Kövess minket -on és -en!

Hetvenöt év után feloldották a titkosítást azon a térképen, ami a legenda szerint a Hollandiát elfoglaló német katonák elásott aranyát rejti.

A térkép a Gelderland tartományban található Ommeren faluba vezet, ahol állítólag gyémántokkal, rubinokkal és arannyal teli ládákat ástak el a visszavonuló németek. A térkép nyilvánosságra kerülése után kincsvadászok tömege szállta meg a holland falut.

A kincset nem találták meg, de azonban felfordult az élet a településen, miután nyilvánosságra került egy 75 éves kincsestérkép. A Holland Nemzeti Levéltárban őrzött dokumentumot kézzel rajzolták. A térkép elvileg elvezet arra a helyre, ahová a németek a Hollandiában összegyűjtött kincseket, gyémántokat, rubinokat, aranyat és ezüstöt rejthették. A térképen egy pirossal rajzolt X jelöli a helyet.

A térképre elrendelt titkosítás 75 év után járt le. A nyilvánosságra kerülése után szerencsevadászok tömege indult a holland Gelderland tartományba, hogy megtalálják a kincseket.

A térkép egyértelművé tette, hogy a zsákmányt Ommeren faluban kell keresni.

Ommeren 1944-ben, a Market Garden hadművelet alatt a szövetségesek arcvonalának közelében volt. A hadművelet egy kísérlet volt arra, hogy szárazföldi útvonalat építsenek ki Hollandia és Észak-Németország között.


A kincs, ami nincs

A falu nevét megismerte a fél világ, a helyiek viszont ennek cseppet sem örülnek. A települést és környékét mindenfelé illegális ásatások nyomai borítják. A legtöbb kincsvadász fémdetektorokkal érkezett a faluba, viszont a földben lévő jó néhány fémmaradvány miatt az eszközök igen sűrűn bejelezhetnek. Ennek következtében a falut teljesen feltúrták.

Az Ommeren környékén rengeteg leselejtezett mezőgazdaságieszköz-maradvány van a földben, illetve a háborúból maradt roncsok is találhatók.

A béke és a nyugalom miatt költöztem erre a helyre, de most már ide jár a fél világ – mondta egy helyi lakos. Elmondta, hogy a faluban a feje tetejére állt az élet. Folyamatosan érkeznek a kincsvadászok, zaklatják a lakosokat, útbaigazítást kérnek és mindenhol ásnak.

A levéltárból előkerült egy másik dokumentum is, ami egy német katona vallomását tartalmazza arról, hogy az Ommerentől 40 kilométerre lévő Arnhem város bankját bombatalálat érte 1944 augusztusában. Az irat szerint a katonák széthordták a páncélszekrények tartalmát. Amikor a szövetségesek előrenyomulása miatt a német csapatoknak vissza kellett vonulniuk, az a 3-4 katona, aki összeszedte a kincseket, nem tudta volna elhordani a zsákmányt, ezért döntöttek úgy, hogy lőszeresládákban elássák a zsákmányt.

A „náci kincs” létezésére a levéltárból előkerült térkép előtt is tudni lehetett. A háború után nem sokkal a holland hatóságok rábukkantak egy fiatal német ejtőernyős jegyzeteire, aki említést tett az elásott kincsről.

Természetesen nem véletlen, hogy a térkép a levéltár archívumának titkosított darabjai között volt. A holland állam többször is megpróbálta megtalálni az elásott vagyont.

A titkosítást végül azért nem hosszabbították meg, mivel úgy látták, hogy a kincs sosem fog előkerülni.


Elátkozott kincs

Ommeren lakosai átokként tekintenek a kincsre, és az államot hibáztatják, amiért a szerencsevadászok tönkreteszik az otthonukat. Egy a BBC-nek nyilatkozó nő elmondta, hogy aludni sem mer, mivel éjszakánként idegenek nyüzsögnek az otthona körül.

Így nem lehet élni. Az egyik éjszaka még a kertemet is felásták a kincs miatt – mondta Petra van Dee. Hozzátette, hogy a kincsvadászok mellett újságírók is zaklatják a helyieket. Mint mondta, a ház elé sem tudnak már kimenni anélkül, hogy egy mikrofont az orrok alá ne dugjanak, hogy nyilatkozzanak a kincsről.


A levéltár elnézést kér

Nem számítottunk rá, hogy ez lesz – mondta Annet Waalkens, a levéltár egyik dolgozója. Elmondta, amennyiben sejtették volna, hogy a térkép nyilvánosságra hozása miatt a lelkes tömegek megszállják a csendes Ommerent falut, akkor sokkal körültekintőbben jártak volna el.


A kutatás már életveszélyes

A holland hatóságoknak már ki kellett vonulniuk, hogy távol tartsák a szerencsevadászokat. A fémdetektorokat például nem engedik a falu közelébe, mivel félő, hogy valaki egy második világháborúból hátramaradt, fel nem robbant bombát talál vele. Ebben az esetben súlyos baleset történhet, ha valaki véletlenül belevágja az ásóját egy ilyen robbanóeszközbe.

Egyelőre nem volt személyi sérülés, viszont a rendőröknek már rengeteg bírságot kellett kiszabniuk. A hatóság közleményt is adott ki, miszerint ha valaki megtalálja a kincset azt köteles lesz átadni Ommeren önkormányzatának.


