Kövess minket -on és -en!

Gyakorlatilag belső emigrációra kényszerült egy német iskola két tanára, miután elmenekültek a „szélsőjobboldali” diákok elől. Egy „jogvédő” szerint „a nácik otthonuknak kiáltották ki” Brandenburg tartományt.

Egy kelet-németországi kisváros gimnáziumának két tanára megpróbált fellépni a hazafias diákok tevékenysége ellen. Több órát tartottak országuk „bűnös, náci múltjáról”. Meghívtak egy néger rappert, hogy a „kölcsönös tiszteletről” beszéljen. De mindez semmit sem segített az átnevelésben.

Kétségbeesésében Laura Nickel és Max Teske nyilvános levelet írt, amelyben a Burg város Mina Witkojc névre hallgató iskolájában uralkodó „megfélemlítés légköréről” számolt be. Leírták, hogy a diákok Hitler-tisztelgéssel köszöntötték egymást, horogkereszteket karcoltak az asztalukra és „rasszista szövegű” zenét játszottak a folyosón.

„A szélsőjobboldali diákok és tanárok ellen nyíltan küzdő tanárok és diákok féltik a biztonságukat – állt a helyi újságoknak küldött levelükben. – A problémát fel kell ismerni, és nyíltan küzdeni kell ellene. Az iskolának megfélemlítéstől mentes, nyitott és mindenki számára biztonságos helynek kell lennie, nem adhat otthont a demokrácia ellenségeinek” – tették hozzá.


Nem sok együttérzés: „Húzzatok el Berlinbe!”

Nickel, aki angolt és történelmet tanított a gimnáziumban, és Teske, aki matematika- és földrajztanár, nem volt felkészülve a visszhangra, amelyet felhívásuk kiváltott. Egy névtelen szülői csoport levélben követelte elbocsátásukat. Az iskola közelében lévő villanyoszlopokon matricák jelentek meg a képükkel és a „Húzzatok el Berlinbe!” felirattal. A közösségi médiában valaki kijelentette, hogy „le akarja vadászni őket”.

A kollégák, az igazgató és a helyi vezetők támogatásának hiánya miatt Nickel és Teske a két héttel ezelőtti tanévzáráskor bejelentette, hogy elhagyja az iskolát és a Berlintől 116 kilométerre délkeletre fekvő várost.

„Szélsőjobboldali, radikális kijelentések, akciók, jelszavak, homofóbia és szexizmus volt és van napirenden ebben az iskolában” – mondta a 34 éves Nickel az AP hírügynökségnek. A tanár négy évig dolgozott a Mina Witkojcban, és a 31 éves Teskével közösen adott interjút. Kollégája három évig volt tanár a gimnáziumban.

Sem az iskola, sem a helyi tanfelügyelet nem válaszolt az AP megkeresésére, hogy kommentálja a tanárok felmondását.


Brandenburg a szélsőjobboldal melegágya?

Teske és Nickel tapasztalatai azonban félelmet keltettek a szélsőbaloldali befolyás alatt álló német fővárosban, hogy a hazafias jobboldal nagyobb teret nyert a volt Kelet-Németország egyes részein, mint sokan gondolták. Szakértők szerint különösen Brandenburg tartomány déli részén, ahol Burg található, tetoválószalonok, éjszakai klubok, ifjúsági csoportok és az FC Energie Cottbus labdarúgócsapat szurkolói klubjainak egész hálózata terjeszti a – helyi viszonyokhoz képest – szélsőjobboldali Alternatíva Németországért, más néven az AfD párt üzeneteit.

E hónap elején Brandenburg tartomány belügyi hírszerző szolgálata „különösen radikálisnak” nyilvánította az AfD ifjúsági támogatói szárnyát, amelynek 14 éves kortól lehet a tagjává válni, és „bizonyítottan szélsőjobboldali” csoportként hivatalos megfigyelés alá helyezte.

A tartományi oktatási minisztérium, amelyet bíráltak, mert nem támogatta eléggé a tanárokat, múlt héten bejelentette, hogy azonosított egy tinédzsert, akit azzal gyanúsítanak, hogy eredetileg ő posztolta Instagramon a „levadászni őket” szöveget.

