Kövess minket -on és -en!

A Kriegsmarine flotta 1944-ben a Dunában elsüllyesztett több száz hajója között vannak, amelyek alacsony vízálláskor még mindig akadályozzák a folyami közlekedést, mert azóta sem emelték ki őket.

Az Európát sújtó rendkívüli szárazság miatt a Duna vízszintje közel egy évszázad óta a legalacsonyabbra csökkent, és a szerbiai Prahovo kikötőváros közelében több tucat, robbanóanyaggal megrakott, a második világháborúban elsüllyedt német hadihajó roncsait hozta felszínre – írja a Reuters.

Az idei szárazság több mint 20 hajóroncsot hozott napvilágra a Duna egy szakaszán, a kelet-szerbiai Prahovo közelében. Több hajó még mindig több tonna lőszert és robbanóanyagot tartalmaz.

A német flotta elpusztítása egy ökológiai katasztrófát hagyott maga után – mondta el Velimir Trajilovic, 74 éves prahovói nyugdíjas, aki könyvet írt a német hajókról. Szerinte a helyi halászok is veszélyben vannak, beleértve a túlpartról, Romániából érkezőket is.

Néhány roncs miatt a Duna ezen szakaszán a hajózható szakasz 180 méterről mindössze 100 méterre szűkült, ezért Szerbiában a hatóságok a Duna medrének kotrásához folyamodtak, hogy a hajózást nyitva tartsák.

A folyómederben szétszórva néhány hajónak még mindig megvannak a tornyai, vezérlőhídjai, törött árbocai és csavarodott hajótestei, míg mások nagyrészt víz alatt fekszenek a homokos partok alatt.

Korábban a szerb kormány már pályázatot is írt ki a roncsok megmentésére, valamint a lőszerek és robbanóanyagok eltávolítására. A művelet költségét 29 millió euróra becsülték.

Kövess minket -on és -en!

Geopolitikai szempontból semmi sem indokolja, hogy Európa az Egyesült Államok „szövetségese” (valójában csatlósa) legyen, ezért az atlantista projekt nem más, mint amerikai megszállás meghatalmazott (proxy) útján.

Az európai szuverenista jobboldal szőke üdvöskéje, Eva Vlaardingerbroek lelkendezve tudatja egymillió követőjével az X-en, hogy reményei szerint Donald Trump tervezett vámintézkedései „az EU végének a kezdetét” fogják jelenteni, mert visszahozhatják a kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat, és így majd összeomlik az EU gazdasági „szükségességének” hazugsága.

Antiszemita aktivisták március 15-én megsemmisítették a szigetmonostori holokauszt-emlékművet.

A The Base nevű nemzetiszocialista akciócsoport újra aktivizálta magát az Egyesült Államokban, és paramilitáris kiképzőtáborokat hirdet – írja a brit The Guardian.

A Német Birodalom legerősebb hadosztályai a címbéli felsorolásból kerültek ki. Az alábbi cikkünkben ezeket a hadosztályok hasonlítjuk össze, elsősorban a hadrendet, a fegyverzetet és az újításokat tekintve.

Adolf Hitler álmainak egyike Berlin nagyszabású, pénzt, időt, energiát nem sajnáló átalakítása volt, hogy az a győztes háború után a világ fővárosa lehessen.

Egy angol nemzetiszocialista éppen a saját fehér fajvédő kiáltványát írta, amikor elfogták a rendőrök, amiért megszúrt egy invazív migránst a mellkasán.

A Führer születésnapján a magyar rádió ünnepi műsor keretében emlékezett meg a német nép vezéréről.

Ukrán nacionalisták százai vonultak végig Lemberg központjában fáklyákkal és piros-fekete zászlókkal újév napján.

A 61 éves Peter Lynch több mint két év börtönt kapott augusztusban erőszakos rendbontás miatt, mert állítólag rasszista dolgokat kiabált a rendőröknek. Október 19-én hirtelen meghalt a börtönben.

Oroszországban visszatért egy hazafias trend: a tettre kész nacionalisták elrettentő támadásokat osztanak meg invazív etnikumok és más idegenhonos személyek ellen.

Elrendelte Javier Milei argentin elnök, hogy hozzák nyilvánosságra a második világháború után Argentínában menedékre lelt nemzetiszocialistákkal kapcsolatos összes hivatalos titkosított dokumentumot.

Kiadták annak a német katonának a memoárját, aki az első világháborúban együtt harcolt a fiatal Adolf Hitlerrel, és bepillantást nyert annak az embernek a gondolkozásába, aki aztán a történelem – Jézus Krisztus után – legismertebb embere lett.

Németországban nagyon sokan gondolják, hogy az 1923-as hiperinfláció jelentősen hozzájárult a nemzetiszocialista párt felemelkedéséhez.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.