Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Harry herceg élete egyik legnagyobb hibájának nevezte azt a 2005-ös incidenst, amikor egy horogkeresztes karszalagot húzott magára jelmezes buliban.

A királyi herceg a Netflix „Harry és Meghan” című sorozatának csütörtök reggel megjelent harmadik epizódjában fejezte ki a megbánását a jelmez miatt:

„Valószínűleg ez volt életem egyik legnagyobb hibája. Annyira szégyelltem magam utána” – mondta a herceg.

Harry herceg – aki akkor 20 éves volt – Wehrmacht-szerű egyenruhába öltözve, egy nagy, torz horogkereszttel ékesített piros karszalaggal érkezett egy több mint 250 vendéget fogadó londoni partira. Az eseményt természetesen meg is örökítették, így a dologból hatalmas zsidó-liberális hisztéria keveredett. Azt nem tudni, Harry herceg azért tartja-e nagy hibának a történteket, mert együttérez a zsidókkal, vagy azért mert rossz színben tüntette fel a királyi családot, mindenesetre megbánta fiatalkori tettét.

A királyi herceget az apja, az akkor még szintén hercegi rangban lévő Károly számos dologra utasította, hogy „helyrehozza tettét”. Harrynek többek között el kellett látogatnia a lengyelországi Auschwitzba, illetve meg kellett néznie a „Schindler listáját”.

Emellett Harry azt is elmondta az epizódban, hogy „azóta már járt Berlinben, hogy beszéljen egy holokauszt-túlélővel”.

„Tanultam a hibámból” – jelentette ki a herceg.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A „német” gondolatrendőrség feloszlatott egy nemzetiszocialista rockkoncertet a türingiai Sonnebergben szombat este.

Mint ismert, az elmúlt napokban szörnyű esemény rázta meg Írországot: egy algériai migráns Dublinban megkéselt három kisgyereket.

Péntek hajnalban robbanás történt egy holland középiskolában, a bejárat környékére pedig horogkereszteket és különböző, nemzetiszocialismus-ellenes kifejezéseket festettek.

Felvétetett Budapesten, a Budapesti Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályán, 1945. december 3-án 15 óra 17 perckor. Jelen vannak: Dr. Szabó Ferenc népügyész, Harangozó Piroska jegyzőkönyvvezető, Szálasi Ferenc terhelt.

Egy fiatal nő tett feljelentést, miután tanúja volt egy antiszemita kifakadásnak a párizsi metrón.

A bolsevik Vörös Hadsereg 1944 nyarán az egész keleti frontvonalon támadásba lendült. Északon Lengyelországban átkelt a Visztulán, de a Keleti-Kárpátokban az Árpád-vonalat nem tudta áttörni a magyar és német védők szívós ellenállása miatt.

Meglepő hirdetés tűnt fel nemrég a legnagyobb magyar ingatlanos oldalon – egy, a csobánkai villaövezetben, a főváros szívétől alig húsz kilométerre fekvő századfordulós épület leírása ugyanis a következő mondattal nyit: eladóvá vált a hajdani Szálasi-villa.

A nemzetiszocialista tisztelgés a második világháború vége óta illegális a cionisták által Németországban és Ausztriában, és a kóser törvények szerint börtönbüntetéssel büntethető.

A gyűjtőtáborba kerülésünk után napokon belül szájról szájra járt a hír, hogy itt kapjuk meg azt az igazoló papírt, amivel biztonságosan hazaindulhatunk. 

90 ezer eurónyi tartozást hajtana be Lombardia tartományának vezetősége az antifa támadások vádlottján, Ilaria Salison.

A Tiszamenti falucskában – Tiszaeszláron – egy Solymosi nevű parasztasszony kékítőért küldötte Eszter nevű 14 éves leányát. A kis Solymosi Eszter azonban sohasem tért vissza.

A 20. századi magyar történelem legsötétebb időszaka köthető Rákosi Mátyás nevéhez, aki hasonlóan a legtöbb kommunistához, a legmesszebbmenőkig álságosan élt.

A magyar származású önkéntesekből felállítandó Waffen-SS hadosztályok ügyében a tárgyalások még a Lakatos-kormány idején megkezdődtek. Az írásbeli, előzetes megállapodást végül is Beregfy Károly, a Szálasi-kormány honvédelmi minisztere és Otto Winkelmann, a magyarországi német SS- és rendőri erők parancsnoka 1944. október 23-án írta alá Budapesten.

Kun András 1911-ben született Nyírbátorban. Bölcsészeti és teológiai tanulmányait Rómában folytatta. 1941-ben szentelték pappá, majd minorita szerzetesként a kézdivásárhelyi rendházba került.

A világot reálisan figyelők körében több mint egy évszázadra nyúlik vissza a Judapest kifejezés, amely a nevéből adódóan Budapest elzsidósodásának gyors és jelentős mértékét hivatott kifejezni – ez az elzsidósodás már a 19. században is nagy méreteket öltött.