Kövess minket -on és -en!

Samuel Hayek, a Zsidó Nemzeti Alap szigetországi szervezetének (JNF UK) elnöke a Jerusalem Postnak adott interjújában beszélt arról, hogy az antiszemitizmus és a muzulmánok szaporodása a brit zsidókat kivándorlásra fogja kényszeríteni.

Az izraeli születésű Hayek több mint 40 éve él az Egyesült Királyságban. Hayek szerint itt az ideje, hogy a brit zsidók tervezni kezdjék, hogyan és mikor hagyják el a szigetországot. „Hogy a zsidók képtelenek megvédeni a tulajdonukat, hogy erős diszkrimináció érvényesül velük szemben – ez olyasmi, ami nagyon könnyen megtörténhet – sőt itt és most már történik is.”

Már a 2019 évi brit választások nagy kihívást jelentettek az angliai zsidók számára. Ott volt a lehetőség, hogy az anticionista Jeremy Corbyn győz és sokan a kivándorlást fontolgatták.

„Tegyük föl, hogy Corbyn lett volna a miniszterelnök. Mindnyájunk élete gyökeresen megváltozott volna. A kivándorlóké akár nehezebbé válhatott volna. Olyan könnyű talán fölszámolni egy vállalkozást? Hová mennének? Dél-Afrikába, az Egyesült Államokba, Kanadába – és remélhetőleg Izraelbe.”

Hayek így folytatja: „A helyzet most jobb, mert végül Boris Johnson győzött. Az okok azonban fönnmaradtak. Az antiszemitizmus folyamatosan nő, és változás továbbra sem várható.”

Az egyik ok a demográfiai trendek változása. A zsidóellenes és Izrael-ellenes személyek, elsősorban pedig a muszlim bevándorlók száma nő, és ezek nyomást gyakorolnak a kormányzatra. A Telegraph 2017-es cikke szerint a muszlim népesség két évtized alatt megháromszorozódhat és létszáma 2050-re 13 millióra emelkedhet, ezzel szemben a legismertebb brit zsidó think tank, az Institute for Jewish Policy Research adatai szerint a szigetországban élő zsidók száma 290.000 és 370.000 közé tehető.

„Semmi kifogásom bármely kisebbség ellen, vagy a moszlimok ellen az Egyesült Királyságban, vagy Európában – kizárólag azokkal van problémám, akik a zsidók elleni gyűlöletet terjesztik… Akik azt hiszik, hogy a Corbyn-veszély elhárulásával az antiszemitizmus visszavonult, nem tudják, mit beszélnek. Egyre növekszik, és növekedni is fog.”

A statisztika Hayeket igazolja.

A Community Security Trust (CST) nemrég közzétett jelentése az antiszemitizmus népszerűségéről számol be minden területen – a politikától az egyetemi campusokig. A Munkáspárton kívül ott van a konzervatív pártban, a liberális demokratáknál és a Skót Nemzeti pártban. 2019-2020 során, a CST az eddigi legtöbb antiszemita incidenst regisztrálta a campusokon egy tanítási éven belül. A 2018-2019-es időszak 58 incidense 65-re emelkedett az elmúlt tanévben – annak dacára, hogy COVID-19 miatt a diákok sokkal kevesebb időt töltöttek az egyetemeken. Az atrocitások között szerepel a zaklatás, horogkereszt és más antiszemita üzenetek felfestése zsidók vagy zsidó intézmények birtokában lévő épületekre, és szemita személyek elleni támadás.

„Egyes intézmények a zsidó diákok segítségére voltak, de akadtak olyan egyetemek is, amelyek nem tettek eleget kötelességüknek, hogy tisztességesen, objektíven és gyorsan kivizsgálják az antiszemita cselekményre vonatkozó panaszt” – áll a jelentésben.

A Hamasz és Izrael közötti 2021. májusi háború idején az incidensek száma rekordot döntött 1984 óta. A CST-nek 460 incidenst jelentettek május 8 és június 7 között; 316 offline és 144 online eseményt.

„Az antiszemitizmus nőttön nő, és a válasz süket csönd. Felelős vezetők fölkeresnék a brit kormányt, és azt mondanák: „Önök nem tesznek eleget a mi védelmünkre… Az igazi vezetőtől elvárható, hogy összehívja embereit, elmondja, mi a helyzet, és segít nekik megtalálni a kiutat… Ehelyett a helyi nem akarják magukra haragítani a kormányzatot. Azt mondják, hogy beszélünk velük privát úton. De a magánbeszélgetések kora lejárt”. Hozzáteszi: nemcsak itt, hanem sok nyugati országban, köztük Amerikában is nő az antiszemitizmus.

