Kövess minket -on és -en!

Hetvenöt év után feloldották a titkosítást azon a térképen, ami a legenda szerint a Hollandiát elfoglaló német katonák elásott aranyát rejti.

A térkép a Gelderland tartományban található Ommeren faluba vezet, ahol állítólag gyémántokkal, rubinokkal és arannyal teli ládákat ástak el a visszavonuló németek. A térkép nyilvánosságra kerülése után kincsvadászok tömege szállta meg a holland falut.

A kincset nem találták meg, de azonban felfordult az élet a településen, miután nyilvánosságra került egy 75 éves kincsestérkép. A Holland Nemzeti Levéltárban őrzött dokumentumot kézzel rajzolták. A térkép elvileg elvezet arra a helyre, ahová a németek a Hollandiában összegyűjtött kincseket, gyémántokat, rubinokat, aranyat és ezüstöt rejthették. A térképen egy pirossal rajzolt X jelöli a helyet.

A térképre elrendelt titkosítás 75 év után járt le. A nyilvánosságra kerülése után szerencsevadászok tömege indult a holland Gelderland tartományba, hogy megtalálják a kincseket.

A térkép egyértelművé tette, hogy a zsákmányt Ommeren faluban kell keresni.

Ommeren 1944-ben, a Market Garden hadművelet alatt a szövetségesek arcvonalának közelében volt. A hadművelet egy kísérlet volt arra, hogy szárazföldi útvonalat építsenek ki Hollandia és Észak-Németország között.


A kincs, ami nincs

A falu nevét megismerte a fél világ, a helyiek viszont ennek cseppet sem örülnek. A települést és környékét mindenfelé illegális ásatások nyomai borítják. A legtöbb kincsvadász fémdetektorokkal érkezett a faluba, viszont a földben lévő jó néhány fémmaradvány miatt az eszközök igen sűrűn bejelezhetnek. Ennek következtében a falut teljesen feltúrták.

Az Ommeren környékén rengeteg leselejtezett mezőgazdaságieszköz-maradvány van a földben, illetve a háborúból maradt roncsok is találhatók.

A béke és a nyugalom miatt költöztem erre a helyre, de most már ide jár a fél világ – mondta egy helyi lakos. Elmondta, hogy a faluban a feje tetejére állt az élet. Folyamatosan érkeznek a kincsvadászok, zaklatják a lakosokat, útbaigazítást kérnek és mindenhol ásnak.

A levéltárból előkerült egy másik dokumentum is, ami egy német katona vallomását tartalmazza arról, hogy az Ommerentől 40 kilométerre lévő Arnhem város bankját bombatalálat érte 1944 augusztusában. Az irat szerint a katonák széthordták a páncélszekrények tartalmát. Amikor a szövetségesek előrenyomulása miatt a német csapatoknak vissza kellett vonulniuk, az a 3-4 katona, aki összeszedte a kincseket, nem tudta volna elhordani a zsákmányt, ezért döntöttek úgy, hogy lőszeresládákban elássák a zsákmányt.

A „náci kincs” létezésére a levéltárból előkerült térkép előtt is tudni lehetett. A háború után nem sokkal a holland hatóságok rábukkantak egy fiatal német ejtőernyős jegyzeteire, aki említést tett az elásott kincsről.

Természetesen nem véletlen, hogy a térkép a levéltár archívumának titkosított darabjai között volt. A holland állam többször is megpróbálta megtalálni az elásott vagyont.

A titkosítást végül azért nem hosszabbították meg, mivel úgy látták, hogy a kincs sosem fog előkerülni.


Elátkozott kincs

Ommeren lakosai átokként tekintenek a kincsre, és az államot hibáztatják, amiért a szerencsevadászok tönkreteszik az otthonukat. Egy a BBC-nek nyilatkozó nő elmondta, hogy aludni sem mer, mivel éjszakánként idegenek nyüzsögnek az otthona körül.

Így nem lehet élni. Az egyik éjszaka még a kertemet is felásták a kincs miatt – mondta Petra van Dee. Hozzátette, hogy a kincsvadászok mellett újságírók is zaklatják a helyieket. Mint mondta, a ház elé sem tudnak már kimenni anélkül, hogy egy mikrofont az orrok alá ne dugjanak, hogy nyilatkozzanak a kincsről.


A levéltár elnézést kér

Nem számítottunk rá, hogy ez lesz – mondta Annet Waalkens, a levéltár egyik dolgozója. Elmondta, amennyiben sejtették volna, hogy a térkép nyilvánosságra hozása miatt a lelkes tömegek megszállják a csendes Ommerent falut, akkor sokkal körültekintőbben jártak volna el.


