Német katona szovjetek által kivégzett orosz dezertőrök családjával Belgorodban (1943)

Kövess minket -on és -en!

Az 1942. június 28-án megkezdett Kék hadművelet – melynek nevét június 30-án Braunschweigra változtatták – rossz csillagzat alatt indult, hiszen a támadás első szakaszának tervével Reichel őrnagy, a 23. páncéloshadosztály hadműveleti tisztje június 19-én szovjet fogságba esett.

Ennek ellenére az eredeti tervek alapján lendült támadásba Kurszk térségéből a Weichs-seregcsoport a Brjanszki Front egységei ellen, melyhez a 2. német és a 2. magyar tábori hadsereg, valamint a 4. páncéloshadsereg, 3 páncélos-, 3 motorizált gyalogos-, valamint 11 német és 10 magyar gyalogoshadosztály tartozott. A támadáshoz csatlakozott június 30-án a Belgorod térségéből meginduló 6. német hadsereg 2 páncélos-, 1 motorizált gyalogos- és 16 gyalogoshadosztállyal.

Július 7-én Hitler két részre osztotta a Dél hadseregcsoportot: a Weichs-seregcsoportot és a 6. hadsereget B hadseregcsoport néven von Bock vezértábornagy, a Dél eddigi főparancsnoka vezette, a 17. német és 3. román tábori hadsereg, valamint az 1. páncéloshadsereg erőiből pedig megalakította az A hadseregcsoportot, melyet List vezértábornagy irányított.

Archívum

Bár a hadművelet július 8-ig tartó első szakasza a Don és Donyec térségében jelentős területet nyert, a kitűzött célt, a szovjet egységek bekerítését nem sikerült elérni, mert, tanulva az 1941-es hibákból, a szovjet csapatok kitértek a német átkarolásokból.

A német vezetés a visszavonulás tényéből azt a hibás következtetést vonta le, hogy a Vörös Hadsereg meggyengült, így komolyabb támadó hadműveleteire nem kell számítani. Ez a felfogás nem volt teljesen alaptalan, hiszen a szovjet csapatok fegyelme a déli frontszakaszon július végére megrendült, tömegessé vált a dezertálás. Ezért Sztálin július 28-i 227. számú parancsában úgynevezett „záró zászlóaljakat” hozott létre, melyek feladatát képezte, hogy fegyverrel is kikényszerítsék a parancsok végrehajtását, és minden eszközzel megakadályozzák az engedély nélküli visszavonulást. Szovjet adatok szerint 1945-ig ezek a zászlóaljak közel 150 000 állítólagos és valódi dezertőrt végeztek ki. Családjukat a Gulagra küldték.

Kövess minket -on és -en!

A második világháborúban elesett német katona földi maradványait tárták fel Kecskeméten a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság munkatársai.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből. 

Egy vezető zsidó szupremácista szervezet arra szólította fel az ausztrál kormányt, hogy „azonnal lépjen”, miután egy nemzetiszocialista csoport vonult végig Melbourne belvárosán.

A Szálasi-kormánynak a Sándor palota sárga termében tartott utolsó minisztertanácsai már nyomasztó légkörben folytak le. A város szélén ott állt az ellenséges, politrukoktól agyontűzdelt Vörös Hadsereg és közben fenn a Várban minisztertanácsot tartottak.

Számos olyan kommunista szörnyeteg volt, akik emberek kínzásáért és haláláért feleltek, ezért nem meglepő módon az ő halálukat is rengetegen kívánták. A leginkább gyűlöltebb személy a Szovjetunió kegyetlen diktátora, Sztálin volt, aki egészen rejtélyes körülmények között hunyt el.

Niedermüller Péter, Erzsébetváros zsidó polgármestere múlt héten tette közzé a Facebook-oldalán, hogy tudomása szerint „neonácik gyülekezőhelye” egy Damjanich utcai pinceklub.

Összesen mintegy százan, főleg idős emberek vettek részt azon a rendezvényen, melynek célja a Budapest 80 évvel ezelőtti „felszabadítására” való megemlékezés volt.

Egy emberként hördült fel a „nyilvánvalóan nem hálózatként működő liberális média”, amikor Trump a feketék, vagy egyéb túlvédett rassz helyett a fehéreknek adott menedékjogot.

Az I. világháborús vereség után aláírt trianoni békeszerződés a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, valamint a magyar népesség egyharmadát.

Három brit szélsőjobboldali aktivista olyan akciókat tervezett, amelynek célja mecsetek vagy zsinagógák elleni támadás lett volna, legalábbis a vádak szerint.

Többször is bejárta a világsajtót annak a német nyugdíjasnak az ügye, akinek a házában egy Párduc tankot találtak, amit még 2015-ben fedeztek fel a 84 éves heikendorfi férfinél, de csak 2021-ben ítélték el érte.

A Führer születésnapján a magyar rádió ünnepi műsor keretében emlékezett meg a német nép vezéréről.

A francia származású feledhetetlen Leon Degrelle tábornok (Belgium, 1906-1994) a második világháború utolsó életben maradt nagy, keresztény és jobboldali politikai és katonai vezetője volt.

Bár a korabeli német tudósokról a legtöbb embernek a németellenes propaganda hatására elsőként „emberkísérletek” jutnak eszébe, rengeteg előremutató kutatásuk volt.

1953. június 17-én népfelkelés tört ki a Német Demokratikus Köztársaságban. Ez volt az első eset, hogy a munkásosztály hatalmát hirdető szocialista táboron belül az államhatalom állítólagos kedvezményezettjei, a munkások lázadtak fel.

A Toplitzi-tó – vagy németül Toplitzsee – az Alpokban rejtőző sok száz, festői szépségű hegyi tó egyike, nem túl könnyen megközelíthető, de éppen emiatt kedvelt kirándulócélpont, erdőkkel és magasba törő szirtekkel körülvéve, Salzburgtól nem messze.

„Kaptam már olyan levelet is, hogy ezeket el kellene égetni” – mutat Bácsmegi Gábor, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója azokra a második világháborús tárgyakra, melyek 2019-ben egy családi ház felújításakor kerültek elő.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

A magyar nemzetiszocializmus 1942-es évének eredményeit, tapasztalatait összegző Ifj. dr. virtsologi Rupprecht Olivér gondolatai így, több mint 70 év távlatából inkább történeti jelentőségűek, semmint aktuálisak, hiszen az adott kor aktuálpolitikai helyzete értelemszerűen már a múlté.

Egy kaotikus és könnyen uralható társadalom létrehozásához gondoskodni kell arról, hogy a gyereket az állam nevelje, a nők az államtól függjenek, a marginalizált férfiakat pedig páriaként kezelje saját népük.

A miskolci légvédelmi tüzérosztály zászlósaként 1945. május 10-én kerültem szovjet fogságba Csehszlovákia területén, Prossnitzban.

Megszállottan légvárakat építeni – talán ez lehetne a mottója annak a "tudományos" műnek, amelyet a washingtoni Amerikai Egyetem két oktatója, a fehér Leonard Steinhorn és a fekete Barbara Diggs-Brown követett el az amerikai négerek immár évtizedek óta (hiába) remélt beilleszkedéséről. 

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

1923. november 8-án lépett a német történelem színpadára Adolf Hitler: a nemzetiszocialista párt vezetője akkor kísérelte meg először átvenni a hatalmat, de sörpuccsként ismertté vált próbálkozás ekkor még kudarcba fulladt.

A német fegyverletétel után az ausztriai Steyer tartományban amerikai fogságba kerültem. Elvették fegyvereinket, és azt mondták, adnak egy pecsétes írást, amellyel mindenki indulhat haza.