Eladó Szálasi Ferenc egykori csobánkai otthona

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

Meglepő hirdetés tűnt fel nemrég a legnagyobb magyar ingatlanos oldalon – egy, a csobánkai villaövezetben, a főváros szívétől alig húsz kilométerre fekvő századfordulós épület leírása ugyanis a következő mondattal nyit: eladóvá vált a hajdani Szálasi-villa.

A hirdetés szövege szerint: a villa vadregényes, elvehetetlen panorámájú telken található, az ingatlan 160 négyzetméteres, DK-i fekvésű, százhúsz éves ház. […] A telek előtt folyik a Dera patak, a telek kis hídon közelíthető meg, [..] hátsó része vadregényes erdő. A kertje szeretve gondozott, számos természetes növény-, és állatfaj otthona. A majdani arculatnak csak a fantázia szab határt. A történelmi emlékként is tekinthető épület közösségi célra, alapítványi központ, gyógyászati központ kialakítására is kiváló.

A 129 millió forintos árcímkével feltűnő hirdetést nyitó állítás meglepő módon valóban igaz: a magyar királyi honvédségtől való nyugállományba vonulása után a politikai pályára összpontosító hungarista politikus a szegedi Csillagbörtönből, a második bécsi döntést követő amneszita miatt idő előtt, 1940 őszi szabadulását követően már rendszeresen járt az egyik mecénása által felajánlott Rónay-villában – ahová több forrás szerint előbb csak az édesanyját költöztette be – 1944 folyamán pedig állandó jellegű lakóhelye lett.

Hírek

A villára 1944 őszéig volt szükség, ekkor az SS által átvett budai Erdődy-Hatvany-palotába (I. Táncsics Mihály utca 7.) költözött, ahonnan nemzetvezetővé válása után a Sándor-palotába tette a székhelyét. Berendezkedésre sajnos nem igazán maradt idő, hiszen a szovjet Vörös Hadsereg előretörése miatt novemberben osztrák-magyar határra települt ki a kormány: előbb Farkasgyepün, majd Brennbergbányán, végül pedig Kőszegen rendezték be a főhadiszállását. 1945. március 27-én aztán az ausztriai Mattsee-be vonultak vissza, ahol hat héttel később amerikai fogságba esett.

A magyar határt végül október 3-án, a nyilaskeresztes vezérkar több másik tagjával együtt léphette át újra, a következő év februárjában induló vérbírósági eljárásban pedig rövidesen halálra ítélték. A kivégzésre 1946. március 12-én került sor, kegyelmi kérvényének tárgyalása azonban csak a következő napon kezdődött, mivel még a látszatra sem adtak a bosszúszomjas kommunisták.

A Rónay-villa azóta is büszkén áll a patak és az Oszoly-szikla közti úgynevezett Hegyalján, mellette elsétálva pedig a jó érzésű magyar embernek eszébe jut róla a ház korábbi lakója. Ez jó eséllyel a jövőben is így marad majd, azt pedig csak remélhetjük, hogy a századfordulós épület a helyi védettség hiánya ellenére is hosszú időn át a településkép része marad.

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

Több tízezer zsidó és zsidószimpatizáns vonult fel Izrael mellett Washingtonban, ám ez nem mindenkinek volt kedvére.

A 35 éves Joszif Visszarionovics Dzsugasvili, közismertebb nevén Sztálin, az LMBTQP-közösség korai úttörőjeként teherbe ejtett egy kiskorú, szibériai lányt. Leszármazottaik ma is élnek.

Négy német állampolgáron ütött rajta az osztrák rendőrség, amint Adolf Hitler születésének évfordulóján fehér rózsát helyeztek el a Führer szülőházánál Nyugat-Ausztriában, írja a Guardian.

A világ félrevezetett népei, főként az amerikai demokrácia szemében ma is úgy él a hajdanvaló „Csehszlovákia”, mint a „humanizmus és a becsület, a jólét ás szocialista igazságosság” hazája – ezzel szemben persze a régi Magyarországot szeretik úgy feltüntetni a csehek, mint a feudalizmus, a reakció, túlzó sovinizmus földjét.

Miután a keleti fronton megszakadt a tengelyhatalmak hadiszerencséje és a szovjet Vörös Hadsereg ellentámadásba lendült.

Adolf Hitler 1983-ban előkerült „naplója” olyan igénytelen hamisítvány volt, hogy még az A.H. monogramot sem sikerült helyesen leírni – mégis kollektív őrületbe kergette egy nagynevű német lap szerkesztőit.

Az antifasiszta szervezetek szerint Németországban megnövekedett az „antiszemita vandalizmus” a zsidó holokausztnak állított emlékműveknél.

