A berlini főügyészség kiadott egy antifa útonállót Magyarországnak

Kövess minket -on és -en!

Kiadta a német hatóság a 2023. februárban Budapesten elkövetett támadássorozat egyik feltételezett elkövetőjét.

Egy embert jogerősen elítéltek, eggyel, Ilaria Salisszal szemben az eljárást felfüggesztették, míg egy másik társával kapcsolatban még mindig folyamatban van a 2023-as antifa támadások ügye a Fővárosi Törvényszéken. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) tájékoztatása szerint újabb feltételezett elkövető került Magyarországra.

A 23 éves német állampolgárt európai és nemzetközi elfogatóparancs alapján Berlinben fogták el tavaly decemberben. A férfit az eljárást folytató Budapesti Rendőr-főkapitányság Életvédelmi Osztály nyomozói június 28-án az osztrák–magyar határon vették át, Budapestre vitték, ahol életveszélyt okozó testi sértés bűntett kísérlete és súlyos testi sértés bűntett kísérlete megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki; megtagadta a vallomástételt.  

Archívum

A gyanúsítottat őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatását.

A magát „nem binárisnak” valló antifasisztát a radikális balos körökben csak „Maja” néven ismerik. Hogy eme becenevét megtartja-e a magyarországi börtönök „sokszínű” elítéltjei között, az egyelőre kérdéses, az viszont biztos, a német bíróság késlekedésének köszönhetően megtörtént a magyarverő fiatal kiadatása, aki már nem olyan bátor, mint mikor több tucat társával, maszkban, állig felfegyverkezve kellett ártatlan járókelőket vernie Budapest utcáin.

A németek (nem meglepő módon) nem akarták kiadni az antifasiszta terroristát Magyarországnak, ám egy malőr miatt a kiadatásra mégis sor került. A berlini főügyészség ugyanis aznap délelőtt 10 órakor átadta a kért személyt a magyar hatóságoknak, akinek kiadatását a németországi bírák 10:50-kor tiltották meg. Vagyis 50 perccel elkéstek.

Noha mind az antifa ügyvédje, mind a baloldali bírák háborognak, a berlini fellebbviteli bíróság szerint a kiadatási eljárás megfelel az európai elfogatóparancsra vonatkozó eljárásoknak. Így a fellebbviteli bíróság a kiadatást elfogadhatónak nyilvánította.

A tavalyi antifa támadásokként elhíresült bűncselekmények kapcsán a budapesti rendőrök három embert azonnal elfogtak, további 14 elkövető ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, közülük eddig hármat fogtak el külföldön – egyikük kiadatása történt most meg, írta közleményében a rendőrség.

A másodrendű Tobias E.-t nemrég ítélte el jogerősen is a Fővárosi Ítélőtábla 1 év 10 hónap börtönbüntetésre.

Kövess minket -on és -en!

A kuláküldözés 1948-ban, a kommunista hatalomátvétellel kezdődött meg. A sztálinista Rákosi-rezsim kíméletlen harcot indított a magyar agrártársadalom ellen.

„Neonáci csoporthoz tartozás”, valamint más „szélsőséges bűncselekmények” gyanúja miatt 20 személyt őrizetbe vett a szlovák rendőrség egy akciója során Pozsonyban - jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a pozsonyi kerületi ügyészség közlésére hivatkozva.

Budapest XII. kerületében ismeretlen patrióták horogkeresztet festettek a szovjet megszállókat dícsőítő emlékműre. 

Az 1936-os berlini nyári olimpia örökre beleírta magát a történelemkönyvekbe. Az eseményre a Harmadik Birodalom nagy erőkkel készült, és Hitler is engedményeket tett a nemzetközi közvélemény kedvéért.

Körülbelül 30–40 ember gyűlt össze a Niedermüller Péter által meghirdetett tüntetésre a Nordic Sun Pub előtt kedd délután. 

„Ellenforadalmi összeesküvésért” végezték ki Lavrentyij Beriját, a sztálini terror egyik rettegett végrehajtóját, a Szovjetunió marsallját, belügyi és állambiztonsági miniszterét, akinek lefogása és bírósági pere, majd a kivégzése a Sztálin halálát követő hatalmi harc része volt.

