Kövess minket -on és -en!

Hetvenöt év után feloldották a titkosítást azon a térképen, ami a legenda szerint a Hollandiát elfoglaló német katonák elásott aranyát rejti.

A térkép a Gelderland tartományban található Ommeren faluba vezet, ahol állítólag gyémántokkal, rubinokkal és arannyal teli ládákat ástak el a visszavonuló németek. A térkép nyilvánosságra kerülése után kincsvadászok tömege szállta meg a holland falut.

A kincset nem találták meg, de azonban felfordult az élet a településen, miután nyilvánosságra került egy 75 éves kincsestérkép. A Holland Nemzeti Levéltárban őrzött dokumentumot kézzel rajzolták. A térkép elvileg elvezet arra a helyre, ahová a németek a Hollandiában összegyűjtött kincseket, gyémántokat, rubinokat, aranyat és ezüstöt rejthették. A térképen egy pirossal rajzolt X jelöli a helyet.

A térképre elrendelt titkosítás 75 év után járt le. A nyilvánosságra kerülése után szerencsevadászok tömege indult a holland Gelderland tartományba, hogy megtalálják a kincseket.

A térkép egyértelművé tette, hogy a zsákmányt Ommeren faluban kell keresni.

Ommeren 1944-ben, a Market Garden hadművelet alatt a szövetségesek arcvonalának közelében volt. A hadművelet egy kísérlet volt arra, hogy szárazföldi útvonalat építsenek ki Hollandia és Észak-Németország között.


A kincs, ami nincs

A falu nevét megismerte a fél világ, a helyiek viszont ennek cseppet sem örülnek. A települést és környékét mindenfelé illegális ásatások nyomai borítják. A legtöbb kincsvadász fémdetektorokkal érkezett a faluba, viszont a földben lévő jó néhány fémmaradvány miatt az eszközök igen sűrűn bejelezhetnek. Ennek következtében a falut teljesen feltúrták.

Az Ommeren környékén rengeteg leselejtezett mezőgazdaságieszköz-maradvány van a földben, illetve a háborúból maradt roncsok is találhatók.

A béke és a nyugalom miatt költöztem erre a helyre, de most már ide jár a fél világ – mondta egy helyi lakos. Elmondta, hogy a faluban a feje tetejére állt az élet. Folyamatosan érkeznek a kincsvadászok, zaklatják a lakosokat, útbaigazítást kérnek és mindenhol ásnak.

A levéltárból előkerült egy másik dokumentum is, ami egy német katona vallomását tartalmazza arról, hogy az Ommerentől 40 kilométerre lévő Arnhem város bankját bombatalálat érte 1944 augusztusában. Az irat szerint a katonák széthordták a páncélszekrények tartalmát. Amikor a szövetségesek előrenyomulása miatt a német csapatoknak vissza kellett vonulniuk, az a 3-4 katona, aki összeszedte a kincseket, nem tudta volna elhordani a zsákmányt, ezért döntöttek úgy, hogy lőszeresládákban elássák a zsákmányt.

A „náci kincs” létezésére a levéltárból előkerült térkép előtt is tudni lehetett. A háború után nem sokkal a holland hatóságok rábukkantak egy fiatal német ejtőernyős jegyzeteire, aki említést tett az elásott kincsről.

Természetesen nem véletlen, hogy a térkép a levéltár archívumának titkosított darabjai között volt. A holland állam többször is megpróbálta megtalálni az elásott vagyont.

A titkosítást végül azért nem hosszabbították meg, mivel úgy látták, hogy a kincs sosem fog előkerülni.


Elátkozott kincs

Ommeren lakosai átokként tekintenek a kincsre, és az államot hibáztatják, amiért a szerencsevadászok tönkreteszik az otthonukat. Egy a BBC-nek nyilatkozó nő elmondta, hogy aludni sem mer, mivel éjszakánként idegenek nyüzsögnek az otthona körül.

Így nem lehet élni. Az egyik éjszaka még a kertemet is felásták a kincs miatt – mondta Petra van Dee. Hozzátette, hogy a kincsvadászok mellett újságírók is zaklatják a helyieket. Mint mondta, a ház elé sem tudnak már kimenni anélkül, hogy egy mikrofont az orrok alá ne dugjanak, hogy nyilatkozzanak a kincsről.


A levéltár elnézést kér

Nem számítottunk rá, hogy ez lesz – mondta Annet Waalkens, a levéltár egyik dolgozója. Elmondta, amennyiben sejtették volna, hogy a térkép nyilvánosságra hozása miatt a lelkes tömegek megszállják a csendes Ommerent falut, akkor sokkal körültekintőbben jártak volna el.


