Kövess minket -on és -en!

Egy újabb párttal bővült ezen a héten a német politikai paletta, hiszen megalakult az Aufbruch der Deutschen Patrioten, azaz a Német Hazafiak Áttörése nevű párt.

Az új pártot Andre Poggenburg alapította, aki mostanáig az AfD-ben politizált. A német parlamenti politika jobb széléhez tartozó, idegenellenességéről és az euró elleni küzdelmeiről ismert, ám a nacionalizmusból messze álló pártban az utóbbi másfél évben igencsak meggyengült Poggenburg pozíciója. Korábban Szász-Anhalt tartományban ő vezette a pártot (itt az országos átlagnál népszerűbb az AfD), de leváltották, mert többször is "szélsőjobboldali elhajláson" kapták.

Ezek az elhajlások persze a magyar politika mércéjével visszafogott utalgatások voltak csupán. Poggenburg egyik nagy botránya az volt, amikor tevehajcsároknak nevezte egy rendezvényen a török származású németeket. A végső bukásához pedig az vezetett, hogy kiderült, egy Whatsapp csoportban azt írta, hogy "Németország legyen a németeké", ami a zsidó-liberális sajtó szerint túlságosan hasonlított egy nemzetiszocialista szlogenre, és ez még a zsidókkal előszeretettel kokettáló AfD-nek sem fért bele.

Poggenburg új pártja az AfD-től is jobbra áll, ami önmagában nem túl nagy teljesítmény, ugyanis máris botrány van a párt logójából, mert egy búzavirág van benne, ami a 30-as években az osztrák nemzetiszocialisták "titkos szimbóluma" volt. Ugyanakkor I. Vilmos, a Német Császárság első uralkodója (1861-1888) is kedvelte e növényt, úgyhogy az utalás nem egyértelmű, csak "gyanús".

Kövess minket -on és -en!

Az erfurti rendőrség keresi azt az antiszemita aktivistát, aki egy 24 éves zsidó férfit bántalmazott a villamoson, miután észrevette, hogy Dávid-csillagos nyakláncot visel. A hatóságok az esetet „politikailag motivált gyűlölet-bűncselekményként” vizsgálják.

Húsvét vasárnap reggelén, mely idén egybe esett Adolf Hitler születésnapjával, három horogkeresztes lobogó jelent meg a svédországi Essingeleden autópálya egyik alagútja fölött.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

Budapest belvárosában „neonáci, fajvédő eszmék terjesztői verhettek tanyát” – kongatja a vészharangot Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere.

Korábban az athéni magyar nagykövetet támadták meg szélsőbaloldaliak, most Stuttgartban rongálták meg a magyar konzulátus épületét a Budapesten fogva tartott bűnöző, Ravi Trux elvtársai. Az esetről a Stuttgarter Nachrichten nyomán a Magyar Jelen számolt be.

Joszif Sztálin 1953-ig volt a Szovjetunió vezetője. A véres diktátort 74 évesen Moszkvában érte a halál, abban az otthonában - dácsájában -, ahol élete utolsó két évtizedének jelentős részét töltötte.

Hitler ambíciózus tervét a háború megnyerése után szerette volna megvalósítani, a 180 ezer fős építmény megtervezése az építészzseni Albert Speer feladata lett volna.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

A francia származású feledhetetlen Leon Degrelle tábornok (Belgium, 1906-1994) a második világháború utolsó életben maradt nagy, keresztény és jobboldali politikai és katonai vezetője volt.

A nemzetiszocialista vezérkar tagjai között nem kevés zseni akadt, de közülük is magasan kiemelkedett Albert Speer, a Nagynémet Birodalom főépítésze és későbbi fegyverkezési minisztere.

Kanye West legújabb bejegyzésében megvédte a horogkeresztes pólók árusítását, és azt állította, hogy már nem áll zsidók irányítása alatt.

Az alábbi eset rávilágít arra, hogy Németországban a hatalom gyakorlatilag hogyan támogatja az Antifát, ami immár az USA-ban és Magyarországon is terrorszervezetnek minősül.

Több órára csatatérré változtak Torinó utcái, ahol szélsőbaloldali tüntetők csaptak össze a rendőrökkel szombaton. A baloldali pártok Milánóban is tüntettek az amerikai idegenrendészet (ICE) embereinek jelenléte ellen a téli olimpiai játékokon.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.