A kutatás már életveszélyes

A holland hatóságoknak már ki kellett vonulniuk, hogy távol tartsák a szerencsevadászokat. A fémdetektorokat például nem engedik a falu közelébe, mivel félő, hogy valaki egy második világháborúból hátramaradt, fel nem robbant bombát talál vele. Ebben az esetben súlyos baleset történhet, ha valaki véletlenül belevágja az ásóját egy ilyen robbanóeszközbe.

Egyelőre nem volt személyi sérülés, viszont a rendőröknek már rengeteg bírságot kellett kiszabniuk. A hatóság közleményt is adott ki, miszerint ha valaki megtalálja a kincset azt köteles lesz átadni Ommeren önkormányzatának.


Hol lehet a kincs?

Az elásott „náci kincsről” egyelőre egyetlen dolgot lehet tudni: senki nem találja. A kérdés már csak az, hogy hová rejthették el ezt a vagyont a visszavonuló katonák. A térkép meglepően részletes, így ez alapján könnyen rá kellett volna bukkannia vagy az államnak, vagy az önjelölt kincsvadászoknak. Viszont a ládák sehol sincsenek.

A Holland Nemzeti Levéltár a következő magyarázatokat vázolta fel a kincs sorsával kapcsolatban:

- A kincs valójában nem is létezik. Lehetséges, hogy a német ejtőernyős, aki később a jegyzeteiben említette a kincset, nem állított igazat, és így a térkép is csak kitaláció, esetleg valami teljesen más célból rajzolták.
- A visszavonuló német katonák végül magukkal vitték a kinccsel teli ládákat.
- Egy helyi lakos a háború után, de még az állami kutatócsapatok előtt megtalálta a kincset.
- A levéltár egy alkalmazottja a bennfentes információi alapján már régen megszerezte a ládákat.
- A területre bevonuló amerikaiak találták meg a kincset még a háború alatt.

A holland hatóságok közölték, hogy senkinek nem ajánlják a kincs keresését, mivel ha valaha létezett is, már biztosan nincs Ommeren faluban. Hozzátették, hogy bírságra vagy más szankciókra számíthatnak azok, akik háborgatják a falusiak életét.

Kövess minket -on és -en!

A második világháború utáni korszak névadójának egy évtizedig tartó diktatúrája alatt a politikai terrorizmus és a személyi kultusz az egekbe tört, míg az életszínvonal és a törvényesség a mélységekbe süllyedt. 

Szomorú és különös helyzetben jöttem rá, hogy néha a tudás is lehet előnytelen. Hadifogságom első lágere a Kraszna Szulin nevű városban volt a Szovjetunióban. A gyár hasonlított a budapesti Csepel Művekhez.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

A legtöbb ifjú kommunista átment Rákosi kezei alatt a szegedi Csillagban, miközben a moszkvai emigráció tagjai fogyatkoztak – a későbbi diktátor nagyobb biztonságban volt itthon a rácsok mögött, mint a Szovjetunióban.

Az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a Führer arcára, a vidám pillanatokat fotó- és filmfelvétel is megörökítette.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

Nyolcvanhárom, nemzetiszocialista iratokkal és propagandaanyaggal teli dobozt foglaltak le a hatóságok az argentin legfelsőbb bíróság épületének pincéjében. 

Tömegmészárlásba fulladt a magyarok utáni hajtóvadászat 1919 tavaszán a komáromi május elsején.

Az amerikai–kínai vámháborúban átmenetileg fegyverszünet van érvényben, a frontvonalak megmerevedtek, a szembenálló felek készülnek a végső (?) összecsapásra.

Az Amerikai Egyesült Államokban működő fehér fajvédő szervezet, a Ku Klux Klán története több szakaszra osztható, és tulajdonképpen minden időszakban aktívan szerepelnek benne a nők is.

Az utóbbi időben leginkább antiszemita nézeteiről elhíresült amerikai rapper ezúttal egy órán keresztül a Ku Klux Klán ruházatához hasonló fekete színű lepelben és csuklyában beszélgetett egy youtuberrel.

A The Base nevű nemzetiszocialista akciócsoport újra aktivizálta magát az Egyesült Államokban, és paramilitáris kiképzőtáborokat hirdet – írja a brit The Guardian.

Egy 29 éves ontariói nemzetiszocialista, Matthew Althorpe, csütörtökön állt bíróság elé Torontó belvárosában, ahol három „terrorcselekmény” elkövetését ismerte be. A vádak szerint a férfi az Atomwaffen Division nemzetiszocialista csoport aktív tagja volt.

Fű és moha lepi be az egykor szebb napokat is látott nürnbergi Zeppelin-mezőn található létesítményt, ahonnan a Führer szavait százezrek hallgatták.

Megszületett az ítélet Isabel Peralta ügyében. A fehérellenes rezsim bírósága egy év börtönnel és kb. 1000 euró pénzbüntetéssel sújtotta a Marokkó madridi nagykövetsége előtt 2021. május 18-án megtartott tüntetésen elmondott beszéde miatt.