Stop Jew Hatred nevű zsidóvédelmi szervezet az FBI-ra hivatkozva tett közzé új adatokat. A statisztika alapján 2020-ban az összes vallási indíttatásból elkövetett „gyűlölet-bűncselekmények” 55 százaléka irányult zsidók ellen – akik az Államok lakosságának 2 (kettő) százalékát teszik ki. Minden negyedik amerikai zsidó tapasztalt valamiféle antiszemitizmust a múlt évben, és tízből négy változtatott viselkedésén, nehogy zsidósága miatt megtámadják.

Hayek szerint az egyik megoldás az alija (Izralebe való kivándorlás) lehetne. Hozzátette, hogy a zsidó állam nem sokat tesz a brit zsidók fogadásáért. Hayek azt mondta, hogy ő ugyan nem próféta, de elég Franciaország példáját tekinteni, ahol a rekord szintű antiszemitizmus űzi el a zsidókat. 2020 első félévi adatai 60 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál.

Az Izrael alapítása óta az alijázó francia zsidók egyharmada az utóbbi 10 év során érkezett, amint azt a Szohnut adataira hivatkozva írta a National Geographic 2019-ben.

„Ami most zajlik Franciaországban, néhány év múlva megismétlődhet Nagy Britanniában. 10-15 évvel ezelőtt senki sem mondta volna, hogy ez bekövetkezhet, de a folyamat igen gyors volt.”

Hayek hozzátette: „A válságot igyekeztek a szőnyeg alá söpörni. De nemsokára újra előjön.”

Kövess minket -on és -en!

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.

A Momentum Mozgalom Facebook-bejegyzésben közölte, hogy „megtámadták” egy aktivistájukat a Nordic Sun kulturális központnál.

Európa alávetettsége teljes. Az Egyesült Államok sikeresen végrehajtotta átfogó felforgatását és leigázását. Ügynökei, akiket gondosan kineveltek az Atlanti Tanács és hasonlók révén, átvették a vezetést a trójai faló szervezetek, mint a NATO és az EU élén.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Egy angol nemzetiszocialista csoport ünnepelte Adolf Hitler születésnapját az angliai Oldhamben található Duke of Edinburgh nevű pubban – számolt be róla a Manchester Evening News.

1494. november 24-én hunyt el Kinizsi Pál, Mátyás király leghíresebb hadvezére. Félelmetes testi erejéről, vakmerőségéről már életében legendák egész sora született.

Cikkünkben az amerikai, a német, a szovjet és más haderők harcászati felderítési alakulatait, módszereit és hírszerzését hasonlítjuk össze az alapvető jellemzőiket tekintve.

Izraeli tinédzset vettek őrizetbe és ítéltek pénzbüntetésre, miután „náci” tisztelgést hajtott végre Auschwitzban. Az izraeli oktatási minisztérium is reagált a történtekre, elfogadhatatlannak nevezte a kiskorú viselkedését. 

Felállva tapsolt a német hallgatóság a 2023-as antifa támadások egyik vádlottjának a Fővárosi Törvényszék dísztermében. Az előkészítő ülésen az ügyészség 14 év fegyházbüntetést ajánlott, ha beismeri a tettét.

Adolf Hitler helyett Charlie Chaplin színész fényképe szerepel a szerb BIGZ tankönyvkiadó nyolcadikos történelemkönyvében – írja a Szabad Magyar Szó a Nova szerb portál alapján.

Ausztriában a legutóbbi választásokon a nyomokban nemzetiszocialista gyökerű, jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) kapta a legtöbb szavazatot. A pártot a korai években az SS-veteránok pártjaként is emlegették, mivel sok volt SS vállalt benne vezető szerepet.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

Mint ismert, Erzsébetváros DK-s polgármestere, a zsidó Niedermüller Péter már megtalálta Magyarország és a kerület legégetőbb problémáját, a Nordic Sun Kulturális Központot.

Izrael immár Libanont is támadja, de Irán mindenféle okokból (félelem, korrupció, zsarolás, gyilkosság, „stratégiai türelem”) nem fog határozottan beavatkozni.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.