Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Az AfD 67 éves politikusa, Stefan Hrdy épp az autójából kiszállva próbált bejutni az épületbe, amikor körülbelül 20 antifasiszta állta el az útját.

A láthatóan kissé sántikáló férfi megpróbálta kikerülni az agresszív szélsőbaloldali csürhét, ám azok a földre lökték. A videón látható, hogy az egyik bolsevista egyből felveszi a kapucniját, valószínűleg támadni készült. A felvételen egy háttal álló kitakarja az antifát, így nem látni, hogy mi történt pontosan, de Hrdy beszámolója szerint amikor földre rántották, akkor ez a fekete ruhás férfi arcon rúgta.

Ekkor Hrdy kiszolgáltatott helyzetében egyetlen módját választhatta csak az önvédelemnek: harapott! A támadója lábszárát hosszú másodpercekig és igen erősen harapta fogaival, amire az addig oly agresszív támadó olyan ordítással, vonyítással reagált, mint egy disznó. Amikor a politikus eleresztette a támadót, akkor az antifa a kamerába mutogatta sérüléseit, s panaszkodott, mint egy óvodás. Közben a felvételen hallani lehet a nácizást.

Hrdyt a földről egy rendőr segítette fel. A videón jól látszik, hogy a rendőr a legnagyobb nyugalommal, karba tett kézzel végignézi az egész eseményt, s kb. fél méterre áll a földön fekvő idős politikustól, de meg se próbálja megvédeni. A fizikmiskája alapján a rendőr egyébként migrációs hátterűnek tűnik, viszont tőle nagyjából egy méterre egy egyértelműen árja származású szőke rendőrnő áll, aki szintén nem avatkozik közbe.

A zsidó sajtó és a kommunista Jusos (az SPD ifjúsági tagozata) persze elég alternatív változatát adta elő az incidensnek. Nina Gaedike, a Jusos észak-rajna-vesztfáliai elnöke szerint ő volt az igazi áldozat. Elmondása szerint Hrdy kiszállt autójából, hirtelen feléjük lépett, és arcon köpte őt. A felvételen egyértelműen látszik, hogy Hrdy a szélsőbalos csürhe mellett kívánt elhaladni, s nem feléjük indult. A logika is azt diktálja, hogy egy 67 éves sántikáló férfi nem fog belekötni 20 feldühödött, fiatal antifába. A felvételen a köpésnek sincs semmi nyoma. Az eset után a Lenin-lány feljelentést tett.

Hrdy a Bildnek elmondta: „Valaki hátulról vádliba rúgott, elestem, majd három-négy ember volt rajtam. Az a férfi, akinek önvédelemből a lábát megharaptam, korábban arcon rúgott. Aztán jött a rendőrség és kiszabadított."

Hrdy korábban egyébként elit kommandós volt, az 1977-es magadishui gépeltérítés során részt vett a túszok kiszabadításában.

A németországi Lügenpresse természetesen nem azt helyezte cikkének középpontjába, hogy Hrdyt húszan megtámadták; nem is azt, hogy a rendőrök semmit nem csináltak; hanem címlapon, hatalmas betűkkel hirdetik: SPD-s nőket köpött le. A Bild a megharapott antifát természetesen szolidan demonstrálónak nevezi, akit megdöbbentett a támadás. Hogy előtte nagyjából két tucat társával megtámadta, ellökte és fejbe rúgta a férfit? Ilyen bagatell dolgokról nem kell írni a németországi Független Objektív Sajtóban.

Hrdy nem tagadta a harapást - felesleges is lett volna - hanem humorosan próbálta megközelíteni a dolgot: "Semleges íze volt a vádlijának. Szükségem lett volna egy kis borsra is. Minden olyan gyorsan történt, még megsózni sem volt időm."

Jobboldali körökben hatalmas népszerűségre tett szert Hrdy akciója, s humorosan elnevezték az esseni kullancsnak ("Zeckenbiter von Essen").

Az alábbi videó alapján mindenki eldöntheti, ki támadott meg kit:

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Egy „náciszimpatizánsok” által tartott rendezvényről készült videoklip jelent meg a német közösségi médiában, ami hatalmas zsidó-liberális hisztériát keltett Németországban.

Vád alá helyezték a németországi hazafias szélsőjobb egyik vezető politikusát, Björn Höckét, mert „náci” jelszó használatával vádolják, írja a BBC.

A faji háborúra való előkészletek, illetve „terrorösszeesküvés” miatt ítéltek el finn nemzetiszocialista fiatalokat.

Titkos dokumentumfilm készült Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pártja, az Olaszország Fivérei ifjúsági tagozatáról, mely azt a köztudomású tényt igyekezett „leleplezni”, hogy a tagozat erősen fasiszta irányultságú.

A sikertelen hatalommegragadási kísérlet utáni per hozott országos ismertséget Adolf Hitlernek, amelyben egész Németország megismerhette nézeteit.

Az amerikai feketék sok olyan dologban hisznek, ami nem létezik, olyannyira, hogy azt lehet mondani, egy másik dimenzióban élnek, miközben a miénkben beszélnek.

Egy céges prezentációtechnika tréningre készülve érdekes dolgot fedeztem fel az OpenAI képrajzoló mesterséges intelligenciájával való interakcióban.

Kommandósok és bilincsek nélkül jelent meg legutóbbi tárgyalásán az antifa támadások elsőrendű vádlottja. Az olasz nőnek az ügyben ez volt a harmadik tárgyalása, de vallomást mindeddig még nem tett az ülések idején.

A Kun (Kohn) Béla nevével fémjelzett proletárdiktatúra és vörösterror, a hírhedt 133 nap fenekestül forgatta fel az akkori magyar társadalmi és politikai életet.

A szélsőliberális-zsidó Euronews azon örvendezik, hogy egy belgiumi flamand „szélsőjobboldali” aktivistát ítélt el a helyi bíróság, pusztán azért, mert gyakorolta a szólásszabadsághoz való jogát. Ez természetesen „jogállami” megoldásnak számít Brüsszelben.

Az időpont: 1946. október 7. A színhely: a kaposvári katonai szűrőtábor. Sólyom András őrnagy táborparancsnok korábban már több ezer embert vett őrizetbe a Magyarországra hazatérők közül. Számára egyegy újabb őrizetbe vétel már nem jelent különösebb eseményt.

A második világháború végén számos német választotta azt, hogy meghal a gyermekeivel együtt, de ők nem kegyetlen szörnyetegek voltak.

A keletről érkező hírek hatására a magyar lakosság rettegett a Vörös Hadsereg katonáitól. A szovjetek 1944. augusztus 26-án értek magyar területre az Úz völgyében, komoly harcok közepette vonultak nyugat felé, míg a front 1945 áprilisában átvonult az országon.

Négynapos utazás után 1945. február 6-án érkeztünk Bajáról Temesvárra. Verőfényes délelőttön vagoníroztunk ki. Az éhségtől és a szomjúságtól elgyötör emberek nagy része megrohamozta az olvadó havat, és marokszámra tömte a szájába.

Az alábbi írás a szerző utolsó írása, amelyet 1999. augusztusában vetett papírra és a Magyar Összetartás 1999. novemberi számában látott napvilágot.