Az Amadeu Antonio Alapítvány ügyvezető igazgatója, Timo Reinfrank, akinek szervezete az „emberi jogokat” támogatja, miközben a németországi patriotizmus, a fehér fajvédelem és az etnikai öntudat ellen dolgozik, az AP-nek azt mondta, hogy a dél-brandenburgi tartomány „a félelem zónájává vált, amelyet a nácik otthonuknak nyilvánítottak”.

Reinfrank szerint ez nem igazán meglepő azok számára, akik ismerik a területet, ahol a hazafias szélsőjobboldal már az AfD egy évtizeddel ezelőtti megalakulása előtt is aktív volt. Az általa vezetett alapítványt egy angolai szerződéses munkásról nevezték el, akit 1990-ben agyonvertek, amikor egy körülbelül ötvenfős, baseballütővel felfegyverzett fiatalokból álló patrióta csoport invazív színes bőrűekre „vadászott” a brandenburgi Eberswalde városában.


Sérelmek: „másodrendű” keletnémet állampolgárok

Az AfD-t 2013-ban alapították, és négy évvel később jutott be először a német parlamentbe, miután migránsellenes platformmal kampányolt. A legutóbbi felmérések szerint országos szintű támogatottsága rekordszintre, mintegy húszszázalékosra ugrott.

Különös vonzerejének okai sokrétűek Kelet-Németországban. Az országrész az 1989-es berlini fal leomlásáig kommunista diktatúra volt, és az 1990-es német újraegyesítés után sokan elvesztették munkahelyüket. A helyiek még mindig arról beszélnek, hogy az ország nyugati részén élő németekhez képest másodrangú állampolgárnak érzik magukat.

Az AfD népszerűségét emelte a koronavírus-járvány idején tapasztalt állami elnyomás és az orosz inváziót követő 1,2 millió ukrán menekült beáramlása is. Sokan úgy vélik, hogy az AfD a legerősebb párttá válhat, amikor Brandenburgban és a keleti szomszéd Szászországban és Türingiában jövőre választásokat tartanak. Türingiában az AfD jelöltje múlt hónapban megnyerte a Sonneberg megyei adminisztrátori posztot, és ezzel a nemzetiszocialista idők óta először fordult elő, hogy egy szélsőjobboldali párt első helyen végzett megyei szinten.

Eközben Olaf Scholz kancellár balközép kormánykoalíciójában a hírek szerint belharcok dúlnak a környezetvédő Zöldek, az üzletbarát Szabad Demokraták és a fő erő, a Szociáldemokraták között. A kormány erős ellenérzésekkel néz szembe inváziós bevándorlási politikája és környezetvédelmi terve – hogy erőltette több millió otthon fűtési rendszerének lecserélését hőszivattyúkra – és a továbbra is magas infláció miatt.

Az olyan hazaáruló emberek számára, mint Nickel és Teske, a jobboldali patriótákkal szembeni kiállásnak komoly ára van. Miután a tanárok bejelentették, hogy távoznak Burgból, Brandenburg tartomány második legnagyobb városában, Cottbusban az AfD tagozatának vezetője Twitteren tette közzé, hogy Teske – akit „baloldali radikális besúgónak” nevezett – és „cinkosa” eltűnt.


Nem akarják hagyni, hogy a hazafias szélsőjobb győzzön

A rendőrség nyomoz a tanárok elleni fenyegetések ügyében, gyakran járőröznek a házuknál. Amikor Teske kimegy, hátranéz, hogy nem követik-e. Nemrég egy férfi hátulról állítólag megközelítette egy élelmiszerboltban, és azt súgta a fülébe: „Tűnj el innen” – mondta. És ez miatt távozik. Mármint, hogy a fülébe súgtak.

Mégsem hajlandó vereségként tekinteni arra a döntésre, hogy elhagyja a várost. Azzal, hogy felhívta a figyelmet az iskolában uralkodó szörnyű körülményekre, ő és Nickel egy olyan országos vitát indított el, amelyre szerinte „nagy szükség volt a szélsőjobboldal németországi térnyeréséről” – mondta.

