Eladó Szálasi Ferenc egykori csobánkai otthona

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

Meglepő hirdetés tűnt fel nemrég a legnagyobb magyar ingatlanos oldalon – egy, a csobánkai villaövezetben, a főváros szívétől alig húsz kilométerre fekvő századfordulós épület leírása ugyanis a következő mondattal nyit: eladóvá vált a hajdani Szálasi-villa.

A hirdetés szövege szerint: a villa vadregényes, elvehetetlen panorámájú telken található, az ingatlan 160 négyzetméteres, DK-i fekvésű, százhúsz éves ház. […] A telek előtt folyik a Dera patak, a telek kis hídon közelíthető meg, [..] hátsó része vadregényes erdő. A kertje szeretve gondozott, számos természetes növény-, és állatfaj otthona. A majdani arculatnak csak a fantázia szab határt. A történelmi emlékként is tekinthető épület közösségi célra, alapítványi központ, gyógyászati központ kialakítására is kiváló.

A 129 millió forintos árcímkével feltűnő hirdetést nyitó állítás meglepő módon valóban igaz: a magyar királyi honvédségtől való nyugállományba vonulása után a politikai pályára összpontosító hungarista politikus a szegedi Csillagbörtönből, a második bécsi döntést követő amneszita miatt idő előtt, 1940 őszi szabadulását követően már rendszeresen járt az egyik mecénása által felajánlott Rónay-villában – ahová több forrás szerint előbb csak az édesanyját költöztette be – 1944 folyamán pedig állandó jellegű lakóhelye lett.

Archívum

A villára 1944 őszéig volt szükség, ekkor az SS által átvett budai Erdődy-Hatvany-palotába (I. Táncsics Mihály utca 7.) költözött, ahonnan nemzetvezetővé válása után a Sándor-palotába tette a székhelyét. Berendezkedésre sajnos nem igazán maradt idő, hiszen a szovjet Vörös Hadsereg előretörése miatt novemberben osztrák-magyar határra települt ki a kormány: előbb Farkasgyepün, majd Brennbergbányán, végül pedig Kőszegen rendezték be a főhadiszállását. 1945. március 27-én aztán az ausztriai Mattsee-be vonultak vissza, ahol hat héttel később amerikai fogságba esett.

A magyar határt végül október 3-án, a nyilaskeresztes vezérkar több másik tagjával együtt léphette át újra, a következő év februárjában induló vérbírósági eljárásban pedig rövidesen halálra ítélték. A kivégzésre 1946. március 12-én került sor, kegyelmi kérvényének tárgyalása azonban csak a következő napon kezdődött, mivel még a látszatra sem adtak a bosszúszomjas kommunisták.

A Rónay-villa azóta is büszkén áll a patak és az Oszoly-szikla közti úgynevezett Hegyalján, mellette elsétálva pedig a jó érzésű magyar embernek eszébe jut róla a ház korábbi lakója. Ez jó eséllyel a jövőben is így marad majd, azt pedig csak remélhetjük, hogy a századfordulós épület a helyi védettség hiánya ellenére is hosszú időn át a településkép része marad.

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

Sok amerikai nagyváros annyira tele van bűnözéssel, droggal és hajléktalanokkal, hogy nemcsak élhetetlenek, hanem egyenesen no-go zónák.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

Tíz napja volt hivatalban Vilhelm Junnila finn gazdasági miniszter. A politikus azt mondta, hogy „a kormány fennmaradása és Finnország jóhírének megvédése érdekében” távozik posztjáról.

Megszólaltak a német közmédiának azoknak a feltételezett elkövetőknek a szülei, akiket a tavaly februári budapesti támadások elkövetése miatt köröznek.

Kitiltotta a fehéreket az ünnepi vacsoráról a húzott szemű bostoni polgármester, de szerinte ez nem rasszizmus és nem is diszkrimináció.

Lapos képernyős televízió, külön mosdó és négy darab emeletes ágy – ilyen körülmények között tartják fogva Ilaria Salist, a milánói terroristát, az antifa támadások első rendű vádlottját.

1945 januárjának elején a komáromi vasútállomáson kivagonírozott Tigris harckocsik hosszú sora nagy zajt csapva kígyózott a macskaköves utcákon, hogy a Vág-Duna hídján túl elfoglalják harcállásukat.

„A közelgő győzelem lehetőséget ad Németországnak az európai zsidókérdés megoldására, ami véleményem szerint kötelességünk is. A kívánatos megoldás: minden zsidót kitenni Európából.