Hol lehet a kincs?

Az elásott „náci kincsről” egyelőre egyetlen dolgot lehet tudni: senki nem találja. A kérdés már csak az, hogy hová rejthették el ezt a vagyont a visszavonuló katonák. A térkép meglepően részletes, így ez alapján könnyen rá kellett volna bukkannia vagy az államnak, vagy az önjelölt kincsvadászoknak. Viszont a ládák sehol sincsenek.

A Holland Nemzeti Levéltár a következő magyarázatokat vázolta fel a kincs sorsával kapcsolatban:

- A kincs valójában nem is létezik. Lehetséges, hogy a német ejtőernyős, aki később a jegyzeteiben említette a kincset, nem állított igazat, és így a térkép is csak kitaláció, esetleg valami teljesen más célból rajzolták.
- A visszavonuló német katonák végül magukkal vitték a kinccsel teli ládákat.
- Egy helyi lakos a háború után, de még az állami kutatócsapatok előtt megtalálta a kincset.
- A levéltár egy alkalmazottja a bennfentes információi alapján már régen megszerezte a ládákat.
- A területre bevonuló amerikaiak találták meg a kincset még a háború alatt.

A holland hatóságok közölték, hogy senkinek nem ajánlják a kincs keresését, mivel ha valaha létezett is, már biztosan nincs Ommeren faluban. Hozzátették, hogy bírságra vagy más szankciókra számíthatnak azok, akik háborgatják a falusiak életét.

Kövess minket -on és -en!

1902. május 31-én kötötték meg a második búr háborút lezáró vereenigingi egyezményt. A terepadottságokat és korszerű lőfegyvereiket jól kihasználó búrok közel három éven keresztül álltak ellent az ötszörös túlerőben lévő brit haderővel szemben.

Öt év börtönbüntetéssel fenyegetik kaphat Karl Münter, a 96 éves volt SS-katonát, aki az ascq-i megtorlásért felelős parancsnok egységében szolgált. 

Schleswig-Holsteinben töltöttük 1945 nyarát. Itt gyűjtötték össze az angol fogságba került többi magyar katonát és leventét is. 

Kétnapi hajóút után megérkeztünk Szevasztopolba. A kiszállás után a kikötő melletti nagy rétre tereltek bennünket. Rongyos, kiéhezett lakosság rohant meg bennünket – ruhát, cipőt és ennivalót kunyeráltak tőlünk.

Valaha, réges-régen, még a II. világháborúban volt egy erődítményekből álló védvonal, melyet a később legyőzhetetlennel minősített szovjet haderő sem tudott áttörni. Árpád-vonalnak hívták.

A Csíkszentdomonkos és Marosfő körüli harcokban estem fogságba 1944. szeptember 12-én a 23. határvadász zászlóalj tisztjeként. A gyűjtőtáborok – Brassó, Focsani, Moszkva – után Magnyitogorszkban tettek ki a vasúti szerelvényből.

A Blood Tribe nemzetiszocialista csoport horogkeresztes zászlókat tűzött ki Dél-Dakota állam fővárosa városházájának lépcsőjére, majd felvonulást tartottak a városban.

Ezer fős antifasiszta őrjöngés kísérte Brüsszelben Jordan Bardella, a francia Nemzeti Tömörülés vezetőjének, valamint Orbán Viktor szövetségesének a látogatását, melyet a brüsszeli Magyar Házban tett.

A hadosztályt először 1939 októberében állították fel Pilsen mellett, miután az SS-Verfügungstruppe egyes alakulatai a német szárazföldi haderő „Kempf” páncéloshadosztályába beosztva részt vettek a lengyel hadjáratban.

Ausztriában kerültem a szovjet hadsereg hatalmába 1945. május 11-én. Szörnyű utazás után – miközben a vagonlakók 25 százaléka elpusztult – lázas betegen szálltam ki a vagonból Focsaniban.

„Ezzel az aláírással a német nép és a német haderő, tetszik vagy sem, a győztesek kezébe adta magát” – nyilatkozta letörten Alfred Jodl vezérezredes Dwight D. Eisenhower tábornok, a szövetséges haderők európai főparancsnokának reimsi főhadiszállásán, 1945. május 7-én.

A szerb hatóságok kiemelték a Dunából a második világháború idején elsüllyesztett egyik német hadihajóroncsot. A folyam mélyén még további mintegy negyven roncs található, amelyekben mindmáig ott hevernek az egykori robbanóanyagok.

1494. november 24-én hunyt el Kinizsi Pál, Mátyás király leghíresebb hadvezére. Félelmetes testi erejéről, vakmerőségéről már életében legendák egész sora született.

1939. november 8-án este 20.45-kor Konstanznál, a svájci-német határt alkotó drótkerítéstől 25 méterre két német határőr feltartóztat egy Georg Elser nevű ácsot, majd a határállomásra kísérik gyanús viselkedése miatt.

A francia rendőrség megölt egy kés és vasrúd miatt egy férfit, aki a palesztinok elleni népirtás elleni tiltakozásul fel akart gyújtani egy zsinagógát az északnyugati Rouen városában.