Az 1930-as években a hollywoodi stúdiófőnökök is Adolf Hitler előtt hajlongtak a Metro-Goldwyn-Mayer médiatársaság egyik vezetője pedig még zsidó feleségétől is elvált a német nemzetiszocialisták javaslatára.

Akkor is így köszöntött a tavasz és a március. A budai hegyek felől hideg, még a télre emlékeztető szél söpört végig a pesti utcákon.

Budán még heves harcok folytak, amikor Pesten, az új szovjet hatalom árnyékában megalakult néptörvényszék, amely hivatalosan a Budapesti Nemzeti Bizottság nevet kapta, végrehajtotta első halálos ítéletét.

Robert Rundo, az amerikai fehér nacionalista Rise Above Movement társalapítóját a Los Angeles-i Megyei Kerületi Bíróságon fogják meghurcolni, mert a hatóságok szerint „erőszakos lázadásokat” szervezett.

Egy ausztrál nemzetiszocialista, aki a börtönbüntetése végéhez közeledik, megtámadta a szabadulása utáni állami felügyelet elrendelésére irányuló kérelmet, mert a hosszú börtönben töltött időszaka után szerinte már nem kellene szoros megfigyelés alatt maradnia, ám a törvényhozók éppen az elnyomás fokozásán dolgoznak.

Az ügyészek egy 98 éves egykori tábori őr ellen emeltek vádat, akit azzal vádolnak, hogy részt vett a Sachsenhausen koncentrációs tábor 3300 rabjának „kegyetlen és alattomos meggyilkolásában”.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

A Nyilaskeresztes Párt Szálasi Ferenc nemzetvezető részvételével tartotta meg december havi Nagytanácsát, jelentette 1944 decemberében a Magyar Távirati Iroda.

Több mint 40 éves dél-afrikai tartózkodásom alapján szeretném megosztani személyes véleményemet a Dél-Afrikában élő feketékről.

A II. János Pál pápa téri épület helyén luxuslakásokat építene egy libanoni beruházó, így nem sok idő maradt a további kutatásokra, a mélyben fekvő objektum feltérképezésére.

Hernádnémetiben sokan éltünk német vagy németes nevűek (Schmidt, Fuchs stb.). 1945. január 23-án kora délelőtt két karszalagos nemzetőr azzal keresett meg, hogy várnak a községházán az anyakönyvi adatok pótlására.

Több százezer elhurcolt, több tízezer bebörtönzött és internált ember, több száz kivégzett mártír. Negyven év zsarnokság számokban.

Hívjuk Vén Európának azt, amelyik a 70-es évekig létezett, az afrikai és közel-keleti bevándorlóáradat előtt, amikor az európai kapitalizmus munkaerő-szükségletének kielégítésére importált harmadik világbeli bevándorlók számaránya még jóval tíz százalék alatt volt.

Rákosi már gyerekként is szeretett a középpontban lenni, manipulálta, irányította társait. Fiatalon bekapcsolódott a politikába, csellel szökött meg az orosz hadifogságból, és „Salgótarján tábornokaként” tekintett magára.

„Természetszerűleg akárhogy is történjék a megosztás, az egyik fél mindig jajgatni fog, Erdély esetében valószínűleg mind a kettő” – jegyezte meg a Führer, amikor az egyre inkább háborúval fenyegető magyar revíziós igényt a béke megőrzése érdekében tárgyalásos úton kellett megoldani.

Miután Japán feltétel nélkül kapitulált 1945-ben, a szigetország egykori miniszterelnöke, Tódzsó Hideki ellen elfogatóparancs lépett életbe.

Százmillióra becsülik a kommunista diktatúrák halálos áldozatainak számát a világon, hazánkban is százezrek vesztették életüket. Ennél is többen voltak azok, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg megnyomorított.

A fehér genocídium fogalmát még a Donald Trump győzelmében jelentős szerepet játszó amerikai Alt-Right (Alternatív Jobboldal) mozgalom identitárius vagy „fehér nacionalista” értelmiségi holdudvara dobta be a köztudatba.

Magyarország is ízelítő kapott a terrorszervezetek szintjén működő antifa ténykedéséből. Ezt eddig hazánkban csak a „tornából felmentett magyarországiak” képviselték, a Kitörés-napi rendezvények miatt azonban több nyugati országból (pl: Németország, Görögország, Olaszország) jelentek meg.

1915. február 23-án született Paul Warfield Tibbets amerikai repülőtiszt, annak a repülőgépnek a parancsnoka, amelyről ledobták Hirosimára a világ első atombombáját.