A Krím-félszigeten nem volt nagy számú a fegyveres őrök csoportja. A Fekete-tenger veszi körül, a kontinenssel csak egy híd köti össze. Ezen illetékteleneknek átmenni pedig lehetetlen. Érthető, hogy az őrök unatkoztak, amit fokozott a helyhez kötöttség is.

Egy angol nemzetiszocialista éppen a saját fehér fajvédő kiáltványát írta, amikor elfogták a rendőrök, amiért megszúrt egy invazív migránst a mellkasán.

Az emberek szavai, még azok is, melyeket a sugallat szülte, másra fordíthatóak, a szavaktól függnek, hozzájuk lehet adni és el lehet belőlük venni, és esendő halandók eltorzíthatják őket. Ezért minden írást vagy befolyást, régit vagy újat át kell szűrni a természeti törvény szűrőjén.

Az 1944. évi fogságba esésem után a zaporozsjei 100/1-es hadifogolylágerben kerültem. Repülőgépgyárba jártunk munkára. 

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

Összesen mintegy százan, főleg idős emberek vettek részt azon a rendezvényen, melynek célja a Budapest 80 évvel ezelőtti „felszabadítására” való megemlékezés volt.

Keresztes-Fischer Ferenc, magyar királyi belügyminiszter a Magyar Nemzeti Szocialista Párt - Hungarista Mozgalmat 1939. február 24-én feloszlatta, a Mozgalom, illetőleg a párt helyiségeit a rendőrséggel megszállatta.

Hitler ambíciózus tervét a háború megnyerése után szerette volna megvalósítani, a 180 ezer fős építmény megtervezése az építészzseni Albert Speer feladata lett volna.

„Ideje megtisztítani az algákat, gombákat és növényeket a kolonialista örökségtől, és végleg kiirtani a tudományos nevükből a sértő kifejezéseket” – indítványozta Gideon F. Smith és Estrela Figueiredo, a Nelson Mandela Egyetem két botanikusa 2021-ben.

Kovarcz Emil Felsőiregen, 1899. február 4-én született. Nagyváradon honvéd hadapród iskolát végzett, és az első világháborúban hivatásos tisztként teljesített szolgálatot.

Három náció volt az óriási lágerben: németek, japánok és magyarok. Nekünk, magyaroknak a japánok jelentették a szenzációt. Voltak vagy tízezren. Az atombomba ledobása után magát megadó mandzsúriai hadsereg egy része került ide. Fegyelmezettségük, összetartásuk csodálatra méltó volt.

Egy kicsit furcsa lehet elsőnek, hogy a négerek szolgáltak volna a rabszolgatartó államok hadseregében. Pedig megtörtént, ám ezt nem szokták megemlíteni az Amerikai Konföderációs Államokkal kapcsolatban.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

Alig pár hónappal ezelőtt történt, hogy Szombathelyen [1999-ben] bizonyos, magát hungaristának valló fanatikus személy meggyalázta a szombathelyi zsidótemetőt, a sírkövekre nyilas- és horogkereszteket festett és ezzel az ország felháborodását váltotta ki.

Felvétetett Budapesten, a Budapesti Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályán, 1945. október 23-án.

Az első világháborúban vereséget szenvedett Osztrák-Magyar Monarchia romjain 1918. november 12-én kiáltották ki a független Német-Osztrák Köztársaságot, amely csatlakozni kívánt Németországhoz (Anschluss).

A kérdésre a rövid válasz: az újfajta háborúk megvívói.

1945. február 11-én, 77 évvel ezelőtt az európai virtus és harci szellem sokadszorra, ismét megmutatta magát a világ valaha látott legnagyobb ideológiai háborújának, a II. világháborúnak alkonyán.

1945. február 16-án az I. SS-páncéloshadtest saját erőivel felzárkózott a 46. gyaloghadosztály támadó csoportosítása mögé.

A német fegyverletétel után az ausztriai Steyer tartományban amerikai fogságba kerültem. Elvették fegyvereinket, és azt mondták, adnak egy pecsétes írást, amellyel mindenki indulhat haza.

Az amerikai neobolsevizmus woke ideológiája annyira abszurd és groteszk élethelyzeteket és jelenségeket produkál, amelyek még Gogol fantáziáját is túlszárnyalták volna.