Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Februárban sorozatos szélsőbaloldali támadások történtek Budapest különböző pontjain, az első hírek szerint az áldozatokat a ruhájuk alapján választották ki az antifasiszta támadók.

A német származású gyanúsítottak ellen elfogatóparancsot adtak ki. A Budapesti Rendőr-főkapitányság újabb sajtótájékoztatót tartott a három támadóval kapcsolatban.

Megtagadta a vallomástételt mind a három gyanúsított, akiket az antifasiszta támadásokkal kapcsolatban vett őrizetbe a rendőrség. Csécsi Soma, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője rövid sajtótájékoztatón ismertette, hogy egy 38 éves olasz nőt, egy 29 éves német férfit és egy 26 éves német nőt a támadások után szúrtak ki a rendőrök a Teréz körúton egy gyűléshez közeli helyszínen. 

A ruházatuk átvizsgálása alatt találtak teleszkópos fémrudat és gumikalapácsot is.

A három személy közül kettő jelenleg letartóztatásban van, míg egy embert bűnügyi felügyelet alá helyeztek. A támadásokkal kapcsolatban jelenleg is hat ember ellen van érvényben elfogatóparancs, míg nyolc személy a rendőrség látókörzetében van,  akikkel szemben a szükséges nyomozati cselekmények folyamatban vannak.

Az olasz állampolgárságú nőt bűnszervezetben, bűnsegédként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés kísérletével, a német állampolgárságú férfit és a szintén német állampolgárságú nőt bűnszervezetben részvétellel gyanúsítja a rendőrség. 

A szóvivő tájékoztatása szerint a súlyos támadásokkal kapcsolatban a nyomozás lezárult, az iratokat továbbítják az illetékes ügyészségnek.

Több helyen is támadtak

Az első incidens február 9-én, csütörtökön történt a belvárosi Fővám téren, ahol az aznap Budapestre érkezett három lengyel állampolgárra támadt rá egy hét-nyolc fős banda: lerohanták, majd viperákkal, illetve más eszközökkel ütni kezdték őket. A támadás mindössze egy percig tartott, a csoport tagjai ezután elfutottak a helyszínről.

A három sértett közül ketten is súlyos, töréses sérülést szenvedtek. A következő atrocitás másnap, február 10-én történt, akkor Gazdagréten egy magyar férfire rontottak rá hátulról, ugyancsak viperával és más eszközökkel.

Nyerges Béla, a Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozó főosztályának osztályvezetője egy korábbi sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: itt vált nyilvánvalóvá, hogy egy sorozat első elemeivel állnak szemben, ezért egy négyfős nyomozócsoportot alakítottak.

Ugyanezen a napon, az esti órákban újabb támadások voltak: az V. kerületi Bank utcában egy magyar, az I. kerületben pedig egy német párt támadtak meg, őket is többféle eszközzel bántalmazták, majd a csoport tagjai amilyen gyorsan felbukkantak, olyan gyorsan el is tűntek.

A nyomozás kiderítette, hogy a támadók mindegyik sértettet hosszan követték, volt, akivel a tömegközlekedésben, több átszállással is együtt utaztak. 

A támadás hátterében az állt, hogy azon a hétvégén több ezer nacionalista és nemzetiszocialista gyűlt össze az 1945-ös budavári kitörés évfordulójára, vagyis a Becsület napjára Budapesten.

Emiatt érkeztek Magyarországra a támadásokkal összefüggésbe hozott német és olasz állampolgárok, akik kifejezetten az általuk „neonáciknak” vélt járókelőkre vadásztak. Két huszonéves német nő, Clara W. és Anna M., egy 29 éves férfi, Tobias E. és a 38 éves olasz Ilaria S. vehetett részt a támadásokban, mindannyian ahhoz szélsőbaloldali irányzathoz sorolhatók, amelynek képiselői más országokban is régóta élnek ezekkel a lesből támadó, terrorista módszerekkel az ottani hazafiak ellen.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A világot reálisan figyelők körében több mint egy évszázadra nyúlik vissza a Judapest kifejezés, amely a nevéből adódóan Budapest elzsidósodásának gyors és jelentős mértékét hivatott kifejezni – ez az elzsidósodás már a 19. században is nagy méreteket öltött.

Első fokon pénzbüntetéssel sújtotta a Szentesi Járásbíróság azt a férfit, aki tavaly decemberben egy horogkeresztes zászlót rakott ki lakásának ablakába – tájékoztatta a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség helyettes szóvivője az MTI-t.

Elítéltek egy angol antiszemita aktivistát, aki a rendőrség szerint „neonáci hitet vallott”, mert meg akart támadni egy sussexi zsinagógát.

Mi a magyarság jelenlegi helyzete a pozsonyi csata tükrében? Szinte lehetetlen vállalkozás a megfogalmazott kérdésre minden igényt kielégítő válaszokat adni, de ugyanilyen lehetetlen, hogy nemzeti érzelmű magyar ember ne gondolkodna el ezeken az összefüggéseken ezekben a napokban.

Egy szentesi patrióta még tavaly decemberben az ablakában tett közszemlére egy horogkeresztes zászlót, emiatt „önkényuralmi jelkép” használatának vétsége miatt ütöttek rajta otthonában.

Akkor is így köszöntött a tavasz és a március. A budai hegyek felől hideg, még a télre emlékeztető szél söpört végig a pesti utcákon.

Az amerikai feketék sok olyan dologban hisznek, ami nem létezik, olyannyira, hogy azt lehet mondani, egy másik dimenzióban élnek, miközben a miénkben beszélnek.

„Kaptam már olyan levelet is, hogy ezeket el kellene égetni” – mutat Bácsmegi Gábor, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója azokra a második világháborús tárgyakra, melyek 2019-ben egy családi ház felújításakor kerültek elő.

A szlovák Speciális Büntetőbíróság (ŠTS) hat év börtönbüntetésre ítélte Marián Magátot, akit törvénybe ütköző gondolatok kifejtésével kapcsolatos vádpontokban bűnösnek találtak.

Október elején a szakemberek megkezdték a második világháború során a Balaton vizébe zuhant magyar Messerschmitt típusú vadászrepülőgép kiemelését Balatonakarattya térségében.

Egy idős német asszonynak, aki személyesen ismerte, hiszen munkaadója volt, a név – Adolf Hitler – mosolyt csalt az arcára, nem pedig borzongást.

Hatalmas felháborodást váltott ki Rébecca Chaillon bevándorló hátterű francia „művész” legújabb színi előadása, melyben fehér játékbabákat húznak karóba a „rasszizmus ellen tiltakozva”.

Adolf Hitler életének valószínűleg egyik legboldogabb pillanata az volt, amikor 1940. június 17-én reggel, a francia-belga határ közelében elhelyezett főhadiszállásán értesült a francia kormány fegyverszüneti kérelméről.

1945 tavaszán Magyarország "felszabadítása" lényegében az ország szovjet megszállását, illetve leigázásának kezdetét jelenti.

„Amerika megbukott, mert egy társadalomban, ahol a hasznossági princípium mindenekfelett való, a morális felelősségérzete elsorvad” – ezt írja Márai Sándor 1957. november 5-én naplójába, s hozzáteszi, a Nyugat magyar forradalommal szembeni árulását nem lehet megbocsátani, és senki nem hisz többé a Nyugatnak.