Antifasiszták meglőttek két rendőrt, majd elzárták a kórház bejáratait, hogy biztosan kivérezzenek

Kövess minket -on és -en!

Közben azt skandálták, hogy „WE HOPE THEY DIE!”, vagyis „REMÉLJÜK MEGDÖGLENEK!”. Az egyik áldozat egy fiatal anyuka.

A Los Angeles megyében található Compton városában egy helyi antifasiszta rajtaütött egy rendőrautóban ülő két járőrön: a tettes úgy közelítette meg a rendőrautót, mintha csak elsétálna mellette, ám az utolsó pillanatban fegyvert rántott, és az egész tárat beleeresztette az autóban ülő 31 éves női és 24 éves férfi járőrre.

Előbbi egy hat éves kisfiú édesanyja.

Hírek

Az elkövető a bűntett után elmenekült, jelenleg a rendőrség üldözi.

A két járőrt azonnal megpróbálták ellátni a mentő kiérkezéséig a járókelők és a kollégái, azonban mire a mentő odaért, a helyi antifasiszták is aktivizálták magukat: elállták a helyi kórház bejáratait, és azt skandálták, hogy „WE HOPE THEY DIE”:

Az eset végigsöpört az amerikai közösségi médián: Trump egy tweetben kifejtette, hogyha a két rendőr meghal, az elkövetőre gyors halálbüntetés vár.

(via 888)

Kövess minket -on és -en!

1944. december 24-étől 1945. február 11-éig a magyarnémet helyőrség 50 napon keresztül szállt szembe a Budapestet ostromló, hatalmas túlerőben levő szovjet hadsereggel, de február 11-én sem adta meg magát, hanem kitörést hajtott végre északi-északnyugati irányba a szovjet ostromgyűrűn keresztül.

Szülővárosában, a nyugat-franciaországi La Trinité-sur-Merben szűk családi körben eltemették Jean-Marie Le Pent, a francia Nemzeti Front alapítóját.

Harminc éve már, hogy elhunyt a 28. Wallonien önkéntes SS gránátoshadosztály parancsnoka, a második világháború legendás „krónikása”, Léon Degrelle.

Az 1945 telén a budai Várban rekedt magyar és német katonák ostromgyűrűt áttörő támadási kísérlete, a háború és az európai történelem egyik legtragikusabb és leghősiesebb pillanata.

A rokonszenvskálák alapján a magyar társadalom leginkább a migránsokat, az arabokat, a cigányokat és a fekete-afrikaiakat utasítja el.

Jaroszlav Hunka nyilvánosan elismerte, hogy a második világháború idején önként jelentkezett a Waffen-SS galíciai hadosztályába.

A mai Puskin mozi 1946-ból származó moziműsoránál bizarrabbat ritkán lehet látni.

A 37 éves Andreas Münzhuber, a Harmadik Út nevű nemzetiszocialista szellemiségű csoport bajorországi frakciójának egyik vezető tagja egy 30 fős túrán vett részt az Untersberg hegyen, amikor szeptember 29-én megbotlott egy nedves gyökérben, és a halálba zuhant.

A Momentum Mozgalom Facebook-bejegyzésben közölte, hogy „megtámadták” egy aktivistájukat a Nordic Sun kulturális központnál.

Focsaniból Krasznogorszkba kerültünk. Itt vettek minket először névjegyzékbe, még számot is kaptunk, egyenkénti kihallgatás után.

A Csíkszentdomonkos és Marosfő körüli harcokban estem fogságba 1944. szeptember 12-én a 23. határvadász zászlóalj tisztjeként. A gyűjtőtáborok – Brassó, Focsani, Moszkva – után Magnyitogorszkban tettek ki a vasúti szerelvényből.

A legutóbbi washingtoni NATO-csúcstalálkozón a 30 csatlós állam zokszó nélkül elfogadta az amerikai–brit diktátumot az ukrajnai háború további eszkalációjára.

2024. október 19-én egy német nemzetiszocialista párt, a Der Dritte Weg előadást szervezett, amelyen Abdallah Melaouhi, Rudolf Hess egykori ápolója tartott előadást.

Az I. világháborús vereség után aláírt trianoni békeszerződés a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, valamint a magyar népesség egyharmadát.

A hadosztályt először 1939 októberében állították fel Pilsen mellett, miután az SS-Verfügungstruppe egyes alakulatai a német szárazföldi haderő „Kempf” páncéloshadosztályába beosztva részt vettek a lengyel hadjáratban.

Noha gyászoljuk az eltávozását még 25 év után is, de tudjuk, hogy ő nem halt meg idő előtt, mint ahogy a „senki ember” meghal.

Adolf Hitler 1983-ban előkerült „naplója” olyan igénytelen hamisítvány volt, hogy még az A.H. monogramot sem sikerült helyesen leírni – mégis kollektív őrületbe kergette egy nagynevű német lap szerkesztőit.

Nem volt szokatlan a Kádár-rendszerben, hogy egyes megbízható elvtársakat ide-oda dobáltak az egymástól gyökeresen különböző, fontosabbnál fontosabb tisztségek között, ugyanis legtöbb esetben nem a hozzáértés és a rátermettség, hanem a párthűség volt a döntő.

A bolsevik terror legismertebb politikai szimbóluma – és hazánkban tiltott önkényuralmi jelkép – a kommunista mozgalmak és a néhai Szovjetunió által használt sarló-kalapács.

„Az asszony pedig bíborba és skarlátba volt öltözve, arannyal, drágakővel és gyöngyökkel ékesítve, kezében aranypohár, tele utálatossággal és paráznaságának tisztátalanságaival.” (Jel. 17.4) A biblikus babiloni szajha modern nyugati változata a genderdiszfóriás, homoszexuális nőimitátor.

Ha 24 órával előbb térünk észhez, mint a többiek, 24 órán át bolondnak tartanak a többiek.

"A védők létszámát az ostromot vezető Malinovszkij marsall jelentősen túlbecsülte, mivel nem sikerült az eredetileg tervezett 2-3 hét alatt elfoglalni a várost, Sztálin felé igazolásképpen a "hiányzó" hadifogoly-létszámot civilekkel, egyenruhás postásokkal, kalauzokkal, vasutasokkal, de sokszor nőkkel és gyerekekkel is pótolták (Malenkij robot), akiket elit kommandósként mutogattak. Több tízezren lettek úgy évekre hadifoglyok, hogy egy hadseregnek sem voltak tagjai..."

Az épület sosem készült el, egy részlete azonban modellként mégis megvalósult.

Kannibálszigetnek vagy a halál szigetének nevezik a Szibériában, az Ob folyó mentén található Nazino-szigetet, amely a sztálini terror egyik legsötétebb fejezetének helyszínéül szolgált.

A Szálasi-kormánynak a Sándor palota sárga termében tartott utolsó minisztertanácsai már nyomasztó légkörben folytak le.

1941. április 11-én kapcsolódott be Magyarország a Jugoszlávia elleni német támadásba, a honvédség négy nap alatt megszállta a trianoni békeszerződés nyomán elvesztett Bácskát, a baranyai háromszöget, a Muraközt és a Muravidéket.

Szálasi Ferenc özvegye a rejtőzködő emberek közé tartozott. 1945 előtt is kerülte a nyilvánosságot, és a háború után minden oka meg volt arra, hogy ezen ne is változtasson.