell a hazai antifasizmus gyökereit keresgélnünk.