Meglepő, de nem szerzői jogi okok miatt kellett hozzányúlni a vérmocskos Mickey egeres játékhoz: az Infestation 88-cal ennél is nagyobb baj volt.

Titkos dokumentumfilm készült Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pártja, az Olaszország Fivérei ifjúsági tagozatáról, mely azt a köztudomású tényt igyekezett „leleplezni”, hogy a tagozat erősen fasiszta irányultságú.

Évtizedekig agyonhallgatták a világtörténelem legsúlyosabb, legtöbb – 9343 – áldozatot követelő hajókatasztrófáját, a Wilhelm Gustloff 1945. január 30-án történt megtorpedózását.

Kanadában letartóztatták a „Sötét idegent”, az elmúlt évtized egyik legbefolyásosabb nemzetiszocialista propagandistáját.

Egy Simon Knittel antifaiszta összefogott, a Laut gegen Nazis (Hangosan a nácik ellen, LGN) nevű szélsőséges szervezettel és egy hamburgi ügyvédi irodával, hogy a védjegyhivatalon keresztül kisajátítsák a hazafias jelszavakat.

Kilencvenesszeres életfogytiglant kapott egy amerikai fehér fajvédő aktivista, aki négy évvel ezelőtt színes bőrűekre kezdett lövöldözni egy mexikói határmenti bevásárlóközpontban.

Házunkba 1944. december 31-én lépett be az első szovjet katona, és németeket keresett. Miután jól megetettük őt, társai is meglátogattak egyre sűrűbben. Közben néha elvittek tolmácskodni, mert lengyelül beszéltem.

A Római Birodalom és Oroszország történelmi példája meggyőzően bizonyítja, hogy a kollektivista-bolsevista ideológia pszichésen-mentálisan beteg társadalmakban alig talál ellenállásra.

A XIX. század folyamán román területeken is lezajlott a “nemzetté válás”. Megtörtént a nyelv latin alapokra való áthelyezése, megszületett a románokat az ősi dákokból levezető elmélet és a román nacionalizmus.

Az Egyesült Államok 150 éve egy „bestiális” emberkísérlet terepe, amelynek a kísérleti alanyai feketék és munkásosztálybeli fehérek. A tesztelendő hipotézis: be lehet-e az afrikai népséget olvasztani egy fehér társadalomba?

1944. június 6-án a II. világháború szövetséges csapatai megkezdték a partraszállást a franciaországi Normandiában, hogy elterjésszék Európában az amerikai típusú, degenerált demokráciát és megalapozzák az zsidó-liberális világrendet.

A 17-es tábori tüzérosztállyal 1944. július végén megkezdtük a visszavonulást Sztaniszlau térségéből. 1945. január végén már Szlovákiában jártunk, és Szepesremetétől 3 km-re foglaltunk tüzelőállást, hogy biztosítsuk csapataink további visszavonulását.

A Brit Légió képviselői 1935-ben látogatást tettek a nemzetiszocialista Németországban, és az út során Hitlerrel, Göringgel és Hess-szel is találkoztak, de meglátogatták a dachaui koncentrációs tábort is.

A párizsi terrortámadások korántsem előzmény nélküliek, ám az intő jelekből senki sem tanult.

Az első világháborút követő években, amikor a repülés egyre fejlődött mind Európában, mind Észak-Amerikában, Németország a versailles-i békeszerződés szigorú feltételei által el volt tiltva a katonai repülés fejlesztésétől, és a civil légiközlekedésben is jelentős korlátozások léptek életbe.

A Nagynémet Birodalom oldalán harcoló División Azult a világháborúban a keleti fronton vetették be, de egyes tagjai még a Franco utáni Spanyolországban is tovább szolgáltak.

1945. május 2-án adták meg magukat a Nagynémet Birodalom (Großdeutsches Reich) fővárosát, Berlint védő német erők a szovjet Vörös Hadseregnek.

1890. március 9-én született Vjacseszlav Mihajlovics Molotov, a sztálini Szovjetunió évtizedekig meghatározó személyisége, akinek neve a Molotov-koktél és a Molotov-Ribbentrop-paktum révén híresült el.

Az 1943. január 12–13-án a Don mentén indított szovjet támadás eredményeképpen a magyar 2. hadsereg január 14-re kettészakadt. Az alakulatokra pokoli küzdelem várt a jéghideg időben.