Kövess minket -on és -en!

Szinte minden nap megtudunk valami újat a világjárványt okozó új típusú koronavírusról, a SARS-CoV-2-ről, ma például azt, hogy a jelek szerint etnikai származástól is függ, mennyire kockázatos az általa okozott betegség, a COVID-19.

Az Oxfordi Egyetem valamint a Londoni Higiéniai és Trópusi Orvostudományi Iskola (London School of Hygiene & Tropical Medicine, LSHTM) közös kutatásának eredményeit a medRxiv preprint szerverre töltötték fel és egyelőre még széles körű szakmai lektorálásra vár, mielőtt nyomtatásban is megjelentetnék.

A szerzők szerint a minden eddiginél nagyobb esetszámon alapuló elemzésük kivételesen erős bizonyítékokkal szolgál arra nézve, hogy az ázsiai és afrikai etnikumú emberek nagyobb valószínűséggel halnak bele a fertőzésbe, mint a kaukázius rassz tagjai, írja a British Medical Journal. A két brit egyetem 17,4 millió brit felnőtt orvosi adatait elemezte február 1. és április 25. között, azaz Nagy Britannia népességének csaknem negyven százaléka szerepelt az OpenSAFELY analitikai platformon alapuló vizsgálatban.

A kutatásban szereplő COVID-19 esetek közül 5683 volt, ami halállal végződött. Ezeket megvizsgálva első körben azt állapították meg, hogy elsősorban a hatvan év fölötti férfiak vannak veszélyben, ezzel egy sor korábbi kutatási konklúziót megerősítettek. Ezután elemezték az etnikai hovatartozásra vonatkozó adatokat, amiből az derült ki, hogy a négerek és ázsiaiak a veszélyeztetettebbek.

A kutatók megnézték azt is, hogy az általános egészségi állapot, a társadalmi státusz mennyire torzítja ezeket az eredményeket, és arra jutottak, hogy a rasszra vonatkozó eltérés nem írható az életmód vagy a szegénység számlájára. Tehát nem azért hal meg több ázsiai vagy néger a COVID-19 betegségbe, mert ők rosszabb egészségügyi, szociális háttérrel rendelkeznek.

Korábban egy sor adat arra mutatott, hogy az ezekre a társadalmi csoportokra jellemző különféle szívbetegségek illetve a cukorbetegség, illetve a szegénység, az egészségügyi ellátórendszerhez való korlátozott hozzáférés jelent kiemelt kockázatot a súlyos COVID-19 megbetegedések és halálozások ügyében, de a friss kutatás szerint a rasszhoz való tartozás is fontos faktor.

"Azért kellenek a pontos kockázati adatok, hogy kezelni tudjuk a világjárványt és javítani tudjunk a páciensek kezelési körülményein. A válaszok, amiket ez az OpenSAFELY elemzés nyújt, a világ összes országa számára hasznosak lehetnek, különös tekintette arra, hogy mennyivel nagyobb kockázattal kénytelenek szembenézni a fekete és ázsiai származású csoportok" – közölte Liam Smeeth, az LSHTM epidemiológus professzora, a kutatás társvezetője.

A kutatók hangsúlyozták, hogy további széles körű vizsgálatokra lesz szükség annak mielőbbi kiderítésére, hogy miért "rasszista" a koronavírus, miért jelent fokozottabb veszélyt a COVID-19 betegség az ázsiai és afrikai etnikumú emberekre.

(Index nyomán)

Kövess minket -on és -en!

Három nemzetiszocialista férfit ítéltek el Angliában, miután több mint 200 fegyverből álló arzenált halmoztak fel, és terrortámadásokat terveztek zsidó és muzulmán intézmények ellen.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

1944 május 4-én a magyar királyi 2. páncéloshadosztály érdemeinek elismeréséül Model tábornagy elrendelte, hogy a tavaszi hadjárat idején - a magyar csapatok tűzerejének növelésére - a 2. hadosztálynak alárendelt német harckocsik egy részét a magyarok megkapják.

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

Három brit szélsőjobboldali aktivista olyan akciókat tervezett, amelynek célja mecsetek vagy zsinagógák elleni támadás lett volna, legalábbis a vádak szerint.

1945 tavaszán Németország az egyre növekvő veszteségek miatt kénytelen volt felszólítani a legfiatalabbakat is, hogy lépjenek be a Wehrmacht soraiba.

A belga főváros, Brüsszel egyik éke az Atomium, amit az 1958-as világkiállításra készítettek. Ugyanerre az expóra egy másik, teljesen őszinte, ma már elképzelhetetlen bemutatót is létrehoztak.

Kétnapi hajóút után megérkeztünk Szevasztopolba. A kiszállás után a kikötő melletti nagy rétre tereltek bennünket. Rongyos, kiéhezett lakosság rohant meg bennünket – ruhát, cipőt és ennivalót kunyeráltak tőlünk.

A német rendőrség összehangolt akcióban csapott le Brémában öt német nemzetiszocialistára. A házkutatások során egy puskát, több pisztolyt, késeket, machetéket, valamint nagy mennyiségű propagandanyagot foglaltak le.

Ahol éltünk, a tél már október közepén beállt, az Okán április közepe táján indult meg a jégzajlás. Brigádunkat a zajlás megindulásakor a folyóhoz vezényelték, partőrök lettünk.

Október elején újabb botrány kavarta fel az amerikai konzervatív médiát. Candace Owens nyilvánosságra hozott egy üzenetváltást, amelyet állítása szerint Charlie Kirkkel folytatott két nappal halála előtt.

A hatóságok szerint a szélsőjobboldali „Letzte Verteidigungswelle” (Utolsó Védelmi Hullám) csoport célja Németország demokratikus rendszerének összeomlasztása.

A magyar hadifoglyokat 1945 őszén átszállították a 180/5. lágerbe. (Ez a Don-medence egyik szénbányája közelében létesült.) Örömmel fogadtuk az áttelepítést abban a reményben, a háború befejezése utáni hazaszállításunkkal kapcsolatos lépésről van szó.

Akármennyire hihetetlen, a cionisták által megszállt alpesi országban nem tiltott a nemzetiszocialista jelképek használata. Úgy tűnik, ez nemsokára megváltozhat.