„A fehér férfiak nem velünk egyenlőek, hanem a rabszolgáink lesznek. Az idők változnak.”

Kövess minket -on és -en!

Ezekkel a mondatokkal, mármint szó szerint ezekkel a mondatokkal indította meg Sasha Johnson Nagy Britannia első színfekete pártját, a TTIP-t, vagy ahogy a helyiek nevezik: a BLM-pártot. Szép jövő elé néznek a britek.

Egy új politikai párt fog megmérkőzni a következő brit parlamenti választásokon, melyet a Black Lives Matter mozgalom inspirált – számolt be róla a Daily Mail és a Sunday.

A párt neve TTIP lesz vezetője pedig a szigetországban hírhedt fekete-marxista aktivistanő, Sasha Johnson lesz, aki Jan Slota, Ceausescu és Niedermüller kombinált magyargyűlöletét meghazudtoló módon gyalázza a fehéreket. Szinte minden megnyilvánulásában.

Jelentések

Az fekete-marxista aktivistacsaj politikusasszony egyébként legutóbb azzal keltett feltűnést, hogy egy tüntetésen – stílusosan – korbáccsal verte a tömeget, mintha csak a rabszolgái lennének. Az – egyébként egyértelmű – üzenetet próbálta persze finomítani a helyi liberális sajtónaszád, sikertelenül: Johnson ugyanis egy tweetben helyretette őket, és megerősítette az üzenet mögött rejlő finom szimbolikát.

Szabadfordításban nagyjából azt hirdette meg (hol máshol, mint az egyébként erre nyitott Twitteren), hogy amennyiben kormányra kerül, a fehéreket teszi meg majd a feketék rabszolgáinak.

Egyébként azt be kell vallani, hogy stílusa van:

  • afrikai diktátorok szellemét megidéző módon öltözik katonai ruhába,
  • beszédeit pedig jellegzetes Julius Malema sapiban tartja, mely egy ideje Afrikában a fehérellenes mozgalomnak a jelképe,
  • golyóálló mellényben,
  • gyakran puskával – nyilván szimplán dekorációs eszköz – a kezében.

Mi leszünk az Egyesült Királyság első fekete vezetésű pártja. Hangot akarunk magunknak. Így néz ki a demokrácia.

- mondta beszédében, majd lesétált a pulpitusról golyóálló mellényben, puskával a kezében.

(888)

Kövess minket -on és -en!

Az újraegyesült Németország történetének legsúlyosabb hazafias elégedetlenségi zavargása tört ki Rostockban 1992 augusztusában.

A kuláküldözés 1948-ban, a kommunista hatalomátvétellel kezdődött meg. A sztálinista Rákosi-rezsim kíméletlen harcot indított a magyar agrártársadalom ellen.

Óriási a szakadék azok között, akik politikai érdekeikhez mérten cserélgetik eszméiket - legyenek liberálisok vagy bolsevikok -, és azok között, akik, mint a nacionalisták, különösen az Arany Hajnal tagjai, hűek maradnak meggyőződéseikhez, olvasható a görög Arany Hajnal honlapján.

Büntetőeljárás indult annak a II. kerületi történelemtanárnak az ügyében, aki egy diákját azzal a megjegyzéssel illette, hogy „Te amúgy is zsidó vagy, neked zsidó iskolában lenne a helyed”. 

Csaknem pontosan 60 éve, 1964. november 28-án Hannoverben megalakult a Német Nemzeti Demokrata Párt (Nationaldemokratische Partei Deutschlands - NPD). Az elmúlt hétvégén tartotta meg az immár Die Heimat (Szülőföld) névre keresztelt szervezet a 39. rendes pártkongresszusát.

Oroszországban visszatért egy hazafias trend: a tettre kész nacionalisták elrettentő támadásokat osztanak meg invazív etnikumok és más idegenhonos személyek ellen.

Amikor a kommunisták átvették a hatalmat egy ország fölött, az első dolguk, amit tettek, az volt, hogy elkobozták a magánkézben lévő összes fegyvert, hogy megtagadják a néptől annak fizikai lehetőségét, hogy ellenálljon a zsarnokságnak.

