A berlini főügyészség kiadott egy antifa útonállót Magyarországnak

Kövess minket -on és -en!

Kiadta a német hatóság a 2023. februárban Budapesten elkövetett támadássorozat egyik feltételezett elkövetőjét.

Egy embert jogerősen elítéltek, eggyel, Ilaria Salisszal szemben az eljárást felfüggesztették, míg egy másik társával kapcsolatban még mindig folyamatban van a 2023-as antifa támadások ügye a Fővárosi Törvényszéken. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) tájékoztatása szerint újabb feltételezett elkövető került Magyarországra.

A 23 éves német állampolgárt európai és nemzetközi elfogatóparancs alapján Berlinben fogták el tavaly decemberben. A férfit az eljárást folytató Budapesti Rendőr-főkapitányság Életvédelmi Osztály nyomozói június 28-án az osztrák–magyar határon vették át, Budapestre vitték, ahol életveszélyt okozó testi sértés bűntett kísérlete és súlyos testi sértés bűntett kísérlete megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki; megtagadta a vallomástételt.  

Archívum

A gyanúsítottat őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatását.

A magát „nem binárisnak” valló antifasisztát a radikális balos körökben csak „Maja” néven ismerik. Hogy eme becenevét megtartja-e a magyarországi börtönök „sokszínű” elítéltjei között, az egyelőre kérdéses, az viszont biztos, a német bíróság késlekedésének köszönhetően megtörtént a magyarverő fiatal kiadatása, aki már nem olyan bátor, mint mikor több tucat társával, maszkban, állig felfegyverkezve kellett ártatlan járókelőket vernie Budapest utcáin.

A németek (nem meglepő módon) nem akarták kiadni az antifasiszta terroristát Magyarországnak, ám egy malőr miatt a kiadatásra mégis sor került. A berlini főügyészség ugyanis aznap délelőtt 10 órakor átadta a kért személyt a magyar hatóságoknak, akinek kiadatását a németországi bírák 10:50-kor tiltották meg. Vagyis 50 perccel elkéstek.

Noha mind az antifa ügyvédje, mind a baloldali bírák háborognak, a berlini fellebbviteli bíróság szerint a kiadatási eljárás megfelel az európai elfogatóparancsra vonatkozó eljárásoknak. Így a fellebbviteli bíróság a kiadatást elfogadhatónak nyilvánította.

A tavalyi antifa támadásokként elhíresült bűncselekmények kapcsán a budapesti rendőrök három embert azonnal elfogtak, további 14 elkövető ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, közülük eddig hármat fogtak el külföldön – egyikük kiadatása történt most meg, írta közleményében a rendőrség.

A másodrendű Tobias E.-t nemrég ítélte el jogerősen is a Fővárosi Ítélőtábla 1 év 10 hónap börtönbüntetésre.

Kövess minket -on és -en!

Hunyadi János és Újlaki Miklós erdélyi vajdák egyesült serege 1442. március 25-én győzték le az Erdélyre törő Mezid béget Szebennél. A diadal az egyik első volt Hunyadi török elleni sikereinek sorában, amelyek messze földön híressé tették a tehetséges hadvezért.

JFK meggyilkolása közvetlen hatással volt az amerikai cionista lobbira, az USA közel-keleti politikájára és Izrael militarizálódására egyaránt.

A kormány döntött a szerdai ülésén, és terrorszervezetté nyilvánította az Antifa szervezeteket – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádióban, a Jó reggelt, Magyarország! c. műsorban, megerősítve péntek reggeli, Facebookon közzétett bejegyzését.

A legtöbb ifjú kommunista átment Rákosi kezei alatt a szegedi Csillagban, miközben a moszkvai emigráció tagjai fogyatkoztak – a későbbi diktátor nagyobb biztonságban volt itthon a rácsok mögött, mint a Szovjetunióban.

Egy emberként hördült fel a „nyilvánvalóan nem hálózatként működő liberális média”, amikor Trump a feketék, vagy egyéb túlvédett rassz helyett a fehéreknek adott menedékjogot.

