Kövess minket -on és -en!

Egy ritka, kiváló állapotban megőrződött második világháborús német zuhanóbombázóra bukkantak a horvát partokhoz közel,

Zirje szigete mellett, hét évtizeddel az után, hogy a gépet lelőtték. A Junkers Ju 87 Stuka (Sturzkampfflugzeug) roncsát egy darabban, a horvátországi Zirje szigetének déli partja mellett, 28 méter mélyen találták meg horvát búvárrégészek néhány héttel ezelőtt, de a felfedezésről csak a napokban számoltak be.

"A motor, amely a becsapódáskor tömegénél fogva kiszakadt, néhány méterre a géptől került elő, ezt leszámítva azonban a gép egyben van és nagyon jó állapotú" - mondta el az egyik szakember, Igor Miholjek.

A roncs pontos helyét nem hozták nyilvánosságra, nehogy ellepjék a roncsfosztogatók. Minden bizonnyal az olasz légierő kötelékébe tartozott, s 1941 áprilisában, Jugoszlávia lerohanásakor kapott találatot. A gép végül a tengeren landolt.

A Ju 87-es típust a harmincas évek közepétől egészen 1944-ig gyártották, nagyjából 6000-6500 darab készült belőle. Az egyfedeles, egymotoros, kétszemélyes gépet a spanyol polgárháborúban vetették be először, majd a második világháborúban a a Blitzkrieg egyik jelképévé vált. Úgynevezett precíziós bombázásra, pontosan meghatározott célpontok megsemmisítésére használták.

A pokoli zajt keltő szirénájáról híres Stuka fegyverzete szegényes volt, ráadásul viszonylag lassan repült. Manőverezési képessége gyenge volt, ezért idővel könnyű préda lett a vadászbombázók számára. Teljes egészében mindössze kettő maradt fenn, az egyiket Londonban, a másikat Chicagóban állították ki, de egyik sincs olyan jó állapotban, mint az Adriai-tenger mélyén talált roncs.

(Múlt-Kor nyomán)

Kövess minket -on és -en!

Immár 30 év telt el azóta, hogy 1914-ben szerény erőmmel szolgálatba álltam az első világháborúban, amelyet ráerőltettek a Birodalomra.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

1945 februárjáig Európa egyik legszebb barokk városát, az Elba menti Firenzeként is emlegetett Drezdát megkímélte a második világháború vérzivatara, és elkerülték az 1943 nyara óta folyamatos, a Németországot romba döntő szövetséges terrorbombázások.

A második világháború utáni korszak névadójának egy évtizedig tartó diktatúrája alatt a politikai terrorizmus és a személyi kultusz az egekbe tört, míg az életszínvonal és a törvényesség a mélységekbe süllyedt. 

A legtöbb ifjú kommunista átment Rákosi kezei alatt a szegedi Csillagban, miközben a moszkvai emigráció tagjai fogyatkoztak – a későbbi diktátor nagyobb biztonságban volt itthon a rácsok mögött, mint a Szovjetunióban.

Ásatások kezdődtek Lengyelországban egy feltételezett SS-bunkernél, ahol második világháború végén elrejtett aranyat és műkincseket keresnek.

Az első magyar származású önkéntesek 1944 nyarán, a bácskai németség körében végrehajtott SS-toborzások, illetve behívások során jelentkeztek szolgálattételre a német Waffen-SS-nél.

Adolf Hitler álmainak egyike Berlin nagyszabású, pénzt, időt, energiát nem sajnáló átalakítása volt, hogy az a győztes háború után a világ fővárosa lehessen.

1945 tavaszán Németország az egyre növekvő veszteségek miatt kénytelen volt felszólítani a legfiatalabbakat is, hogy lépjenek be a Wehrmacht soraiba.

Adolf Hitler kultusza és a nemzetiszocialista korszellem számos neves német és külföldi állampolgár lelkét megihlették az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről legtöbben ma már nem is gyanítanák, hogy rajongással tekintettek a Führerre.

Az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a Führer arcára, a vidám pillanatokat fotó- és filmfelvétel is megörökítette.

Rendkívüli közleményt adott ki az ügy kapcsán a Bundeswehr, mert „szélsőségesség, antiszemita megnyilvánulások és szexuális visszaélések” gyanúja miatt indult átfogó vizsgálat a német hadsereg egyik ejtőernyős alakulatánál.

A német nacionalista zenekar, a Landser, korábban betiltott dala, a „Wacht an der Spree” kapcsán megint komoly hisztériát robbant ki Bajorországban.

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.