„Továbbra is hallatjuk a hangunkat, továbbra is politikai hatást fogunk gyakorolni, nem hagyjuk, hogy a szélsőjobboldal győzzön” – mondta.

„A történelem megismétli önmagát. Úgy gondolom, hogy most mindenképpen tennünk kell valamit, hogy Németországban véget vessünk az antidemokratikus pártoknak” – mondta.

Kövess minket -on és -en!

A világ legnagyobb darabszámban eladott autójának számító, a történelemben először húszmillió példányban legyártott, egy korszak jelképének is tekinthető Volkswagen Bogár ötlete Hitler fejéből pattant elő, a terveket pedig Ferdinand Porsche készítette. 

Filip Turek nem tartja magát nemzetiszocialistának, de a rendőrség már nyomoz ellene ezügyben. Karlendítős fotó is elérhető róla, ami autójában készült, amibe elmondása szerint mindig pontosan 88 liter benzint tankol.

Első fokon pénzbüntetéssel sújtotta a Szentesi Járásbíróság azt a férfit, aki tavaly decemberben egy horogkeresztes zászlót rakott ki lakásának ablakába – tájékoztatta a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség helyettes szóvivője az MTI-t.

Magyarországon születtem, ahonnan 1982-ben, 18 évesen szöktem el. 1984-ben New Yorkban telepedtem le azzal a szándékkal, hogy művész leszek, de közel egy évtizedes küzdelem után rájöttem, hogy sohasem lehetek az.

Amszterdam önkormányzata 100 ezer eurót fizet kártérítésként amiatt, hogy a város a második világháború alatt a villamosjegyekből származó pénzből 48 ezer zsidót szállított a német munkatáborok felé – írja az MTI.

Adolf Hitler életének valószínűleg egyik legboldogabb pillanata az volt, amikor 1940. június 17-én reggel, a francia-belga határ közelében elhelyezett főhadiszállásán értesült a francia kormány fegyverszüneti kérelméről.

1944. április 3-án a déli órákban az amerikai légierő végrehajtotta Budapest ellen az első terrorbombázást a második világháború során.

Az észt Johvi városában álló emlékmű két SS-veteránnak állít emléket, akik 1944-ben a bolsevizmus ellen vívott harcban haltak meg.

A Csíkszentdomonkos és Marosfő körüli harcokban estem fogságba 1944. szeptember 12-én a 23. határvadász zászlóalj tisztjeként. A gyűjtőtáborok – Brassó, Focsani, Moszkva – után Magnyitogorszkban tettek ki a vasúti szerelvényből.

A szélsőliberális-zsidó Euronews azon örvendezik, hogy egy belgiumi flamand „szélsőjobboldali” aktivistát ítélt el a helyi bíróság, pusztán azért, mert gyakorolta a szólásszabadsághoz való jogát. Ez természetesen „jogállami” megoldásnak számít Brüsszelben.

A svájci törvény nem csak a legismertebb jelképekre vonatkozik. A horogkereszt és a karlendítés mellett a kódolt jelképeket is tiltják majd.

A felvidéki Szencen található Anton Bernolák Gimnázium történelem tanárát Slavomír Maľát diákjai jelentették az iskolának, miután nézeteivel és véleményeivel a „törvénysértés határán mozgott”.

Egy fehér nacionalista szervezet vezetője köztéri matricákkal, valamint Adolf Hitler és a Nagynémet Birodalom plakátjival az otthonában is faji gyűlöletet szított – közölte a brit koronabíróság.

A ma már közel 100 éves nő 1943-1945 között a stutthofi tábor parancsnokának volt a gépírónője, és a bíróság szerint „elképzelhetetlen, hogy ne vette volna észre, mi történik körülötte”.

Ezer fős antifasiszta őrjöngés kísérte Brüsszelben Jordan Bardella, a francia Nemzeti Tömörülés vezetőjének, valamint Orbán Viktor szövetségesének a látogatását, melyet a brüsszeli Magyar Házban tett.