Kövess minket -on és -en!

Kiadta a német hatóság a 2023. februárban Budapesten elkövetett támadássorozat egyik feltételezett elkövetőjét.

Egy embert jogerősen elítéltek, eggyel, Ilaria Salisszal szemben az eljárást felfüggesztették, míg egy másik társával kapcsolatban még mindig folyamatban van a 2023-as antifa támadások ügye a Fővárosi Törvényszéken. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) tájékoztatása szerint újabb feltételezett elkövető került Magyarországra.

A 23 éves német állampolgárt európai és nemzetközi elfogatóparancs alapján Berlinben fogták el tavaly decemberben. A férfit az eljárást folytató Budapesti Rendőr-főkapitányság Életvédelmi Osztály nyomozói június 28-án az osztrák–magyar határon vették át, Budapestre vitték, ahol életveszélyt okozó testi sértés bűntett kísérlete és súlyos testi sértés bűntett kísérlete megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki; megtagadta a vallomástételt.  

A gyanúsítottat őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatását.

A magát „nem binárisnak” valló antifasisztát a radikális balos körökben csak „Maja” néven ismerik. Hogy eme becenevét megtartja-e a magyarországi börtönök „sokszínű” elítéltjei között, az egyelőre kérdéses, az viszont biztos, a német bíróság késlekedésének köszönhetően megtörtént a magyarverő fiatal kiadatása, aki már nem olyan bátor, mint mikor több tucat társával, maszkban, állig felfegyverkezve kellett ártatlan járókelőket vernie Budapest utcáin.

A németek (nem meglepő módon) nem akarták kiadni az antifasiszta terroristát Magyarországnak, ám egy malőr miatt a kiadatásra mégis sor került. A berlini főügyészség ugyanis aznap délelőtt 10 órakor átadta a kért személyt a magyar hatóságoknak, akinek kiadatását a németországi bírák 10:50-kor tiltották meg. Vagyis 50 perccel elkéstek.

Noha mind az antifa ügyvédje, mind a baloldali bírák háborognak, a berlini fellebbviteli bíróság szerint a kiadatási eljárás megfelel az európai elfogatóparancsra vonatkozó eljárásoknak. Így a fellebbviteli bíróság a kiadatást elfogadhatónak nyilvánította.

A tavalyi antifa támadásokként elhíresült bűncselekmények kapcsán a budapesti rendőrök három embert azonnal elfogtak, további 14 elkövető ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, közülük eddig hármat fogtak el külföldön – egyikük kiadatása történt most meg, írta közleményében a rendőrség.

A másodrendű Tobias E.-t nemrég ítélte el jogerősen is a Fővárosi Ítélőtábla 1 év 10 hónap börtönbüntetésre.

Kövess minket -on és -en!

Az 1936-os berlini nyári olimpia örökre beleírta magát a történelemkönyvekbe. Az eseményre a Harmadik Birodalom nagy erőkkel készült, és Hitler is engedményeket tett a nemzetközi közvélemény kedvéért.

Az alábbi írás eredetileg Substacken jelent meg egy Zander nevű szerzőtől, aki a fehér emberek egyre nagyobb öntudatra ébredését vizsgálja az elmúlt év és az angliai események kapcsán.

Egykor négy légvédelmi ágyú állt annak a toronynak a tetején, amely ma szállodaként működik Hamburg belvárosában. 

Ausztrália szigorú „gyűlölet-bűncselekmények” elleni törvényeket fogadott el, beleértve a terrorista bűncselekmények és a „gyűlöletszimbólumok” felmutatása esetén kiszabható kötelező minimumbüntetést.

1945 tavaszán Magyarország "felszabadítása" lényegében az ország szovjet megszállását, illetve leigázásának kezdetét jelenti.

E történelmi visszatekintés nem lesz teljesen átfogó, csupán a Henney Árpád-féle Hungarista Mozgalom 56-os tevékenységét mutatja be.

A második világháború egyik híresebb haditengerészeti művelete a Bismarck csatahajó útja volt. Ennek részként zajlott le a Dánia-szorosban az egyik összecsapás a brit és a német flotta között. Alább az ezzel kapcsolatos technikai tényezőket vesszük át.

1971. február 5-én halt meg az oroszországi Gorkijban (Nyizsnyij Novgorod) Rákosi Mátyás kommunista politikus, volt miniszterelnök, "Sztálin legjobb magyar tanítványa", a magyar történelem legsötétebb korszakának névadója.

A rokonszenvskálák alapján a magyar társadalom leginkább a migránsokat, az arabokat, a cigányokat és a fekete-afrikaiakat utasítja el.

Athénban antifasiszták próbáltak felrobbantani egy lakást, ahol görög hazafiak voltak, ám ehelyett önmagukat sikerült kiiktatniuk. A német hazafiakhoz kötődő Ein Prozent további információkra hívja fel a figyelmet, például arra, hogy az elkövetők kiváló kapcsolatokat ápoltak a berlini antifa színtérrel, s valószínűleg a Hammerbande néven elhíresült terrorcsoporttal is.

Az AfD 67 éves politikusa, Stefan Hrdy épp az autójából kiszállva próbált bejutni az épületbe, amikor körülbelül 20 antifasiszta állta el az útját.

Egy ausztrál nemzetiszocialista, aki a börtönbüntetése végéhez közeledik, megtámadta a szabadulása utáni állami felügyelet elrendelésére irányuló kérelmet, mert a hosszú börtönben töltött időszaka után szerinte már nem kellene szoros megfigyelés alatt maradnia, ám a törvényhozók éppen az elnyomás fokozásán dolgoznak.

Az épület sosem készült el, egy részlete azonban modellként mégis megvalósult.

Miután fogságom 52. napján, 1945. március 15-én elhagytuk a gödöllői poklot, csalárd módon áthajtottak bennünket Budapest helyett Monoron át Ceglédre.

A hatóságok megerősítették, hogy a horogkeresztek és különbőz feliratok, köztük a zsidók gázkamrákba küldésére való felhívások „antiszemita cselekményeknek” minősülnek.