Kövess minket -on és -en!

A Szövetségi Alkotmánybíróság meg akarta akadályozni Maja T. Magyarországra történő átszállítását. Azonban a hatóságok nem várták meg a hivatalos állásfoglalást és kiadták őt – írja szomorúan a német MDR.de.

Hozzáteszik, hogy a döntés, miszerint nem várnak Németország legfelsőbb bíróságára, Szászországban született – olvashatjuk a Magyar Jelenen.

A 23 éves Maja T. Magyarországra történő azonnali átszállításáról Szászországban született döntés az MDR.de cikke szerint. Simone Herbeth berlini főügyész ezt a berlini képviselőház jogi bizottságának ülésén így magyarázta: „Az, hogy a kiadatást hogyan, mikor és milyen közlekedési eszközzel hajtják végre, nem a mi hatáskörünkbe tartozik, hanem a kiadatásért felelős rendőrség mérlegelési jogkörébe tartozik. Ebben az esetben ez a szászországi bűnügyi hivatal.”

Maja T. részt vehetett a tavaly februári támadásokban

A magát nembinárisként meghatározó nemnormális Maja T.-t szélsőjobboldaliak ellen elkövetett támadásokban való részvétellel és bűnszervezethez való tartozással vádolják. Maja T.-t július végén a lap szerint az LKA emberei egy drezdai fogdából vitték el és Ausztriába szállították. Közvetlenül ezután a magyar határhoz vitték, ahol a magyar hatóságok őrizetbe vették Maja T.-t.

A szövetségi alkotmánybíróság július utolsó péntekjének délelőttjén tárgyalta Maja T. Magyarországnak történő kiadatását, és nem sokkal később sürgősségi kérelemmel meg is tiltotta azt. Addigra azonban már késő volt: Maját reggel 6.50 körül adták át az osztrák hatóságoknak, akik 10 óra körül átadták őt a magyar rendőröknek.

Azóta folyamatosan a kritikák Németországban: Martin Schirdewan, a baloldali párt vezetője „Németország szégyenéről” beszélt. A Köztársasági Jogászok Szövetsége „éjjeli és ködös akcióról” beszélt, amely megakadályozta a hatékony jogvédelmet. Tekintettel arra, hogy szerintük Magyarország „nyíltan queer-ellenes állam”, a berlini Zöld Párt rámutatott a magyar őrizetben lévő „Maja” veszélyes helyzetére. (Bárcsak igaz lenne bármelyik állítás is, jegyezhetnénk meg – a szerk.)

A szász hatóságoknak számolniuk kellett volna a tiltó határozattal?

Ma már kérdéses, hogy a szász hatóságoknak számolniuk kellett volna vagy számolhattak-e a karlsruhei döntéssel. „Természetesen az a helyzet, hogy ha vannak jelzéseink, ha Karlsruhéból kapjuk a hírt, akkor a kiadatást leállították volna” – mondta Simone Herbert ügyész a berlini képviselőházban. Más a helyzet, ha a sürgősségi kérelmet csak bejelentették, de még nem nyújtották be: „Még akkor is egyedi ügydöntésről van szó. Mert az is lehet, hogy bejelentik, és nem lesz belőle semmi. Akkor a kérdés az, hogy valójában meddig lehet várni? Tehát ez attól függne, hogy valóban vannak-e konkrét bizonyítékain” – mondta. Hozzátette, hogy „Maja T. esetében azonban nem voltak ilyen konkrét jelek.”

Maja T. ügyvédei nem értenek egyet

Maja ügyvédei tiltakoznak. Éppen azért, mert a kiadatási ügyekben az illetékes bíróság döntését követően már nincsenek rendes jogorvoslati lehetőségek, a rendkívüli jogorvoslatok – azaz a szövetségi alkotmánybírósághoz benyújtott sürgős fellebbezés – váltak általánossá.

Ráadásul az éjszaka folyamán – amikor a szász rendőrök megkezdték Maja kiadatását – történt egy telefonhívás, amelyben szó szerint szó volt „szövetségi alkotmánybíróságról”, valamint „alkotmányjogi panaszról” és „alkotmányossági felülvizsgálatról”. A szász állami bűnügyi hivatal ezután konzultált a berlini főügyészséggel – nem világos, hogy pontosan milyen szavak hangzottak el. A konzultáció után az LKA telefonon közölte, hogy a kérelemnek nincs halasztó hatálya, és a kiadatás folyamat nem áll le.

A főügyészség korábban az MDR-nek és az ARD jogi szerkesztőségének megerősítette a telefonhívást: „Mindössze annyit mondtak, hogy az érintett személy jogi képviselője ‘panaszt akar tenni az igazságszolgáltatásnál’. Nem hangzott el bejelentés arról, hogy ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújtanak be a szövetségi alkotmánybírósághoz” – mondta a főügyészség szóvivője.

A szélsőbal reakcióitól tartva indították hajnalban a kiadatást

Korábban a berlini szenátus igazságügyi osztálya az MDR megkeresésére már kijelentette, hogy onnan nem érkezett utasítás a berlini főügyészséghez Maja T. átadásának időpontjával kapcsolatban. Simone Herbert államügyész a berlini jogi bizottságnak azt is kifejtette, hogy a Passauba történő átszállításhoz Szászországban használt helikopter hajnali négy órától repülhetett. A végrehajtás éjszakai megkezdésére vonatkozó döntés az esetleges rendbontásokkal is összefüggésben lehetett.