A kutatás már életveszélyes

A holland hatóságoknak már ki kellett vonulniuk, hogy távol tartsák a szerencsevadászokat. A fémdetektorokat például nem engedik a falu közelébe, mivel félő, hogy valaki egy második világháborúból hátramaradt, fel nem robbant bombát talál vele. Ebben az esetben súlyos baleset történhet, ha valaki véletlenül belevágja az ásóját egy ilyen robbanóeszközbe.

Egyelőre nem volt személyi sérülés, viszont a rendőröknek már rengeteg bírságot kellett kiszabniuk. A hatóság közleményt is adott ki, miszerint ha valaki megtalálja a kincset azt köteles lesz átadni Ommeren önkormányzatának.


Hol lehet a kincs?

Az elásott „náci kincsről” egyelőre egyetlen dolgot lehet tudni: senki nem találja. A kérdés már csak az, hogy hová rejthették el ezt a vagyont a visszavonuló katonák. A térkép meglepően részletes, így ez alapján könnyen rá kellett volna bukkannia vagy az államnak, vagy az önjelölt kincsvadászoknak. Viszont a ládák sehol sincsenek.

A Holland Nemzeti Levéltár a következő magyarázatokat vázolta fel a kincs sorsával kapcsolatban:

- A kincs valójában nem is létezik. Lehetséges, hogy a német ejtőernyős, aki később a jegyzeteiben említette a kincset, nem állított igazat, és így a térkép is csak kitaláció, esetleg valami teljesen más célból rajzolták.
- A visszavonuló német katonák végül magukkal vitték a kinccsel teli ládákat.
- Egy helyi lakos a háború után, de még az állami kutatócsapatok előtt megtalálta a kincset.
- A levéltár egy alkalmazottja a bennfentes információi alapján már régen megszerezte a ládákat.
- A területre bevonuló amerikaiak találták meg a kincset még a háború alatt.

A holland hatóságok közölték, hogy senkinek nem ajánlják a kincs keresését, mivel ha valaha létezett is, már biztosan nincs Ommeren faluban. Hozzátették, hogy bírságra vagy más szankciókra számíthatnak azok, akik háborgatják a falusiak életét.

Kövess minket -on és -en!

Adolf Hitler kultusza és a nemzetiszocialista korszellem számos neves német és külföldi állampolgár lelkét megihlették az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről legtöbben ma már nem is gyanítanák, hogy rajongással tekintettek a Führerre.

Nyomozás indult két kiskorú ellen, akik egy „neonáci” szervezet alapítóiként, illetve tagjaiként megrongálták egy zsidó temető kőtábláit Aradon.

Édesapám – Kremnicsán János – is azok közé tartozott, akik már letöltötték sorkatonai szolgálatukat, amikor 1944 májusában tartalékosként behívták őket, őt az utászokhoz Tokajba. Édesanyámmal itthon kistestvérem születését vártuk.

A német rendőrség összehangolt akcióban csapott le Brémában öt német nemzetiszocialistára. A házkutatások során egy puskát, több pisztolyt, késeket, machetéket, valamint nagy mennyiségű propagandanyagot foglaltak le.

A 2024-es évet a globális antiszemitizmus soha nem látott mértékű növekedése jellemezte, összesen 6326 dokumentált esettel, ami 107,7 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest.

Lakossági bejelentés alapján egy körülbelül 25 fős, Wehrmacht-egyenruhát viselő csoportot igazoltatott szombaton a berni kantoni rendőrség a Simmental-völgyben.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

Az első világháborút követő nemzetközi megszorítások nem kedveztek, sőt hatalmas hátrányt jelentettek a magyar harckocsizás kialakulásának és fejlődésének.

Egy 35 éves zsidó férfit mellkason szúrtak Brooklyn Crown Heights negyedében, miután támadója antiszemita szidalmakat kiáltott – közölték a hatóságok.

Az utóbbi időben egyre erősödik Nyugaton azoknak a politikai-gazdasági köröknek a hangja, amelyek mindenre képesek, hogy belezavarják országaikat egy szélesebb körű, akár világméretű háborúba Oroszország és/vagy Kína ellen.

Egy újabb borzalmas antiszemita merénylet adott alkalmat rettegésre a hivatásos rettegőknek. Az egyik londoni kávéházban olyan cappuccinót szolgáltak fel egy zsidó párnak, amelyen a tejhabot, horribile dictu, kakaóhorogkereszt díszítette. Az esetből világhír lett. Ez nem vicc, bármilyen viccesen is hangzik.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.

Amerika egy paródia, az ezredforduló óta már csak önmaga karikatúrája, szó szerint egy banánköztársaság. „Amikor megszületsz ebben a világban, kapsz egy jegyet a cirkuszba. Ha Amerikában születsz, az első sorban foglalhatsz helyet.” (George Carlin) 

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.