Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Hetvenöt év után feloldották a titkosítást azon a térképen, ami a legenda szerint a Hollandiát elfoglaló német katonák elásott aranyát rejti.

A térkép a Gelderland tartományban található Ommeren faluba vezet, ahol állítólag gyémántokkal, rubinokkal és arannyal teli ládákat ástak el a visszavonuló németek. A térkép nyilvánosságra kerülése után kincsvadászok tömege szállta meg a holland falut.

A kincset nem találták meg, de azonban felfordult az élet a településen, miután nyilvánosságra került egy 75 éves kincsestérkép. A Holland Nemzeti Levéltárban őrzött dokumentumot kézzel rajzolták. A térkép elvileg elvezet arra a helyre, ahová a németek a Hollandiában összegyűjtött kincseket, gyémántokat, rubinokat, aranyat és ezüstöt rejthették. A térképen egy pirossal rajzolt X jelöli a helyet.

A térképre elrendelt titkosítás 75 év után járt le. A nyilvánosságra kerülése után szerencsevadászok tömege indult a holland Gelderland tartományba, hogy megtalálják a kincseket.

A térkép egyértelművé tette, hogy a zsákmányt Ommeren faluban kell keresni.

Ommeren 1944-ben, a Market Garden hadművelet alatt a szövetségesek arcvonalának közelében volt. A hadművelet egy kísérlet volt arra, hogy szárazföldi útvonalat építsenek ki Hollandia és Észak-Németország között.


A kincs, ami nincs

A falu nevét megismerte a fél világ, a helyiek viszont ennek cseppet sem örülnek. A települést és környékét mindenfelé illegális ásatások nyomai borítják. A legtöbb kincsvadász fémdetektorokkal érkezett a faluba, viszont a földben lévő jó néhány fémmaradvány miatt az eszközök igen sűrűn bejelezhetnek. Ennek következtében a falut teljesen feltúrták.

Az Ommeren környékén rengeteg leselejtezett mezőgazdaságieszköz-maradvány van a földben, illetve a háborúból maradt roncsok is találhatók.

A béke és a nyugalom miatt költöztem erre a helyre, de most már ide jár a fél világ – mondta egy helyi lakos. Elmondta, hogy a faluban a feje tetejére állt az élet. Folyamatosan érkeznek a kincsvadászok, zaklatják a lakosokat, útbaigazítást kérnek és mindenhol ásnak.

A levéltárból előkerült egy másik dokumentum is, ami egy német katona vallomását tartalmazza arról, hogy az Ommerentől 40 kilométerre lévő Arnhem város bankját bombatalálat érte 1944 augusztusában. Az irat szerint a katonák széthordták a páncélszekrények tartalmát. Amikor a szövetségesek előrenyomulása miatt a német csapatoknak vissza kellett vonulniuk, az a 3-4 katona, aki összeszedte a kincseket, nem tudta volna elhordani a zsákmányt, ezért döntöttek úgy, hogy lőszeresládákban elássák a zsákmányt.

A „náci kincs” létezésére a levéltárból előkerült térkép előtt is tudni lehetett. A háború után nem sokkal a holland hatóságok rábukkantak egy fiatal német ejtőernyős jegyzeteire, aki említést tett az elásott kincsről.

Természetesen nem véletlen, hogy a térkép a levéltár archívumának titkosított darabjai között volt. A holland állam többször is megpróbálta megtalálni az elásott vagyont.

A titkosítást végül azért nem hosszabbították meg, mivel úgy látták, hogy a kincs sosem fog előkerülni.


Elátkozott kincs

Ommeren lakosai átokként tekintenek a kincsre, és az államot hibáztatják, amiért a szerencsevadászok tönkreteszik az otthonukat. Egy a BBC-nek nyilatkozó nő elmondta, hogy aludni sem mer, mivel éjszakánként idegenek nyüzsögnek az otthona körül.

Így nem lehet élni. Az egyik éjszaka még a kertemet is felásták a kincs miatt – mondta Petra van Dee. Hozzátette, hogy a kincsvadászok mellett újságírók is zaklatják a helyieket. Mint mondta, a ház elé sem tudnak már kimenni anélkül, hogy egy mikrofont az orrok alá ne dugjanak, hogy nyilatkozzanak a kincsről.


A levéltár elnézést kér

Nem számítottunk rá, hogy ez lesz – mondta Annet Waalkens, a levéltár egyik dolgozója. Elmondta, amennyiben sejtették volna, hogy a térkép nyilvánosságra hozása miatt a lelkes tömegek megszállják a csendes Ommerent falut, akkor sokkal körültekintőbben jártak volna el.


A kutatás már életveszélyes

A holland hatóságoknak már ki kellett vonulniuk, hogy távol tartsák a szerencsevadászokat. A fémdetektorokat például nem engedik a falu közelébe, mivel félő, hogy valaki egy második világháborúból hátramaradt, fel nem robbant bombát talál vele. Ebben az esetben súlyos baleset történhet, ha valaki véletlenül belevágja az ásóját egy ilyen robbanóeszközbe.