Az MDR megkeresésére a szászországi állami bűnügyi hivatal kifejtette, hogy ezt az intézkedést a „több hónapja tartó FreeMaja-kampány” és a „szélsőbaloldali mozgalom alapvető magatartása” – indokolta. Maja T. közelgő kiadatásának első jelzései péntek reggel jelentek meg az illetékes internetes portálon és a Platform X-en – akkor, amikor Szászországban már régen megszületett a döntés a tervezett eljárásról.

Nyomozások Németországban és Magyarországon

Maja T.-t súlyos testi sértéssel és bűnszervezetben való tagsággal vádolják. A hatóságok szerint egy olyan csoporthoz tartozik, amely évek óta – többek között 2023-ban Budapesten is – megtámadott és sebesített feltételezett szélsőjobboldaliakat és szimpatizánsokat. Magyarország európai elfogatóparancsot adott ki Maja T. ellen. Németországban a szövetségi főügyészség is nyomoz Maja T. és a csoport más feltételezett tagjai ellen.

Védelmi mechanizmust alakított ki a kormány Maja számára

Maja T. Magyarországra történő átszállításának kérdésében folytatott eljárásban Maja védője és családja korábban azzal érvelt, hogy a „nembináris” személyt Magyarországon emberi jogokat (?) sértő fogvatartási körülmények várhatják. Azt is kétségbe vonták, hogy a tisztességes eljárás biztosítható lenne, miután az Orbán-kormány az elmúlt években szerintük befolyást gyakorolt a magyarországi bírákra és az igazságszolgáltatásra. A fellebbviteli bíróság azt is megállapította, hogy „a jelenlegi magyar kormány politikáját nem-, homo- és transzellenesnek kell minősíteni, és hogy a homoszexuálisok és transz emberek egyenlő bánásmódja érdekében Magyarországon korábban elért intézkedéseket diszkriminatív módon lebontották”. Magyarország azonban hitelt érdemlően állította, hogy a börtönökben biztonsági óvintézkedéseket tett, és Maja T. védelmére is hatékony mechanizmusokat alakítottak ki.

A család még nem látogathatta meg az antifa útonállót

Magyarország garanciákat is adott arra vonatkozóan, hogy amennyiben elítéli Maja T.-t a bíróság, úgy a büntetését Németországban töltheti majd le. Ennek a biztosítéknak a megadását követően a fellebbviteli bíróság aztán hozzájárult a kiadatáshoz. Maja családja is Budapestre utazott. Kifogásolták, hogy még nem tudták közvetlenül felvenni a kapcsolatot Majával, és látogatási engedélyt sem kaptak. Maja magyar ügyvédje szerint Magyarországon gyakran előfordul, hogy a fogvatartottakat csak havonta egyszer látogathatják meg.

Kövess minket -on és -en!

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.

Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.

Rendkívüli közleményt adott ki az ügy kapcsán a Bundeswehr, mert „szélsőségesség, antiszemita megnyilvánulások és szexuális visszaélések” gyanúja miatt indult átfogó vizsgálat a német hadsereg egyik ejtőernyős alakulatánál.

Öt Québecben szolgáló katonát függesztettek fel, miután előkerült egy 2023-as felvétel, amelyen egy házibulin nemzetiszocialista karlendítést mutatnak be.

Még tartottak a harcok, amikor az egyik napon arra döbbentünk, hogy hadifoglyok vagyunk. Ez akkor volt, amikor bevagonírozva (Debrecen érintésével) továbbutaztunk, elhagytuk az ország területét, és egy romániai hadifogolytáborban kötöttünk ki.

Sorsfordító nap volt 1956. október 25. Máig nem teljesen tisztázott okokból a Parlament elé vonuló fegyvertelen tüntetőkbe tankokból és gépfegyverekből belelőttek az épület védelmére odarendelt orosz katonák és az ÁVH kirendelt fegyveresei. A forradalom és szabadságharc ettől a vérengzéstől vált igazán szovjetellenessé.

A nemzetiszocialista Németországgal való jó viszony mellett, a fegyveres semlegesség fenntartása érdekében Magyarország 1940-ben a Londonnal jó viszonyt ápoló Jugoszláviához kezdett közeledni.

1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetséget.

Az ember által használt egyik legősibb szimbólumot, a horogkeresztet a modern kori Európában a régészeti és archeológiai kutatások tették ismertté az 1880-1920-as években, és mint a jó szerencse szimbóluma terjedt el széleskörűen.

„… Dwight D. Eisenhower nemcsak a nemzetiszocialista rendszert gyűlölte megszállottan, hanem mindent, ami német. Az amerikai és a francia megszállási zónában több mint ötmillió német katonát zsúfoltak össze szögesdróttal bekerített gyűjtőhelyeken...

Körülbelül 30–40 ember gyűlt össze a Niedermüller Péter által meghirdetett tüntetésre a Nordic Sun Pub előtt kedd délután. 

Kommandósok gyűrűjében lépett ismételten a Fővárosi Törvényszék termébe Maja Trux hétfőn. Egy tanút hallgatott meg a bíróság, és videófelvételeket ismertettek az antifa támadások ügyében.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Manapság Európát alapjában véve két erő fenyegeti, az egyik kívülről, a másik belülről. Az egyik strukturális, a másik pusztán reakciós: egyrészt az Amerika-központú neoliberális kozmopolitizmus, amelyet Davosban a Wall Street-i finánctőke képvisel Larry Finkkel, a BlackRock főnökével az élén, másrészt az európai szeparatista-szuverenista „ötödik hadoszlop”, amely ugyanennek a hatalomnak udvarol áldás reményében.

Bármennyire is sokkolóan hangzik, manapság már csak a világ népességének 2 százalékát (!) alkotják szülőképes korú fehér nők. Úgy tűnik, az utóbbi 100 évben a fehér ember megette a kenyere javát.