Kövess minket -on és -en!

A spanyolországi zsidó szupremácista csoportok szerint „ellenlépéseket kell tenni az antiszemitizmus újjáéledése miatt”, miután az egyik kis faluban ismét antiszemita graffitivel jelent meg.

A Castrillo Mota de Judíos – azaz a zsidók hegyi tábora – nevű településen nemzetiszocialista szimbólumokat festettek fel, és felgyújtottak ezt-azt. Két graffiti a falu régi nevére – Castrillo Matajudíos, vagyis a zsidók haláltábora – utalt, amelyet egy nyolc évvel ezelőtti népszavazás után változtattak meg.

Az egyik graffitifeliraton az állt, hogy „A zsidók haláltábora, Auschwitz testvérvárosa”.

2015-ben hivatalosan is megváltoztatták a falu nevét, és bejelentették egy zsidó emlékközpont megnyitásának tervét. Nyolc hónappal korábban a falut olyan feliratokkal fújták tele, mint „Zsidók kifelé”, „Éljenek a katolikus uralkodók”, „A polgármester eladta magát a gyilkos zsidónak”, valamint Tomás de Torquemada nagy inkvizítorra való utalásokkal.

A Spanyol Zsidó Közösségek Szövetsége (FCJE) szerint a legújabb zsidóellenes akciók tűzesethez vezethettek volna, és felszólította a hatóságokat, hogy „cselekedjenek”.

Lorenzo Rodríguez, az észak-spanyolországi Castilla y León régió Burgos tartományában található Castrillo Mota de Judíos polgármestere „gyáváknak” nevezte a támadások mögött állókat. 

„Az igazság és a bátorság mindig legyőzi a gyűlöletet és a gyávaságot. Soha nem fogunk letérdelni” – hirdette a település polgármestere.


Spanyol állampolgársággal törleszkedtek a szemita leszármazottaknak

A települést feltehetően a 11. században alapította egy zsidó csoport, akiket egy közeli faluból űztek el. Bár népszerű kereskedelmi csomóponttá vált, és több mint 1000 embernek adott otthont, az élet drasztikusan megváltozott, amikor Izabella királynő és Ferdinánd király 1492-ben kiűzte a zsidókat Spanyolországból.

Egyes történészek szerint a falu nevének megváltoztatásával a katolicizmushoz és a koronához való hűséget akarták jelezni, míg mások úgy vélik, hogy a mota (domb) elírásból mata (gyilkol) lett.

Hét évvel ezelőtt Spanyolország megpróbálta „jóvá tenni” a zsidó közösségek elűzésével és üldözésével kapcsolatos „történelmi hibát”, és állampolgárságot ajánlott fel az elűzött zsidók leszármazottainak. A 2019 októberében lejáró felajánlás eredményeként 132 226 szefárd zsidó származású személy nyújtott be kérelmet spanyol állampolgárságért.

Kövess minket -on és -en!

Egy aktív életmód- és önvédelmihálózat az edzés és testvériség szellemében ismerteti meg az amerikai tinédzsereket a nemzetiszocialista, fajvédő ideológiával. 

A svájci törvény nem csak a legismertebb jelképekre vonatkozik. A horogkereszt és a karlendítés mellett a kódolt jelképeket is tiltják majd.

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.

A finn légierő kivezeti a szimbólumai közül a horogkeresztet – írja az Associated Press. A légierő hivatalos zászlajáról még 2020-ban törölték a hazafias szimbólumot, de néhány egységnél még ma is használják, a következő időszakban ezek zászlóit és logóit is megváltoztatják majd.

A múlt héten elfogták Párizsban a 32 éves albán állampolgárságú Rexinho Abazajt, mozgalmi nevén Ginot. A gyerekkora óta Olaszországban lévő férfit a francia rendőrség tartóztatta le, Magyarország által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján. Abazaj Párizs előtt Finnországban bujkált a nemzetközi körözés elől.

Az utóbbi időben a népességszám alakulása a migrációs politika, a gazdaság és az összeesküvés-elméletek középpontjába került. Egyesek úgy vélik, hogy a fehér országoknak milliószámra kell idegeneket befogadniuk, mert a születési arányszámuk túl alacsony, mások arra buzdítják a fehéreket (és csak őket), hogy a bolygó megmentése érdekében egyáltalán ne szaporodjanak.

A Führer születésnapján a magyar rádió ünnepi műsor keretében emlékezett meg a német nép vezéréről.

Az újraegyesült Németország történetének legsúlyosabb hazafias elégedetlenségi zavargása tört ki Rostockban 1992 augusztusában.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

Ezer fős antifasiszta őrjöngés kísérte Brüsszelben Jordan Bardella, a francia Nemzeti Tömörülés vezetőjének, valamint Orbán Viktor szövetségesének a látogatását, melyet a brüsszeli Magyar Házban tett.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Megszületett az ítélet Isabel Peralta ügyében. A fehérellenes rezsim bírósága egy év börtönnel és kb. 1000 euró pénzbüntetéssel sújtotta a Marokkó madridi nagykövetsége előtt 2021. május 18-án megtartott tüntetésen elmondott beszéde miatt.