Kövess minket -on és -en!

Az 1942. június 28-án megkezdett Kék hadművelet – melynek nevét június 30-án Braunschweigra változtatták – rossz csillagzat alatt indult, hiszen a támadás első szakaszának tervével Reichel őrnagy, a 23. páncéloshadosztály hadműveleti tisztje június 19-én szovjet fogságba esett.

Ennek ellenére az eredeti tervek alapján lendült támadásba Kurszk térségéből a Weichs-seregcsoport a Brjanszki Front egységei ellen, melyhez a 2. német és a 2. magyar tábori hadsereg, valamint a 4. páncéloshadsereg, 3 páncélos-, 3 motorizált gyalogos-, valamint 11 német és 10 magyar gyalogoshadosztály tartozott. A támadáshoz csatlakozott június 30-án a Belgorod térségéből meginduló 6. német hadsereg 2 páncélos-, 1 motorizált gyalogos- és 16 gyalogoshadosztállyal.

Július 7-én Hitler két részre osztotta a Dél hadseregcsoportot: a Weichs-seregcsoportot és a 6. hadsereget B hadseregcsoport néven von Bock vezértábornagy, a Dél eddigi főparancsnoka vezette, a 17. német és 3. román tábori hadsereg, valamint az 1. páncéloshadsereg erőiből pedig megalakította az A hadseregcsoportot, melyet List vezértábornagy irányított.

Bár a hadművelet július 8-ig tartó első szakasza a Don és Donyec térségében jelentős területet nyert, a kitűzött célt, a szovjet egységek bekerítését nem sikerült elérni, mert, tanulva az 1941-es hibákból, a szovjet csapatok kitértek a német átkarolásokból.

A német vezetés a visszavonulás tényéből azt a hibás következtetést vonta le, hogy a Vörös Hadsereg meggyengült, így komolyabb támadó hadműveleteire nem kell számítani. Ez a felfogás nem volt teljesen alaptalan, hiszen a szovjet csapatok fegyelme a déli frontszakaszon július végére megrendült, tömegessé vált a dezertálás. Ezért Sztálin július 28-i 227. számú parancsában úgynevezett „záró zászlóaljakat” hozott létre, melyek feladatát képezte, hogy fegyverrel is kikényszerítsék a parancsok végrehajtását, és minden eszközzel megakadályozzák az engedély nélküli visszavonulást. Szovjet adatok szerint 1945-ig ezek a zászlóaljak közel 150 000 állítólagos és valódi dezertőrt végeztek ki. Családjukat a Gulagra küldték.

Kövess minket -on és -en!

Beregszászon voltam 1944 októbere elején, amikor az oroszok bekerítették a várost. Levetettük a katonaruhát, és civilben – amit a lakosságtól kaptunk – elindultunk hazafelé.

1977. augusztus 15-én üres szobával szembesültek a római Celio hadikórház őrei, amikor reggel tízkor kinyitották az ajtót. Pedig nem akárkinek kellett volna bent lennie.

Az Ostromkalauz után folytatódott a Festung Budapest 2024 rendezvénysorozata. A szervezést megnehezítő körülményekről évről évre egyre többet kell beszélnünk és írnunk a különböző csatornákon és felületeken – írja e sorokat honlapján a Légió Hungária.

Miután Olaszországban EP-képviselőnek választották az antifasiszta Ilaria Salist, a magyar rendőrség elengedte a házi őrizetből az antifasiszta útonállót. Most a Guardiannek panaszkodott egy sort, hogy milyen körülmények között tartották fogva.

Eredménytelennek nevezte az olasz baloldal a Magyarországon fogva tartott antifasiszta terrorista, Ilaria Salis szabadon engedéséért folytatott politikai kampányát Giorgia Meloni miniszterelnök az RAI1-nek adott televíziós interjúban.

Budán még heves harcok folytak, amikor Pesten, az új szovjet hatalom árnyékában megalakult néptörvényszék, amely hivatalosan a Budapesti Nemzeti Bizottság nevet kapta, végrehajtotta első halálos ítéletét.

A mai Németországban és Ausztriában rendkívül veszélyes vállalkozásra adja a fejét az, aki úgy gondolja, megpróbál kiállni hazája és népe mellett, és ilyen irányú aktivizmust folytat. 

A lengyelországi Gierloz közelében, az erdőben elrejtett Adolf Hitler második világháborús bunkere. Hilter háborús főhadiszállásának romjai egy 200 épületből álló, erdőben elrejtett város volt.

A kuláküldözés 1948-ban, a kommunista hatalomátvétellel kezdődött meg. A sztálinista Rákosi-rezsim kíméletlen harcot indított a magyar agrártársadalom ellen.

Négy német tartományban házkutatást tartottak a „szélsőjobboldali” Compact kiadványt megjelentető cég telephelyein és más ingatlanokban azt követően, hogy a belügyminisztérium betiltotta a havilapot, mondván, hogy az alkotmányos rend ellen dolgozik.

Október 20-án a Die Heimat (korábban NPD) baden-württembergi elnökét, Marina Djonovićot megtámadta és megsebesítette egy csoport baloldali szélsőséges.

Adolf Hitler 1983-ban előkerült „naplója” olyan igénytelen hamisítvány volt, hogy még az A.H. monogramot sem sikerült helyesen leírni – mégis kollektív őrületbe kergette egy nagynevű német lap szerkesztőit.

Filip Turek nem tartja magát nemzetiszocialistának, de a rendőrség már nyomoz ellene ezügyben. Karlendítős fotó is elérhető róla, ami autójában készült, amibe elmondása szerint mindig pontosan 88 liter benzint tankol.

1494. november 24-én hunyt el Kinizsi Pál, Mátyás király leghíresebb hadvezére. Félelmetes testi erejéről, vakmerőségéről már életében legendák egész sora született.

Az aHang nevű baloldali civilszervezet egyik koordinátora fordult Budapest rendőr-főkapitányához, hogy betiltasson vele egy magánrendezvényt – írja a Magyar Jelen.