Eladó Szálasi Ferenc egykori csobánkai otthona

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

Meglepő hirdetés tűnt fel nemrég a legnagyobb magyar ingatlanos oldalon – egy, a csobánkai villaövezetben, a főváros szívétől alig húsz kilométerre fekvő századfordulós épület leírása ugyanis a következő mondattal nyit: eladóvá vált a hajdani Szálasi-villa.

A hirdetés szövege szerint: a villa vadregényes, elvehetetlen panorámájú telken található, az ingatlan 160 négyzetméteres, DK-i fekvésű, százhúsz éves ház. […] A telek előtt folyik a Dera patak, a telek kis hídon közelíthető meg, [..] hátsó része vadregényes erdő. A kertje szeretve gondozott, számos természetes növény-, és állatfaj otthona. A majdani arculatnak csak a fantázia szab határt. A történelmi emlékként is tekinthető épület közösségi célra, alapítványi központ, gyógyászati központ kialakítására is kiváló.

A 129 millió forintos árcímkével feltűnő hirdetést nyitó állítás meglepő módon valóban igaz: a magyar királyi honvédségtől való nyugállományba vonulása után a politikai pályára összpontosító hungarista politikus a szegedi Csillagbörtönből, a második bécsi döntést követő amneszita miatt idő előtt, 1940 őszi szabadulását követően már rendszeresen járt az egyik mecénása által felajánlott Rónay-villában – ahová több forrás szerint előbb csak az édesanyját költöztette be – 1944 folyamán pedig állandó jellegű lakóhelye lett.

Fókusz

A villára 1944 őszéig volt szükség, ekkor az SS által átvett budai Erdődy-Hatvany-palotába (I. Táncsics Mihály utca 7.) költözött, ahonnan nemzetvezetővé válása után a Sándor-palotába tette a székhelyét. Berendezkedésre sajnos nem igazán maradt idő, hiszen a szovjet Vörös Hadsereg előretörése miatt novemberben osztrák-magyar határra települt ki a kormány: előbb Farkasgyepün, majd Brennbergbányán, végül pedig Kőszegen rendezték be a főhadiszállását. 1945. március 27-én aztán az ausztriai Mattsee-be vonultak vissza, ahol hat héttel később amerikai fogságba esett.

A magyar határt végül október 3-án, a nyilaskeresztes vezérkar több másik tagjával együtt léphette át újra, a következő év februárjában induló vérbírósági eljárásban pedig rövidesen halálra ítélték. A kivégzésre 1946. március 12-én került sor, kegyelmi kérvényének tárgyalása azonban csak a következő napon kezdődött, mivel még a látszatra sem adtak a bosszúszomjas kommunisták.

A Rónay-villa azóta is büszkén áll a patak és az Oszoly-szikla közti úgynevezett Hegyalján, mellette elsétálva pedig a jó érzésű magyar embernek eszébe jut róla a ház korábbi lakója. Ez jó eséllyel a jövőben is így marad majd, azt pedig csak remélhetjük, hogy a századfordulós épület a helyi védettség hiánya ellenére is hosszú időn át a településkép része marad.

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

Életének nyolcvanharmadik évében elhagyta a földi világot László András filozófus, a metafizikai tradicionalitás egyik legnagyobb magyarországi képviselője, írja a Duo Gladii.

Kiadta a német hatóság a 2023. februárban Budapesten elkövetett támadássorozat egyik feltételezett elkövetőjét.

1944 szeptember utolsó napjaiban sajátos közjáték zajlott le az német 503. nehézpáncélos-osztály otthont adó Sennelagerben. Noha az újabb bevetés helyszínét még nem ismerték a katonák, egyes részek már el is indultak.

A patrióta fiatalra házmester jellemű járókelők hívták ki a rendőröket, miután a zászlót mutatta fel nekik.

1941. június 22-én kezdődött meg a Barbarossa hadművelet, a Német Birodalom harca a Szovjetunió ellen. A német Wehrmacht három hadseregcsoportja indított támadást, kötelékükben a németekkel szövetséges országok katonai egységeivel és önkéntes alakulatokkal.

Lassan telnek a napjai, nem tudja a pontos időt és nem bízhat senkiben Ilaria Salis, akinek ügyvédei mindent megtesznek azért, hogy olaszországi házi őrizetet harcoljanak ki – olvashatjuk a szívszaggató sorokat, írja a Mandineren nyomán a Magyar Jelen.

