Kövess minket -on és -en!

Februárban sorozatos szélsőbaloldali támadások történtek Budapest különböző pontjain, az első hírek szerint az áldozatokat a ruhájuk alapján választották ki az antifasiszta támadók.

A német származású gyanúsítottak ellen elfogatóparancsot adtak ki. A Budapesti Rendőr-főkapitányság újabb sajtótájékoztatót tartott a három támadóval kapcsolatban.

Megtagadta a vallomástételt mind a három gyanúsított, akiket az antifasiszta támadásokkal kapcsolatban vett őrizetbe a rendőrség. Csécsi Soma, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője rövid sajtótájékoztatón ismertette, hogy egy 38 éves olasz nőt, egy 29 éves német férfit és egy 26 éves német nőt a támadások után szúrtak ki a rendőrök a Teréz körúton egy gyűléshez közeli helyszínen. 

A ruházatuk átvizsgálása alatt találtak teleszkópos fémrudat és gumikalapácsot is.

A három személy közül kettő jelenleg letartóztatásban van, míg egy embert bűnügyi felügyelet alá helyeztek. A támadásokkal kapcsolatban jelenleg is hat ember ellen van érvényben elfogatóparancs, míg nyolc személy a rendőrség látókörzetében van,  akikkel szemben a szükséges nyomozati cselekmények folyamatban vannak.

Az olasz állampolgárságú nőt bűnszervezetben, bűnsegédként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés kísérletével, a német állampolgárságú férfit és a szintén német állampolgárságú nőt bűnszervezetben részvétellel gyanúsítja a rendőrség. 

A szóvivő tájékoztatása szerint a súlyos támadásokkal kapcsolatban a nyomozás lezárult, az iratokat továbbítják az illetékes ügyészségnek.

Több helyen is támadtak

Az első incidens február 9-én, csütörtökön történt a belvárosi Fővám téren, ahol az aznap Budapestre érkezett három lengyel állampolgárra támadt rá egy hét-nyolc fős banda: lerohanták, majd viperákkal, illetve más eszközökkel ütni kezdték őket. A támadás mindössze egy percig tartott, a csoport tagjai ezután elfutottak a helyszínről.

A három sértett közül ketten is súlyos, töréses sérülést szenvedtek. A következő atrocitás másnap, február 10-én történt, akkor Gazdagréten egy magyar férfire rontottak rá hátulról, ugyancsak viperával és más eszközökkel.

Nyerges Béla, a Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozó főosztályának osztályvezetője egy korábbi sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: itt vált nyilvánvalóvá, hogy egy sorozat első elemeivel állnak szemben, ezért egy négyfős nyomozócsoportot alakítottak.

Ugyanezen a napon, az esti órákban újabb támadások voltak: az V. kerületi Bank utcában egy magyar, az I. kerületben pedig egy német párt támadtak meg, őket is többféle eszközzel bántalmazták, majd a csoport tagjai amilyen gyorsan felbukkantak, olyan gyorsan el is tűntek.

A nyomozás kiderítette, hogy a támadók mindegyik sértettet hosszan követték, volt, akivel a tömegközlekedésben, több átszállással is együtt utaztak. 

A támadás hátterében az állt, hogy azon a hétvégén több ezer nacionalista és nemzetiszocialista gyűlt össze az 1945-ös budavári kitörés évfordulójára, vagyis a Becsület napjára Budapesten.

Emiatt érkeztek Magyarországra a támadásokkal összefüggésbe hozott német és olasz állampolgárok, akik kifejezetten az általuk „neonáciknak” vélt járókelőkre vadásztak. Két huszonéves német nő, Clara W. és Anna M., egy 29 éves férfi, Tobias E. és a 38 éves olasz Ilaria S. vehetett részt a támadásokban, mindannyian ahhoz szélsőbaloldali irányzathoz sorolhatók, amelynek képiselői más országokban is régóta élnek ezekkel a lesből támadó, terrorista módszerekkel az ottani hazafiak ellen.

Kövess minket -on és -en!

Nem szeretem a négereket, még kevésbé a mulattokat. A mulattok perverzek és szadisták, ráadásul szörnyűségesen arrogánsak a katasztrofális IQ-juk ellenére (vagy éppen ezért). Ezzel együtt a legutóbbi szövege kiváló.

Budapest ostromának egyik legkevésbé ismert része a hungarista harccsoportok tagjainak részvétele a védelemben.

A Momentum Mozgalom Facebook-bejegyzésben közölte, hogy „megtámadták” egy aktivistájukat a Nordic Sun kulturális központnál.

Egy haredi zsidót, aki az osztrák fővárosban a zsinagógába tartott, körbevettek egy nemzetiszocialista csoport tagjai. Az osztrák hazafiak lehúzták a zsidó kippáját, majd távoztak.

Az esztergomi Kaleidoszkóp Házban rendezik a Blanket Hill koncertjét. A luxemburgi antifa zenekar az eseményre készült plakátjával egyértelmű és erőszakos üzenetet fogalmazott meg, mely a tavaly februári támadásokra emlékeztet.

Három náció volt az óriási lágerben: németek, japánok és magyarok. Nekünk, magyaroknak a japánok jelentették a szenzációt. Voltak vagy tízezren. Az atombomba ledobása után magát megadó mandzsúriai hadsereg egy része került ide. Fegyelmezettségük, összetartásuk csodálatra méltó volt.

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

Magyarországon születtem, ahonnan 1982-ben, 18 évesen szöktem el. 1984-ben New Yorkban telepedtem le azzal a szándékkal, hogy művész leszek, de közel egy évtizedes küzdelem után rájöttem, hogy sohasem lehetek az.

Az Institute for Strategic Dialogue (ISD) zsidó szupremácista „agytröszt” kutatói 200 olyan fiókot találtak, amelyeken szerintük a „nácizmust” hirdették, vagy „náci” szimbólumokat használtak. Eddig több tízmillióan nézték meg holokausztrevizionista, vagy a Führert éltető videókat.

Jaroszlav Hunka nyilvánosan elismerte, hogy a második világháború idején önként jelentkezett a Waffen-SS galíciai hadosztályába.

Az Europol Referral Action Day nevű akciójának elsődleges célja az volt, hogy „azonosítsák és eltávolítsák a világhálón fellelhető antiszemita tartalmakat”.

Három brit szélsőjobboldali aktivista olyan akciókat tervezett, amelynek célja mecsetek vagy zsinagógák elleni támadás lett volna, legalábbis a vádak szerint.

Bűnözők szabadon engedését tervezi a brit kormány annak érdekében, hogy a börtönök túlzsúfoltsága ne késleltesse a nacionalisták és fehér patrióták megbüntetését, akiket az elmúlt hetek bevándorlásellenes tüntetésein, illetve a brit kormányt kritizáló bejegyzések megosztása miatt tartóztattak le.

A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.