Kövess minket -on és -en!

Az állam által támogatott droghasználattal kampányol a liberális Társaság a Szabadságjogokért Egyesület.

A tűcsereprogram leállítása helyett a jogvédő szervezet olyan "belövőszobák" létrehozását tartja szükségesnek, ahol az intravénásan drogot fogyasztók steril eszközöket használhatnának - jelentette ki a TASZ drogpolitikai szakértője csütörtökön Budapesten. Sárosi Péter a szervezet által a kábítószer-ellenes világnap alkalmából megtartott fórumon hozzátette: ez megakadályozná a "drogszemét" közterületi megjelenését, a HIV és a hepatitis C vírus terjedését, és csökkentené a túladagolások veszélyét.

Ezért a TASZ petícióban kéri Józsefváros, a főváros és az ország vezetését a belövőszobák létrehozásán túl a drogfogyasztást megelőző program megvalósítására - közölte.

A szakértő azt mondta, a fővárosban és azon belül elsősorban a VIII. kerületben több ezer intravénásan drogot fogyasztó ember él. Kiemelte, hogy az elmúlt években az úgynevezett dizájnerdrogok megjelenésével lényegesen romlott a helyzet. Ugyanis miközben a korábban elterjedt heroint 3-4 alkalommal használták naponta a fogyasztók, az új drogfajtákat akár 15-ször is belövik egy nap. Ez pedig a fertőzésveszélyen túl, több drogszemetet is jelent - tette hozzá.

(MTI)

Kövess minket -on és -en!

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

Felállva tapsolt a német hallgatóság a 2023-as antifa támadások egyik vádlottjának a Fővárosi Törvényszék dísztermében. Az előkészítő ülésen az ügyészség 14 év fegyházbüntetést ajánlott, ha beismeri a tettét.

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

Immár 30 év telt el azóta, hogy 1914-ben szerény erőmmel szolgálatba álltam az első világháborúban, amelyet ráerőltettek a Birodalomra.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

A második világháború utáni korszak névadójának egy évtizedig tartó diktatúrája alatt a politikai terrorizmus és a személyi kultusz az egekbe tört, míg az életszínvonal és a törvényesség a mélységekbe süllyedt. 

A francia állami vasúttársaság (SNCF) munkatársai a párizsi Austerlitz pályaudvaron hétfőn két emberre rálőttek és megsebesítették őket, köztük egy férfit, aki egy horogkeresztet festett egy falra.

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.

A soha nem létezett zsidó-keresztény kultúrát (amely egy filoszemita politikai termék) megvédeni igyekvő Magyar Péter egy keménynek gondolt odamondással kezdte beszédét a közmédia épülete előtt.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

A Führer születésnapján a magyar rádió ünnepi műsor keretében emlékezett meg a német nép vezéréről.

Az egyre jobban radikális antifasisztába forduló ausztrál kormányzat nem díjazta a néger rapper hitlerista megnyilvánulásait.

Miután a britek megválasztották Keir Starmert, a hatóságok gyorsabban bebörtönzik a „rasszista anyukákat”, mint az erőszakos bűnözőket.

A magyar hadifoglyokat 1945 őszén átszállították a 180/5. lágerbe. (Ez a Don-medence egyik szénbányája közelében létesült.) Örömmel fogadtuk az áttelepítést abban a reményben, a háború befejezése utáni hazaszállításunkkal kapcsolatos lépésről van szó.

Július 17-én elhunyt a Die Heimat - korábban NPD - legendás politikusa, Udo Voigt, akit a zsidó sajtó csak náci honatyának és Európa legfeketébb bárányának nevezett. Voidt rövid, de súlyos betegség után tért meg őseihez.