Újabb osztrákot ítéltek el, aki megkérdőjelezte 6 millió zsidó elgázosítását

Kövess minket -on és -en!

Egy ausztriai bíróság bűnösnek talált egy újabb osztrák állampolgárt, aki kételyt fogalmazott meg a holokauszt eseményeivel kapcsolatban.

(Times of Israel nyomán)

A férfi, aki véleményét a Facebookon tette közzé, 12 hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott, valamit egy 1440 eurós csekket (kb. 450 ezer Ft). Ezen felül a muzulmán terjeszkedést bíráló kijelentései miatt is elítélték a nyugat-ausztriai Feldkirch városi bíróságán.

Történelem

A férfi elismerte, hogy ő tette közzé az állam által üldözött nézeteit, továbbá azt is, hogy véleménye szerint Adolf Hitlernek kellett volna megnyernie a háborút.

A 34 éves osztrák férfi büntetése szokatlanul enyhének tűnhet, mivel Ausztriában akár 20 évig terjedő börtönbüntetéssel is súlythatják azokat, akik az állam által nem engedélyezett gondolatokat nyilvánítanak ki.

Néhány évvel korábban nemzetközi viszhangot váltott ki, mikor David Irving brit történészt 3 évnyi letöltendő börtönnel fenyegették hasonló nézetek miatt az osztrák hatóságok, miután átutazóban lefogták egy osztrák reptéren. Az ismert történész a bírósági tárgyalásra várva módosította nézetetit, hogy kikerüljön az előzetesből és hazatérhessen.

Kövess minket -on és -en!

Terrorszervezetté nyilvánította az Antifa mozgalmat Donald Trump. Az amerikai elnök a közösségi oldalán jelentette be a döntést, de abból nem derül ki, mely csoportok az érintettek, mivel a szervezet nem rendelkezik központilag meghatározott struktúrával.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Börtönbüntetésre ítéltek egy 48 éves magyar férfit, miután beismerte, hogy „szélsőséges jobboldali zenéket és anyagokat” birtokolt, illetve terjesztett az Egyesült Királyságban és Európa több országában.

Immár világos, hogy az Irán elleni háború elindításakor Donald Trump súlyosan alábecsülte Irán kormányát, katonai erejét és népét. Irán megtámadása során ismét a cionista érdekeket helyezte az amerikaiak és a világ érdekei elé.

Még nyugat-európai mércével mérve is brutális, és szomorú események zajlottak le a franciaországi Lyonban múlt hét csütörtökön.

Ásatások kezdődtek Lengyelországban egy feltételezett SS-bunkernél, ahol második világháború végén elrejtett aranyat és műkincseket keresnek.

1987. augusztus 17-én repült világgá a hír, hogy Rudolf Hess, Hitler egykori helyettese, a Nürnbergben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt "nemzetiszocialista háborús főbűnös", a spandaui fegyház utolsó foglyaként, 93 éves korában meghalt.

Egy namíbiai helyi politikus, aki a Führer nevét viseli, sorozatban ötödször is mandátumot fog szerezni, a szavazatok 85 százalékának megszámlálása után.

A spanyol rendőrség és az Europol közös akcióban csapott le a Bázis nevű, „terrorszervezetként” emlegetett nemzetiszocialista aktivistacsoport feltételezett tagjaira, három embert letartóztattak – írja közleményében az Europol.

Gömbös Gyula egykori miniszterelnök fia katonatisztként fontos szerepet játszott a magyar rohamtüzérség létrehozásában. Gömbös Ernő a nyilas hatalomátvétel után Szálasi Ferenc mellett szolgált szárnysegédként. 

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

Egy friss YouGov európai közvélemény-kutatás szerint az európaiak (hat európai nemzet) nagy többsége immár ellenszenvet érez Trump Amerikájával szemben (a franciák 62, az olaszok 63, a britek 64, a spanyolok 66, a németek 72, a dánok 84 százaléka).

Egy 29 éves ontariói nemzetiszocialista, Matthew Althorpe, csütörtökön állt bíróság elé Torontó belvárosában, ahol három „terrorcselekmény” elkövetését ismerte be. A vádak szerint a férfi az Atomwaffen Division nemzetiszocialista csoport aktív tagja volt.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

Bár a kommunisták rémtettei közül a Magyar GULAG, azaz a recski haláltábor története viszonylag jól feltárt, ennek ellenére vannak olyan történések, amelyek bár Recskhez kötődnek, mégis alig, vagy egyáltalán nem ismertek.

1923. november 8-án lépett a német történelem színpadára Adolf Hitler: a nemzetiszocialista párt vezetője akkor kísérelte meg először átvenni a hatalmat, de sörpuccsként ismertté vált próbálkozás ekkor még kudarcba fulladt.

A tömeges deportálások megindítása szervesen összefonódott a magyarországi szovjet hatalom kiépítésének szándékával, s abban a magyarországi kommunisták tettestársként működtek közre.

Mint tüzér – aki megjárta a Don-kanyar poklát – 1944. november 4-én estem szovjet fogságba Dunaföldvárnál.

1944. december 22-én adta ki a Vörös Hadsereg azt a parancsot, amelynek alapján Magyarországról málenkij robotra, „kis munkára” hurcoltak el férfiakat és nőket a Szovjetunióba.

Az első Harry Potter-mozifilm bemutatójának huszadik évfordulójára HBO-emlékműsor készül, amely a film teljes alkotógárdáját felvonultatja, a film alapjául szolgáló könyv szerzőjének szimbolikus kivételével.

Tipikus tojás vagy tyúk kérdéskört feszegetünk, amikor belemegyünk abba, hogy valóban egy elhivatott bányászlegény fedezte-e fel a termeléshatékonyság módszertanát.

A méltán világhírű brit történész , C. A. Macartney edinburghi professzor "October Fifteenth – A History of Modern Hungary 1929-1945" (Október tizenötödike – A modern Magyarország története 1929-1945) című könyve első kiadásban 1957-ben látta meg a napvilágot.

Szomorú és különös helyzetben jöttem rá, hogy néha a tudás is lehet előnytelen. Hadifogságom első lágere a Kraszna Szulin nevű városban volt a Szovjetunióban. A gyár hasonlított a budapesti Csepel Művekhez.

Az utóbbi bő egy évszázadban 14 ponttal csökkent az európaiak átlagos intelligenciaszintje.

A németországi Gelsenkirchen városában a nyár végén avatták fel Lenin mellett Karl Marx szobrát a Németországi Marxista-Leninista Párt székháza előtt.

A kritikai fajelmélet nem annyira társadalomkritika, mint inkább a társadalmi felforgatás projektje két premisszával.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.