Magyarország második világháborús történetének van egy apró, alig ismert, de egyben rendkívül érdekes fejezete: az egyéni fegyverténnyel ellenséges harckocsit megsemmisítő magyar honvédek termőfölddel való jutalmazása.

Antiszemita indíttatásból követhetett el nemi erőszakot három, a sajtóban a szokásos módon mindössze „tinédzserként” emlegetett invazív kisebbségi egy 12 éves zsidó lányon Párizsban.

Megdöbbentőnek nevezte a magyar külügyminiszter azt, ahogy a média kezeli Ilaria Salis ügyét. Szíjjártó Pétert egy Londonban tartott előadáson kérdezték antifa terroristanőről, és hangsúlyozta: azt az embert védik, aki azzal a céllal érkezett Budapestre, hogy agyonverjen embereket az utcán.

A szerbiai Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület elnöke, Olivera Zekic a Telegramon tett közzé egy fotót, amelyen SS-egyenruhában tetszeleg.

Egykor négy légvédelmi ágyú állt annak a toronynak a tetején, amely ma szállodaként működik Hamburg belvárosában. 

Bocsánatkérő közleményt adott ki a Michigani Állami Egyetem, miután a szombat esti meccs előtt Adolf Hitler képe jelent meg az eredményjelzőn – írja a CNN nyomán a 24.

Közösség tagja elleni erőszak és plakátrongálás miatt fogtak el egy idős fővárosi férfit – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Police.hu-n.

Eva Vlaardingerbroek, a nemzetközi keresztény-konzervatív szcéna éppen aktuá­lis üdvöskéje nemrég Magyarországon kijelentette, hogy az európai nagy népességcsere nemcsak egy elmélet, hanem maga a valóság. Jé, tényleg?

Februárban sorozatos szélsőbaloldali támadások történtek Budapest különböző pontjain, az első hírek szerint az áldozatokat a ruhájuk alapján választották ki az antifasiszta támadók.

Archív filmfelvétel került elő a Magyarország történő német bevonulásról, ami 1944. március 19-én történt. A film tanúsága szerint a magyarok barátságosan fogadták a szövetséges csapatokat.

Olaszország a zsidó-liberális történészek ítélete szerint mind a mai napig „nem nézett szembe” az 1922-tól 1943-ig tartó időszakkal.

Történelmileg egyedül azok a sokszínű birodalmak, államok voltak stabilak, amelyek az egyes etnikumokat szigorúan hierarchizálták.

Az Ivo Dzsimáért folytatott küzdelem a második világháború csendes-óceáni hadszínterének egyik legvéresebb ütközete volt.

Bár a kommunisták rémtettei közül a Magyar GULAG, azaz a recski haláltábor története viszonylag jól feltárt, ennek ellenére vannak olyan történések, amelyek bár Recskhez kötődnek, mégis alig, vagy egyáltalán nem ismertek.

Bár jómagam nem nézem az egyik kereskedelmi tévécsatornán szerdánként (be)sugárzott, A szökés című amerikai sorozat epizódjait (eddig azért mégsem terjed a hollywoodi népbutítás – egyébként rendszeres – „élvezete” terén egy fakírt is megszégyenítő mazochizmusom), miután kezembe került az említett opuszt a gyorséttermi hálózatok (genius loci!) törzsközönségének reklámozó kiadvány, nem állhatom meg, hogy ne reflektáljak rá.

Adolf Hitler a második világháborús hadjáratai alatt szeretett olyan közel lenni a fronthoz, amennyire saját személyes biztonsága engedte.

A birodalmi légügyi biztos, légi közlekedési miniszter, Luftwaffe-parancsnok, fővadász- és főerdőmester Hermann Wilhelm Göring útja 1946-ban ért véget, autója azonban gördült tovább.

Sadiq Khan, London polgármestere 2017-es megnyilvánulása a 2016-os New York-i iszlamista terrorcselekmény kapcsán mit sem veszített aktualitásából.

Miután kilépett a Deák-pártból, az 1880-as évek elején megalapította az Antiszemita Pártot. Ez volt a világ első ilyen természetű pártja. A többi országokban csak ezután kezdődtek az antiszemita mozgalmak.

Van, amikor nem kell kitalálni valami vicces címet, mert maga az ország, amelyről a cikk szól, egy (rossz) vicc, és nevének puszta említése is nevetésre ingerel.

Nagyravágyó terveit mérnöki pontossággal hajtotta végre, vezetői képességeit senki sem merte kétségbe vonni, de a portyák során sem ismerte a könyörületet.