Előkerült egy „náci” kincses térkép, fél Hollandia arany után kutat

Kövess minket -on és -en!

Az állítólag csaknem 80 éve elrejtett arany ékszerek több mint 6 milliárd forintot érhetnek.

Egy városi legenda szerint a második világháború végnapjaiban, mikor a birodalom már a végóráit élte, négy német katona kincseket ásott el a holland vidéken. Ezek között a beszámolók szerint voltak arany ékszerek, órák, gyémántok és más ékkövek is, mindez akkoriban hárommillió holland forintot ért, ami mai viszonyokra átszámolva csaknem hétmilliárd magyar forintnak felel meg.

A kutatók szerint a kincseket 1945 áprilisában ásták el. A négy katona közül ketten nem élték túl a háborút, egyikük pedig nyomtalanul eltűnt, ám a Helmut S néven jelölt negyedik német a háború után pletykált Berlinben a Hollandiában elrejtett értékekről, amellyel felkeltette a holland hatóságok érdeklődését is. 1946-47 során többször is megpróbálták államilag felkutatni a kincset, de mindegyik akció kudarcba fulladt.

Fókusz

Most azonban a Holland Nemzeti Archívum nyilvánosan megosztott 1300 dokumentumot az üggyel kapcsolatban. Ezek között van egy térkép is, amelyen X jelöli az elásott kincs állítólagos helyét (a feltételezések szerint az egyik német katona rajzolhatta, végül Helmut S adta át a holland hatóságoknak). Ez pedig új reményeket adott a kincsvadászoknak, csaknem nyolcvan évvel a háború lezárulta után.

Rengeteg kutatót, újságírót és amatőr régészt izgat a dolog – mondta a Guardiannek Annet Waalkens, az archívum egyik tanácsadója. A térképet és a többi dokumentumot Hágában most bárki megnézheti, és online is közzé tették. Az persze egyáltalán nem biztos, hogy az új lendületet kapott kincsvadászok sikerrel járnak, hiszen a holland állam évtizedeken át nem volt képes az arany nyomára bukkanni. Az eddigi kudarcokra több elmélet is van: az egyik szerint a kincseket egy helyi holland lakos áshatta ki, aki szemtanúja lehetett az elrejtésnek, mások viszont a Hollandiát megszálló amerikaiakra gyanakszanak, de az is egy lehetőség, hogy maguk a németek vitték el egy másik helyre a visszavonulás során.

Joost Rosendaal történész szerint a fosztogatás mindkét oldalon általános jelenség volt a háborúban, és az elrejtett kincsek sorsa körül amúgy is rengeteg a bizonytalanság, ezért nem hiszi, hogy valaha is bárki megtalálná őket.

Kövess minket -on és -en!

Egy friss németországi felmérés szerint a bevándorló háttérrel nem rendelkező polgárok, tehát az etnikai németek tartanak leginkább a szélsőjobboldal térnyerésétől.

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

Az alábbi eset rávilágít arra, hogy Németországban a hatalom gyakorlatilag hogyan támogatja az Antifát, ami immár az USA-ban és Magyarországon is terrorszervezetnek minősül.

Egy hónapja tart az USA és Izrael „Epstein dühöngése” (eredetileg „Epic Fury”) nevű ún. villámhadjárata az iráni teokratikus rezsim megdöntésére, és az eddigi eredmény enyhén szólva nem az amerikai–izraeli hadvezetés várakozásai szerint alakult.

I. e. 5. évszázad: A római civilizáció egy erős patriarchátus, az apák felelősek feleségük és gyermekeik tetteiért, és abszolút hatalommal rendelkeznek a család felett (beleértve az élet és halál feletti hatalmat).

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

Gömbös Gyula egykori miniszterelnök fia katonatisztként fontos szerepet játszott a magyar rohamtüzérség létrehozásában. Gömbös Ernő a nyilas hatalomátvétel után Szálasi Ferenc mellett szolgált szárnysegédként. 