Egyelőre nem volt személyi sérülés, viszont a rendőröknek már rengeteg bírságot kellett kiszabniuk. A hatóság közleményt is adott ki, miszerint ha valaki megtalálja a kincset azt köteles lesz átadni Ommeren önkormányzatának.


Hol lehet a kincs?

Az elásott „náci kincsről” egyelőre egyetlen dolgot lehet tudni: senki nem találja. A kérdés már csak az, hogy hová rejthették el ezt a vagyont a visszavonuló katonák. A térkép meglepően részletes, így ez alapján könnyen rá kellett volna bukkannia vagy az államnak, vagy az önjelölt kincsvadászoknak. Viszont a ládák sehol sincsenek.

A Holland Nemzeti Levéltár a következő magyarázatokat vázolta fel a kincs sorsával kapcsolatban:

- A kincs valójában nem is létezik. Lehetséges, hogy a német ejtőernyős, aki később a jegyzeteiben említette a kincset, nem állított igazat, és így a térkép is csak kitaláció, esetleg valami teljesen más célból rajzolták.
- A visszavonuló német katonák végül magukkal vitték a kinccsel teli ládákat.
- Egy helyi lakos a háború után, de még az állami kutatócsapatok előtt megtalálta a kincset.
- A levéltár egy alkalmazottja a bennfentes információi alapján már régen megszerezte a ládákat.
- A területre bevonuló amerikaiak találták meg a kincset még a háború alatt.

A holland hatóságok közölték, hogy senkinek nem ajánlják a kincs keresését, mivel ha valaha létezett is, már biztosan nincs Ommeren faluban. Hozzátették, hogy bírságra vagy más szankciókra számíthatnak azok, akik háborgatják a falusiak életét.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Magyarország második világháborús történetének van egy apró, alig ismert, de egyben rendkívül érdekes fejezete: az egyéni fegyverténnyel ellenséges harckocsit megsemmisítő magyar honvédek termőfölddel való jutalmazása.

Az Alternatíva Németországért (AfD) eltiltotta minden nyilvános megjelenéstől és kampányeseménytől a párt európai parlamenti listavezetőjét, Maximilian Krah-t – jelentette be a párt szóvivője, miután az illető a címben idézett mondatot találta mondani.

Gyorsított bírósági eljárással két év börtönbüntetésre ítéltek egy patrióta francia férfit, aki akciót tervezett az olimpiai fáklyát vivő staféta ellen.

Filip Turek nem tartja magát nemzetiszocialistának, de a rendőrség már nyomoz ellene ezügyben. Karlendítős fotó is elérhető róla, ami autójában készült, amibe elmondása szerint mindig pontosan 88 liter benzint tankol.

Csupán néhány évvel ezelőtt, kilencvenhat évesen hunyt el Rochus Misch, Adolf Hitler testőre, a Führerbunker végóráinak utolsó szemtanúja.

„Ne egyen annyit Carius, ha haslövést kap, nem tesz jót!” Tréfálkozott Schwaner őrnagy Otto Cariusszal, a Wehrmacht 502. nehézpáncélos-osztálya 2. századának parancsnokával 1944. július 24-én reggel.

Az antifasiszta szervezetek szerint Németországban megnövekedett az „antiszemita vandalizmus” a zsidó holokausztnak állított emlékműveknél.

Bestiális kivégzését követően Olaszország fasiszta vezetőjének holtteste számos hányattatáson ment keresztül, mire állandó nyughelyére került.

A sztálinista rendszer szétválaszthatatlan magától Sztálin személyétől. A bolsevik rendszer működési mechanizmusa gyakorlatilag Sztálin személye köré épült, és a diktátor 1953-as halálával szükségszerűen meg is változott.

Kiadta a német hatóság a 2023. februárban Budapesten elkövetett támadássorozat egyik feltételezett elkövetőjét.

A liberális brit bíróság „elkötelezett fajgyűlölőknek” nevezte őket, akik a bíró szerint „terrorizmusra buzdítottak”.

A keleti fronton zajlott pokoli harcok helyszíneiről még a mai napig is kerülnek elő emberi maradványok, harcfelszerelések és akár teljes harcjárművek is.

A nemzetiszocialista tisztelgés a második világháború vége óta illegális a cionisták által Németországban és Ausztriában, és a kóser törvények szerint börtönbüntetéssel büntethető.

A felvidéki Szencen található Anton Bernolák Gimnázium történelem tanárát Slavomír Maľát diákjai jelentették az iskolának, miután nézeteivel és véleményeivel a „törvénysértés határán mozgott”.

Brit tudósok az adófizetők pénzéből finanszírozott projekt keretein belül keresik a tej és a gyarmatosítás közötti összefüggést.