Kövess minket -on és -en!

Az állítólag csaknem 80 éve elrejtett arany ékszerek több mint 6 milliárd forintot érhetnek.

Egy városi legenda szerint a második világháború végnapjaiban, mikor a birodalom már a végóráit élte, négy német katona kincseket ásott el a holland vidéken. Ezek között a beszámolók szerint voltak arany ékszerek, órák, gyémántok és más ékkövek is, mindez akkoriban hárommillió holland forintot ért, ami mai viszonyokra átszámolva csaknem hétmilliárd magyar forintnak felel meg.

A kutatók szerint a kincseket 1945 áprilisában ásták el. A négy katona közül ketten nem élték túl a háborút, egyikük pedig nyomtalanul eltűnt, ám a Helmut S néven jelölt negyedik német a háború után pletykált Berlinben a Hollandiában elrejtett értékekről, amellyel felkeltette a holland hatóságok érdeklődését is. 1946-47 során többször is megpróbálták államilag felkutatni a kincset, de mindegyik akció kudarcba fulladt.

Most azonban a Holland Nemzeti Archívum nyilvánosan megosztott 1300 dokumentumot az üggyel kapcsolatban. Ezek között van egy térkép is, amelyen X jelöli az elásott kincs állítólagos helyét (a feltételezések szerint az egyik német katona rajzolhatta, végül Helmut S adta át a holland hatóságoknak). Ez pedig új reményeket adott a kincsvadászoknak, csaknem nyolcvan évvel a háború lezárulta után.

Rengeteg kutatót, újságírót és amatőr régészt izgat a dolog – mondta a Guardiannek Annet Waalkens, az archívum egyik tanácsadója. A térképet és a többi dokumentumot Hágában most bárki megnézheti, és online is közzé tették. Az persze egyáltalán nem biztos, hogy az új lendületet kapott kincsvadászok sikerrel járnak, hiszen a holland állam évtizedeken át nem volt képes az arany nyomára bukkanni. Az eddigi kudarcokra több elmélet is van: az egyik szerint a kincseket egy helyi holland lakos áshatta ki, aki szemtanúja lehetett az elrejtésnek, mások viszont a Hollandiát megszálló amerikaiakra gyanakszanak, de az is egy lehetőség, hogy maguk a németek vitték el egy másik helyre a visszavonulás során.

Joost Rosendaal történész szerint a fosztogatás mindkét oldalon általános jelenség volt a háborúban, és az elrejtett kincsek sorsa körül amúgy is rengeteg a bizonytalanság, ezért nem hiszi, hogy valaha is bárki megtalálná őket.

Kövess minket -on és -en!

Megkezdődött pénteken a drezdai tartományi felsőbíróságon a "militáns neonáci csoportként" számon tartott Szász Szeparatisták nyolc tagjának pere.

A kedves történet látott napvilágot egy kaliforniai középiskolában: nyolc középiskolás diák horogkeresztet formált a testével az intézmény futballpályáján, valamint egy Adolf Hitler-idézetet posztoltak mellé a közösségi médiában.

Érvényét vesztette a Hammerskins Deutschland nevű szervezet két évvel ezelőtti betiltása. A lipcsei bíróság ugyanis helyt adott több tag és regionális alcsoportnak a belügyminisztérium betiltási határozata ellen benyújtott kereseteinek - számol be a Spiegel.

Az 1944. évi fogságba esésem után a zaporozsjei 100/1-es hadifogolylágerben kerültem. Repülőgépgyárba jártunk munkára. 

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

Az utóbbi időben a népességszám alakulása a migrációs politika, a gazdaság és az összeesküvés-elméletek középpontjába került. Egyesek úgy vélik, hogy a fehér országoknak milliószámra kell idegeneket befogadniuk, mert a születési arányszámuk túl alacsony, mások arra buzdítják a fehéreket (és csak őket), hogy a bolygó megmentése érdekében egyáltalán ne szaporodjanak.

A Hungarista Munkaállam nemzetvezetője és a Nagynémet Birodalom vezére közötti egyetlen személyes tárgyalás 1944 decemberében. 

A második világháború utáni korszak névadójának egy évtizedig tartó diktatúrája alatt a politikai terrorizmus és a személyi kultusz az egekbe tört, míg az életszínvonal és a törvényesség a mélységekbe süllyedt. 

Az első világháborút követő nemzetközi megszorítások nem kedveztek, sőt hatalmas hátrányt jelentettek a magyar harckocsizás kialakulásának és fejlődésének.

Mint ismert, Erzsébetváros DK-s polgármestere, a zsidó Niedermüller Péter már megtalálta Magyarország és a kerület legégetőbb problémáját, a Nordic Sun Kulturális Központot.

Az Egyesült Államok példáját követve az Antifa mozgalom terrorszervezetté minősítését kezdeményezte a magyar kormány az Európai Unióban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

A belga főváros, Brüsszel egyik éke az Atomium, amit az 1958-as világkiállításra készítettek. Ugyanerre az expóra egy másik, teljesen őszinte, ma már elképzelhetetlen bemutatót is létrehoztak.

„Ellenforadalmi összeesküvésért” végezték ki Lavrentyij Beriját, a sztálini terror egyik rettegett végrehajtóját, a Szovjetunió marsallját, belügyi és állambiztonsági miniszterét, akinek lefogása és bírósági pere, majd a kivégzése a Sztálin halálát követő hatalmi harc része volt.