Egy vezető zsidó szupremácista szervezet arra szólította fel az ausztrál kormányt, hogy „azonnal lépjen”, miután egy nemzetiszocialista csoport vonult végig Melbourne belvárosán.

A nyugat-ausztráliai rendőrség lőfegyvereket és lőszereket foglalt le egy perthi férfi otthonában. Az indoklás szerint a tulajdonossal egy háztartásban élő apa „nemzetiszocialista nézeteket vall”, ezért alkalmatlan arra, hogy fegyverekhez férhessen hozzá.

A híres német orvos, Josef Mengele, svájci történészek szerint a második világháború után többször is az országban tartózkodhatott. Az akták ezt segíthetnek feltárni.

Amikor 2002-ben útjára indítottuk a felvonulást, Trianon ügye még szinte teljesen száműzve volt a közéletből. A nemzet szétszakításáról, a magyarságot ért történelmi igazságtalanságról alig esett szó, a hivatalos politika pedig kerülte a kérdést.

Számos olyan kommunista szörnyeteg volt, akik emberek kínzásáért és haláláért feleltek, ezért nem meglepő módon az ő halálukat is rengetegen kívánták. A leginkább gyűlöltebb személy a Szovjetunió kegyetlen diktátora, Sztálin volt, aki egészen rejtélyes körülmények között hunyt el.

Amerika egy paródia, az ezredforduló óta már csak önmaga karikatúrája, szó szerint egy banánköztársaság. „Amikor megszületsz ebben a világban, kapsz egy jegyet a cirkuszba. Ha Amerikában születsz, az első sorban foglalhatsz helyet.” (George Carlin) 

A hadművelet a „Konrad” fedőnevet kapta, amely a hadművelet kiindulási pontjára, Komáromra (németül Komorn) utal.

„Amerika megbukott, mert egy társadalomban, ahol a hasznossági princípium mindenekfelett való, a morális felelősségérzete elsorvad” – ezt írja Márai Sándor 1957. november 5-én naplójába, s hozzáteszi, a Nyugat magyar forradalommal szembeni árulását nem lehet megbocsátani, és senki nem hisz többé a Nyugatnak.

A Honvédelmi Minisztérium kiképzési főosztálya 1944 kora őszén a Honvédség határvadász- és hegyi alakulatai számára a kárpátaljai Rahó székhellyel sítanfolyamot szervezett.

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.

Európa nyugati fertályán még manapság is hajlamosak paranoiásnak titulálni azt, aki megemlíti vagy pláne kárhoztatja az ott rohamléptekkel zajló népességcserés gyarmatosítást, vagyis a fehér őshonosok színes bőrű bevándorlókra való lecserélését.

Az 1943-as „Kárpátvédelem” elgondolásakor határozták el az Árpád-vonal előtti hadműveleti előtér megerődítését.

November 30-án hajnali 02.00 óra körül az osztálytól egy futár érkezett a 3. századhoz a következőírásbeli paranccsal: "Az osztályt egy új bevetési körzetbe helyezik. A lánctalpas járműveket Vácon rakodják fel vasúti szerelvényekre. A páncélozott részeket Koppe hadnagy vezeti oda. Indulás azonnal".

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.

A Franciaország északi partjainak közelében található Csatorna-szigetek volt egy olyan terület volt a II. világháború alatt, amely brit fennhatóság alól a németek irányítása alá került.

John Fitzgerald Kennedy 1963-as berlini beszéde nem az első alkalom volt, amikor az amerikai politikus feltűnő empátiával viseltetett a németek sorsa iránt.

Oroszországról kevéssé gondolnánk azt, hogy az iratnyilvánosság élharcosa lenne. Pedig a szentpétervári és moszkvai katonai levéltárak 2015 óta elképesztő mennyiségű iratot tettek közzé a Pamjaty Naroda című honlapon a második világháború időszakából.

Ferenc pápa a napokban végre felrezzent sztenderd szunyókálásából és félénken megpendítette, hogy a Gázában egy éve zajló genocídium talán mégiscsak az, aminek látszik.