Kövess minket -on és -en!

A spanyolországi zsidó szupremácista csoportok szerint „ellenlépéseket kell tenni az antiszemitizmus újjáéledése miatt”, miután az egyik kis faluban ismét antiszemita graffitivel jelent meg.

A Castrillo Mota de Judíos – azaz a zsidók hegyi tábora – nevű településen nemzetiszocialista szimbólumokat festettek fel, és felgyújtottak ezt-azt. Két graffiti a falu régi nevére – Castrillo Matajudíos, vagyis a zsidók haláltábora – utalt, amelyet egy nyolc évvel ezelőtti népszavazás után változtattak meg.

Az egyik graffitifeliraton az állt, hogy „A zsidók haláltábora, Auschwitz testvérvárosa”.

2015-ben hivatalosan is megváltoztatták a falu nevét, és bejelentették egy zsidó emlékközpont megnyitásának tervét. Nyolc hónappal korábban a falut olyan feliratokkal fújták tele, mint „Zsidók kifelé”, „Éljenek a katolikus uralkodók”, „A polgármester eladta magát a gyilkos zsidónak”, valamint Tomás de Torquemada nagy inkvizítorra való utalásokkal.

A Spanyol Zsidó Közösségek Szövetsége (FCJE) szerint a legújabb zsidóellenes akciók tűzesethez vezethettek volna, és felszólította a hatóságokat, hogy „cselekedjenek”.

Lorenzo Rodríguez, az észak-spanyolországi Castilla y León régió Burgos tartományában található Castrillo Mota de Judíos polgármestere „gyáváknak” nevezte a támadások mögött állókat. 

„Az igazság és a bátorság mindig legyőzi a gyűlöletet és a gyávaságot. Soha nem fogunk letérdelni” – hirdette a település polgármestere.


Spanyol állampolgársággal törleszkedtek a szemita leszármazottaknak

A települést feltehetően a 11. században alapította egy zsidó csoport, akiket egy közeli faluból űztek el. Bár népszerű kereskedelmi csomóponttá vált, és több mint 1000 embernek adott otthont, az élet drasztikusan megváltozott, amikor Izabella királynő és Ferdinánd király 1492-ben kiűzte a zsidókat Spanyolországból.

Egyes történészek szerint a falu nevének megváltoztatásával a katolicizmushoz és a koronához való hűséget akarták jelezni, míg mások úgy vélik, hogy a mota (domb) elírásból mata (gyilkol) lett.

Hét évvel ezelőtt Spanyolország megpróbálta „jóvá tenni” a zsidó közösségek elűzésével és üldözésével kapcsolatos „történelmi hibát”, és állampolgárságot ajánlott fel az elűzött zsidók leszármazottainak. A 2019 októberében lejáró felajánlás eredményeként 132 226 szefárd zsidó származású személy nyújtott be kérelmet spanyol állampolgárságért.

Kövess minket -on és -en!

A fehér fajvédelmet hirdető Patriot Front csoport vonult fel Des Moines belvárosában, arcukat biztonsági okokból eltakarva és zászlókat lengetve. 

Adolf Hitler – értesülve Budapest csaknem megvalósult bekerítéséről – 1944. december 24-én este elrendelte a IV. SS-páncéloshadtest Magyarországra vezénylését és bevetését Budapest felmentése céljából.

A Csíkszentdomonkos és Marosfő körüli harcokban estem fogságba 1944. szeptember 12-én a 23. határvadász zászlóalj tisztjeként. A gyűjtőtáborok – Brassó, Focsani, Moszkva – után Magnyitogorszkban tettek ki a vasúti szerelvényből.

Nem sok fotós használt színes filmet az 1930-as években, és közülük is kevesen hagytak hátra olyan nagyszerű képeket, mint Hugo Jaeger, aki tehetségét és egyéni látásmódját már jóval a háború előtt a német nemzetiszocializmus szolgálatába állította.

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.

Megszületett az ítélet Isabel Peralta ügyében. A fehérellenes rezsim bírósága egy év börtönnel és kb. 1000 euró pénzbüntetéssel sújtotta a Marokkó madridi nagykövetsége előtt 2021. május 18-án megtartott tüntetésen elmondott beszéde miatt.

A Magyar Nemzeti Arcvonal egykori vezetője nem a börtönben akar meghalni, ártatlanságát hangoztatja. Megszólalt több érintett is.

Öt év börtönbüntetéssel fenyegetik kaphat Karl Münter, a 96 éves volt SS-katonát, aki az ascq-i megtorlásért felelős parancsnok egységében szolgált. 

Május elsején a Bikás parkban majálisozott a Mi Hazánk Mozgalom. Tompos Márton, a Momentum elnöke kezdte el verni a tamtamot a közösségi oldalán, hogy az eseményen több karlendítést látott, és egy illetőn Adolf Hitlert ábrázoló tetoválás volt.

Harminc éve már, hogy elhunyt a 28. Wallonien önkéntes SS gránátoshadosztály parancsnoka, a második világháború legendás „krónikása”, Léon Degrelle.

Az I. világháborús vereség után aláírt trianoni békeszerződés a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, valamint a magyar népesség egyharmadát.

Az alábbi írás eredetileg Substacken jelent meg egy Zander nevű szerzőtől, aki a fehér emberek egyre nagyobb öntudatra ébredését vizsgálja az elmúlt év és az angliai események kapcsán.

A hatóságok megerősítették, hogy a horogkeresztek és különbőz feliratok, köztük a zsidók gázkamrákba küldésére való felhívások „antiszemita cselekményeknek” minősülnek.

Az 1936-os berlini nyári olimpia örökre beleírta magát a történelemkönyvekbe. Az eseményre a Harmadik Birodalom nagy erőkkel készült, és Hitler is engedményeket tett a nemzetközi közvélemény kedvéért.

A rendőrség vizsgálatot indított, miután egy ausztrál nemzetiszocialista csoport a közösségi médiában posztolta, hogy tüntetést szervezett egy állítólgosan aboriginál helyszínen Új-Dél-Wales északi részén.