Kövess minket -on és -en!

Egy ausztriai bíróság bűnösnek talált egy újabb osztrák állampolgárt, aki kételyt fogalmazott meg a holokauszt eseményeivel kapcsolatban.

(Times of Israel nyomán)

A férfi, aki véleményét a Facebookon tette közzé, 12 hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott, valamit egy 1440 eurós csekket (kb. 450 ezer Ft). Ezen felül a muzulmán terjeszkedést bíráló kijelentései miatt is elítélték a nyugat-ausztriai Feldkirch városi bíróságán.

A férfi elismerte, hogy ő tette közzé az állam által üldözött nézeteit, továbbá azt is, hogy véleménye szerint Adolf Hitlernek kellett volna megnyernie a háborút.

A 34 éves osztrák férfi büntetése szokatlanul enyhének tűnhet, mivel Ausztriában akár 20 évig terjedő börtönbüntetéssel is súlythatják azokat, akik az állam által nem engedélyezett gondolatokat nyilvánítanak ki.

Néhány évvel korábban nemzetközi viszhangot váltott ki, mikor David Irving brit történészt 3 évnyi letöltendő börtönnel fenyegették hasonló nézetek miatt az osztrák hatóságok, miután átutazóban lefogták egy osztrák reptéren. Az ismert történész a bírósági tárgyalásra várva módosította nézetetit, hogy kikerüljön az előzetesből és hazatérhessen.

Kövess minket -on és -en!

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.

Egy most előkerült rendőrségi dokumentumból kiderül, hogy a több a híres német orvos, doktor Josef Mengele 1959-ben megpróbált Argentínából visszatérni Németországba – írja az MDR német televízió értesülései nyomán a világsajtó.

A román legfőbb ügyészség öt embert állított bíróság elé fasiszta propaganda terjesztése, erőszakra uszítás és tiltott fegyvertartás miatt.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Az egyre jobban radikális antifasisztába forduló ausztrál kormányzat nem díjazta a néger rapper hitlerista megnyilvánulásait.

A Budapest Antifascist Solidarity Committee (BASC) is közzétette az X-en azt a bejegyzést, melyben görög antifasiszták elismerik, hogy ők támadtak az athéni magyar nagykövet autójára március 4-én kedden - írja a Magyar Jelen.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

Nem egyformán szenvedtünk az éhségtől, voltak, akik a kínok kínját állták ki, de voltunk, akik fásult, közönyös állapotba kerültünk. Barátom, Kovács Bandi is a borzasztóan szenvedők közé tartozott.

Az amerikai–kínai vámháborúban átmenetileg fegyverszünet van érvényben, a frontvonalak megmerevedtek, a szembenálló felek készülnek a végső (?) összecsapásra.

Dieppe kis csendes halászvároska Normandia keleti peremén, a Bethune folyócska tölcsér alakú torkolatának két oldalán terül el a La Manche csatornánál.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg.