Kövess minket -on és -en!

Az állítólag csaknem 80 éve elrejtett arany ékszerek több mint 6 milliárd forintot érhetnek.

Egy városi legenda szerint a második világháború végnapjaiban, mikor a birodalom már a végóráit élte, négy német katona kincseket ásott el a holland vidéken. Ezek között a beszámolók szerint voltak arany ékszerek, órák, gyémántok és más ékkövek is, mindez akkoriban hárommillió holland forintot ért, ami mai viszonyokra átszámolva csaknem hétmilliárd magyar forintnak felel meg.

A kutatók szerint a kincseket 1945 áprilisában ásták el. A négy katona közül ketten nem élték túl a háborút, egyikük pedig nyomtalanul eltűnt, ám a Helmut S néven jelölt negyedik német a háború után pletykált Berlinben a Hollandiában elrejtett értékekről, amellyel felkeltette a holland hatóságok érdeklődését is. 1946-47 során többször is megpróbálták államilag felkutatni a kincset, de mindegyik akció kudarcba fulladt.

Most azonban a Holland Nemzeti Archívum nyilvánosan megosztott 1300 dokumentumot az üggyel kapcsolatban. Ezek között van egy térkép is, amelyen X jelöli az elásott kincs állítólagos helyét (a feltételezések szerint az egyik német katona rajzolhatta, végül Helmut S adta át a holland hatóságoknak). Ez pedig új reményeket adott a kincsvadászoknak, csaknem nyolcvan évvel a háború lezárulta után.

Rengeteg kutatót, újságírót és amatőr régészt izgat a dolog – mondta a Guardiannek Annet Waalkens, az archívum egyik tanácsadója. A térképet és a többi dokumentumot Hágában most bárki megnézheti, és online is közzé tették. Az persze egyáltalán nem biztos, hogy az új lendületet kapott kincsvadászok sikerrel járnak, hiszen a holland állam évtizedeken át nem volt képes az arany nyomára bukkanni. Az eddigi kudarcokra több elmélet is van: az egyik szerint a kincseket egy helyi holland lakos áshatta ki, aki szemtanúja lehetett az elrejtésnek, mások viszont a Hollandiát megszálló amerikaiakra gyanakszanak, de az is egy lehetőség, hogy maguk a németek vitték el egy másik helyre a visszavonulás során.

Joost Rosendaal történész szerint a fosztogatás mindkét oldalon általános jelenség volt a háborúban, és az elrejtett kincsek sorsa körül amúgy is rengeteg a bizonytalanság, ezért nem hiszi, hogy valaha is bárki megtalálná őket.

Kövess minket -on és -en!

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

A 2024-es évet a globális antiszemitizmus soha nem látott mértékű növekedése jellemezte, összesen 6326 dokumentált esettel, ami 107,7 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

A legtöbb ifjú kommunista átment Rákosi kezei alatt a szegedi Csillagban, miközben a moszkvai emigráció tagjai fogyatkoztak – a későbbi diktátor nagyobb biztonságban volt itthon a rácsok mögött, mint a Szovjetunióban.

Athénban antifasiszták próbáltak felrobbantani egy lakást, ahol görög hazafiak voltak, ám ehelyett önmagukat sikerült kiiktatniuk. A német hazafiakhoz kötődő Ein Prozent további információkra hívja fel a figyelmet, például arra, hogy az elkövetők kiváló kapcsolatokat ápoltak a berlini antifa színtérrel, s valószínűleg a Hammerbande néven elhíresült terrorcsoporttal is.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

Sokan vérmes reményeket fűznek Trump következő elnöki ciklusához, egyebek mellett a világbéke megteremtését is várva tőle. Számos előjel azonban arra utal, hogy csalódni fognak a várakozásaikban. 

Ausztriában kerültem a szovjet hadsereg hatalmába 1945. május 11-én. Szörnyű utazás után – miközben a vagonlakók 25 százaléka elpusztult – lázas betegen szálltam ki a vagonból Focsaniban.

Jean-Marie Le Pen, a francia jobboldali Nemzeti Front (FN) alapítója és hosszú ideig vezető politikusa 96 éves korában elhunyt. Halálhírét családja is megerősítette.

Megjelent az Antifa szervezeteket terrorszervezetté nyilvánító kormányrendelet, amiről péntek reggel beszélt a Kossuth rádióban Orbán Viktor. 

Tapasztalati tény, hogy a fehérek sokkal kevésbé erőszakosak és rasszisták a feketékkel szemben, mint fordítva. Egyrészt, mert az erőszakosság genetikai eredetű, másrészt, mert a fehéreket kulpabilizáló (bűntudatébresztő) agykárosításnak vetik alá, hogy engedelmesek legyenek az antirasszista, vagyis par excellence fehérellenes ideológia kánonjaival szemben. 

Az emberek szavai, még azok is, melyeket a sugallat szülte, másra fordíthatóak, a szavaktól függnek, hozzájuk lehet adni és el lehet belőlük venni, és esendő halandók eltorzíthatják őket. Ezért minden írást vagy befolyást, régit vagy újat át kell szűrni a természeti törvény szűrőjén.

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.

A második világháború egyik híresebb haditengerészeti művelete a Bismarck csatahajó útja volt. Ennek részként zajlott le a Dánia-szorosban az egyik összecsapás a brit és a német flotta között. Alább az ezzel kapcsolatos technikai tényezőket vesszük át.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.