Tektonikus folyamatok zajlanak az amerikai jobboldalon. Tucker Carlson, a messze legbefolyásosabb konzervatív véleményvezér, „egy rákos daganat, amelyet ki kell vágni a konzervativizmus testéből” (Ben Shapiro) és Nick Fuentes, az Amerika-firster, kereszténynacionalista fiatalok (groyperek) bálványa, „egy szemétláda, az egyik legelítélendőbb emberi lény és oxigéntolvaj a bolygón” (Gorka Sebestyén) elásta a csatabárdot, és egy kétórás interjú során az amerikai zsidó lobbi hatalmát boncolgatta.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

A müncheni felsőbíróság súlyos testi sértés miatt 5 év börtönbüntetésre ítélte Hanna S.-t, akit azzal gyanúsítottak, hogy társaival 2023-ban, a Kitörés Emléknapon Budapesten „szélsőjobboldalinak tartott” embereket vertek össze.

Dr. Csia Sándor 1894. február 4-én született Hegybányán, Háromszék vármegyében. Apja Csia Ignác, anyja Bajai Henriette.

Amerika egy paródia, az ezredforduló óta már csak önmaga karikatúrája, szó szerint egy banánköztársaság. „Amikor megszületsz ebben a világban, kapsz egy jegyet a cirkuszba. Ha Amerikában születsz, az első sorban foglalhatsz helyet.” (George Carlin) 

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

Hans Baur altábornagy évtizedeken át komolyan kötődött Adolf Hitlerhez. Ő volt a magánpilótája, de a vezérkar több más, magas rangú tisztjét is rendszeresen szállította.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

A politikai korrektség és a „társadalmi béke” megőrzésének hamis mítosza oltárán áldozták fel a brit munkásosztálybeli lányokat, miközben kínzóik, a pakisztáni hátterű bandák tagjai nyíltan hirdették rasszista indítékaikat.

Azt a több hónapig tartó hadjáratot, amelyet I. Ulászló magyar és lengyel király, valamint Hunyadi János erdélyi vajda vezetett az Oszmán Birodalom ellen 1443 őszén és telén, általában az oszmán–magyar háborúk egyik legsikeresebb epizódjaként tartják számon.

Európa politikai, gazdasági, vallási vezetői és médialakájaik évek óta azt szajkózzák népeiknek, hogy a migráció és a vele együtt járó lakosságcserés gyarmatosítást egyfajta fatalitás, és el kell viselnünk, mert „először is emberek vagyunk”.

Az antifasiszta (röviden: antifa) jelenséget csak a béka feneke alatti perspektívából lehet tárgyalni.

Életútját megörökítő visszaemlékezéseit nem véletlenül jelentette meg „Élj veszélyesen!” címmel. Hiszen ha volt valaki, aki tudatosan kereste a veszélyt, s elébe ment a legképtelenebbnek tűnő harci kihívásoknak, az ő volt.

A 2010-es évekre odáig jutottunk, hogy Írország, Európa legvallásosabb katolikus országa is népszavazáson fogadta el a homoszexuális "házasság" lehetőségét – egy Amerikából és az ír kormány által is finanszírozott, erőszakos "igen" kampány végén.

A „punk ötlet” régen az volt, hogy lementek a térre kannás borozni, most meg az, hogy két libsi diáklány kitalálja, miért ne lehetne Emese, a magyarság mitológiai ősanyja fekete.

A bolsevik terror legismertebb politikai szimbóluma – és hazánkban tiltott önkényuralmi jelkép – a kommunista mozgalmak és a néhai Szovjetunió által használt sarló-kalapács.

Felvétetett Budapesten, a Budapesti Államrendôrség Politikai Rendészeti Osztályán, 1945. október 5. napján, délelôtt 10 órakor.

Hans Baur altábornagy évtizedeken át komolyan kötődött Adolf Hitlerhez. Ő volt a magánpilótája, de a vezérkar több más, magas rangú tisztjét is rendszeresen szállította.

Amerika az úgynevezett megállított érzelmi fejlődés (Arrested Emotional Development/AED) járványszerűségében szenved. Lényegében permanens infantilizmusról van szó, és a következők valamilyen kombinációja jellemzi: függőség, kapzsiság, éretlenség, félelem, hibáztatás, szégyen, neheztelés és düh.

A Tanácsköztársaság bukása után Rákosi a Komintern tisztségviselője lett, de tevékenységében nem volt sok köszönet: egy olasz kommunista például ostoba fajankónak nevezte őt, akibe csöppnyi politikai intelligencia sem szorult.

1935. szeptember 15-én hirdették ki a nürnbergi pártnapokon az antiszemitizmust jogi alapra helyező törvényeket, amelyek lényegében kizárták a zsidókat a német társadalomból.