100 óra közmunkára ítéltek egy osztrák mérnököt, amiért "antiszemita kommentet" tett ki a Facebookra

Kövess minket -on és -en!

Az osztrák külügyminiszter Facebook-oldalán "durva antiszemita" megjegyzéseket írt egy osztrák fiatal,

ezért száz óra közmunkára ítélték kedden az alsó-ausztriai Korneuburgban. A 25 éves férfi a bíróság előtt megbánta tettét, amit azzal magyarázott, hogy "csalódott volt" a Gázai övezet izraeli bombázása miatt. A fiatal mérnököt fél éven belül elvégzendő közmunkára, továbbá az eljárási költségek megtérítésére kötelezték.

A Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter Facebook-oldalára felkerült kommentárok ügyében az ügyészség még nyáron indított vizsgálatot, bujtogatás gyanújával. Összesen nyolc kivizsgálandó esetet találtak, amelyek közül négyet a bécsi, négyet pedig az illetékes tartományi bíróságokon tárgyalnak.

(MTI nyomán)

Archívum

Kövess minket -on és -en!

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

1902. május 31-én kötötték meg a második búr háborút lezáró vereenigingi egyezményt. A terepadottságokat és korszerű lőfegyvereiket jól kihasználó búrok közel három éven keresztül álltak ellent az ötszörös túlerőben lévő brit haderővel szemben.

A fehérek önvédelmét hirdető polgárjocsoport, a Ku Klux Klan olyan szórólapokat osztogatott Kentuckyban, amelyekre azt írták, hogy a bevándorlók „menjenek el most”.

Megszületett az ítélet Isabel Peralta ügyében. A fehérellenes rezsim bírósága egy év börtönnel és kb. 1000 euró pénzbüntetéssel sújtotta a Marokkó madridi nagykövetsége előtt 2021. május 18-án megtartott tüntetésen elmondott beszéde miatt.

Sokan vérmes reményeket fűznek Trump következő elnöki ciklusához, egyebek mellett a világbéke megteremtését is várva tőle. Számos előjel azonban arra utal, hogy csalódni fognak a várakozásaikban. 

A Führer születésnapján a magyar rádió ünnepi műsor keretében emlékezett meg a német nép vezéréről.

Sven Liebichet, akit most Marla-Svenja Liebich néven tartanak nyilván, hazafias tevékenységért, hivatalosan „gyűlöletkeltésért” ítélték el, és hamarosan megkezdi börtönbüntetését. A hallei hatóság Liebichet a chemnitzi női börtönbe rendelte be.

Egy volt „neonáci” tengerészgyalogost hét év börtönbüntetésre ítélték, mert rövid csövű puskát gyártott egy csoport tagjaként, amelynek célja energia létesítmények támadása volt Idaho környékén – közölte az amerikai Igazságügyi Minisztérium.

Antiszemita aktivisták március 15-én megsemmisítették a szigetmonostori holokauszt-emlékművet.

Június 1-jén, szombat hajnalban az ausztrál National Socialist Network tagjai gyülekeztek a melbourni Northland Bevásárlóközpont előtt, hogy fehér fajvédő tüntetést tartsanak.

Maja Trux, az antifa támadások egyik vádlottja kedden sem hazudtolta meg magát: ahogy annak idején az utcán emberekre támadt, most a börtön falai között is szembeszállt mindenkivel, aki szabályt akar érvényesíteni.

Az i. e. 6. században, az antik görög kultúra virágzó világában született egy különleges mestermű, amely ma is ámulatba ejti a művészet és történelem szerelmeseit, a a zsidókat és libsiket pedig zavarba.

Trump láthatóan Gorbacsov kényszerpályájára került, és elkezdi szanálni az amerikai birodalmat. Akárcsak elődje, ő sem önszántából teszi.

A román legfőbb ügyészség öt embert állított bíróság elé fasiszta propaganda terjesztése, erőszakra uszítás és tiltott fegyvertartás miatt.

Megérkezett az Egyesült Államokba a dél-afrikai menekültek első csoportja, akiket a Trump-kormányzat azért fogad be, mert az afrikai köztársaságban igazságtalan faji megkülönböztetéssel és erőszakkal kell szembenézniük.

A Duce többször is farkasszemet nézett a halállal és mindig sikerült felülkerekednie. Túlélte az első világháború kegyetlen csatáit, valamint számos merényletkísérletet is.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb etnikai zavargásai rázták meg az Egyesült Királyságot. Az angol társadalom megcsömörlött az illegális bevándorlás és a multikulturalizmus negatív következményeitől. A polgárháború azonban még várat magára.

1943. január 12-én, nagyjából -35 fokos hidegben zajlott a Vörös Hadsereg által vezérelt doni áttörés az arcvonal északi részén, az urivi hídfőnél.

Joszif Sztálin 1953-ig volt a Szovjetunió vezetője. A véres diktátort 74 évesen Moszkvában érte a halál, abban az otthonában - dácsájában -, ahol élete utolsó két évtizedének jelentős részét töltötte.

Csupán néhány évvel ezelőtt, kilencvenhat évesen hunyt el Rochus Misch, Adolf Hitler testőre, a Führerbunker végóráinak utolsó szemtanúja.

Az amerikai japánok idén emlékeztek meg arról, hogy a Japánnal akkor háborúban álló Egyesült Államok kormányzata 75 évvel ezelőtt döntött arról, hogy internálótáborokba zárja az Amerikában élő japán származású embereket.

A „világforradalom” néven ismert kommunista stratégia (1917–1924) egy kommunista világkormány létrehozását célozta, a proletár tömegeket az akkori uralkodó osztály ellen uszítva, hogy a helyébe egy kozmopolita bankárok által támogatott marxista vezetőréteget, valamint deklasszált társadalmi elemek egymást elvtársnak tituláló hordáját ültesse.

Az oroszországi Kirov városa mellett hatalmas, a sztálingrádi csata és doni áttörés során fogságba ejtett, majd a hosszú utazás, a hideg, az éhezés és betegségek következtében életüket vesztett német, magyar, olasz és román katonák földi maradványait rejtő tömegsírokra bukkantak.

Létezhet-e valódi „politika” Isten nélkül – teszi fel a kérdést George Weigel – Kocka és katedrális – című könyvében, amit a Mathias Corvinus Kiadó adott ki.

Geopolitikai szempontból semmi sem indokolja, hogy Európa az Egyesült Államok „szövetségese” (valójában csatlósa) legyen, ezért az atlantista projekt nem más, mint amerikai megszállás meghatalmazott (proxy) útján.

A Pesti városrész megerődítése három időszakra osztható fel. Az első 1944. szeptemberében kezdődött.