A szlovák Specializált Büntetőbíróság bírója bűnösnek találta Marián Magátot „szélsőséges gondolatbűncselekmények” elkövetésének vádjában.

Elhunyt 99 éves korában, még január 14-én Irmgard Furchner, az egykori stutthofi koncentrációs tábor titkárnője – közölte az itzehoe-i ügyészség szóvivője.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

Egy emberként hördült fel a „nyilvánvalóan nem hálózatként működő liberális média”, amikor Trump a feketék, vagy egyéb túlvédett rassz helyett a fehéreknek adott menedékjogot.

Joszif Sztálin 1953-ig volt a Szovjetunió vezetője. A véres diktátort 74 évesen Moszkvában érte a halál, abban az otthonában - dácsájában -, ahol élete utolsó két évtizedének jelentős részét töltötte.

Mindig bátorító, amikor a tudományos felfedezések megerősítik azt, amit az emberek mindig is tudtak. Különösen így van ez manapság, amikor a józan észt elnyomják, de a tudomány mégis megerősíti azt (ami ilyen esetekben forradalminak tekinthető).

Ismét a Mihály Arkangyal Légiója nevű egykori román fasiszta mozgalmat és annak alapítóját, Corneliu Zelea Codreanut népszerűsítő falfirkák és matricák jelentek meg Bukarestben. 

Több mint ezerkétszáz nacionalista vonult fel szombaton délután Drezda belvárosában, hogy megemlékezzenek az 1945-ös angol-amerikai terrorbombázás áldozatairól. A békés demonstrációt azonban jelentős antifasiszta őrjöngés is kísérte.

A demográfiai tendenciák teljesen egyértelműek: a különböző rasszbéli csoportok közül egyedül a fehérek száma csökken.

Három náció volt az óriási lágerben: németek, japánok és magyarok. Nekünk, magyaroknak a japánok jelentették a szenzációt. Voltak vagy tízezren. Az atombomba ledobása után magát megadó mandzsúriai hadsereg egy része került ide. Fegyelmezettségük, összetartásuk csodálatra méltó volt.

A cionisták által megszállt Németország híres arról, hogy konfrontálódik nemzetiszocialista múltjával.

1944. december 22-én adta ki a Vörös Hadsereg azt a parancsot, amelynek alapján Magyarországról málenkij robotra, „kis munkára” hurcoltak el férfiakat és nőket a Szovjetunióba.

Jól emlékszem, 1945. január 19-e volt. Mi, gyerekek már feküdtünk szüleim Barcika alsói házában. Éjszaka két pulin zörgetett be, puskával a vállán: értem jöttek.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

Archív filmfelvétel került elő a Magyarország történő német bevonulásról, ami 1944. március 19-én történt. A film tanúsága szerint a magyarok barátságosan fogadták a szövetséges csapatokat.

Az USA nemcsak a Szovjetunióban jelölt ki célpontokat, de Európában és Kínában is.

A német páncélos fegyvernem által 1941 őszéig elért sikerek sokkal inkább a csapatok kiképzettségének, a harcjárművekbe szerelt híradóeszközök útján megvalósult céltudatos vezetésnek és a gyakorlatban nagyrészt bevált szervezeti formáknak voltak köszönhetőek.

Az ókor óta egy terület gyarmatosítása mindig civilizációs előnnyel járt, még ha kezdetben – de nem mindig – meg is kellett szabadulni a haladás ellenzőitől, egy teljesen túlhaladott társadalom régi maradványaitól.

Vajon miért viselkednek így a muszlimok már régóta Nyugat-Európában – és másutt, ahol megjelennek nagyobb számban bárhol a világon?

Az olajipar a németországi export miatt, a Balkán, Ukrajna és a Nagynémet Birodalom közötti elhelyezkedés pedig a közlekedés szempontjából tette jelentőssé hazánkat, ezért tonnaszám szórták a bombát a magyar földek felett a „felszabadítók”.