Kövess minket -on és -en!

Samuel Hayek, a Zsidó Nemzeti Alap szigetországi szervezetének (JNF UK) elnöke a Jerusalem Postnak adott interjújában beszélt arról, hogy az antiszemitizmus és a muzulmánok szaporodása a brit zsidókat kivándorlásra fogja kényszeríteni.

Az izraeli születésű Hayek több mint 40 éve él az Egyesült Királyságban. Hayek szerint itt az ideje, hogy a brit zsidók tervezni kezdjék, hogyan és mikor hagyják el a szigetországot. „Hogy a zsidók képtelenek megvédeni a tulajdonukat, hogy erős diszkrimináció érvényesül velük szemben – ez olyasmi, ami nagyon könnyen megtörténhet – sőt itt és most már történik is.”

Már a 2019 évi brit választások nagy kihívást jelentettek az angliai zsidók számára. Ott volt a lehetőség, hogy az anticionista Jeremy Corbyn győz és sokan a kivándorlást fontolgatták.

„Tegyük föl, hogy Corbyn lett volna a miniszterelnök. Mindnyájunk élete gyökeresen megváltozott volna. A kivándorlóké akár nehezebbé válhatott volna. Olyan könnyű talán fölszámolni egy vállalkozást? Hová mennének? Dél-Afrikába, az Egyesült Államokba, Kanadába – és remélhetőleg Izraelbe.”

Hayek így folytatja: „A helyzet most jobb, mert végül Boris Johnson győzött. Az okok azonban fönnmaradtak. Az antiszemitizmus folyamatosan nő, és változás továbbra sem várható.”

Az egyik ok a demográfiai trendek változása. A zsidóellenes és Izrael-ellenes személyek, elsősorban pedig a muszlim bevándorlók száma nő, és ezek nyomást gyakorolnak a kormányzatra. A Telegraph 2017-es cikke szerint a muszlim népesség két évtized alatt megháromszorozódhat és létszáma 2050-re 13 millióra emelkedhet, ezzel szemben a legismertebb brit zsidó think tank, az Institute for Jewish Policy Research adatai szerint a szigetországban élő zsidók száma 290.000 és 370.000 közé tehető.

„Semmi kifogásom bármely kisebbség ellen, vagy a moszlimok ellen az Egyesült Királyságban, vagy Európában – kizárólag azokkal van problémám, akik a zsidók elleni gyűlöletet terjesztik… Akik azt hiszik, hogy a Corbyn-veszély elhárulásával az antiszemitizmus visszavonult, nem tudják, mit beszélnek. Egyre növekszik, és növekedni is fog.”

A statisztika Hayeket igazolja.

A Community Security Trust (CST) nemrég közzétett jelentése az antiszemitizmus népszerűségéről számol be minden területen – a politikától az egyetemi campusokig. A Munkáspárton kívül ott van a konzervatív pártban, a liberális demokratáknál és a Skót Nemzeti pártban. 2019-2020 során, a CST az eddigi legtöbb antiszemita incidenst regisztrálta a campusokon egy tanítási éven belül. A 2018-2019-es időszak 58 incidense 65-re emelkedett az elmúlt tanévben – annak dacára, hogy COVID-19 miatt a diákok sokkal kevesebb időt töltöttek az egyetemeken. Az atrocitások között szerepel a zaklatás, horogkereszt és más antiszemita üzenetek felfestése zsidók vagy zsidó intézmények birtokában lévő épületekre, és szemita személyek elleni támadás.

„Egyes intézmények a zsidó diákok segítségére voltak, de akadtak olyan egyetemek is, amelyek nem tettek eleget kötelességüknek, hogy tisztességesen, objektíven és gyorsan kivizsgálják az antiszemita cselekményre vonatkozó panaszt” – áll a jelentésben.

A Hamasz és Izrael közötti 2021. májusi háború idején az incidensek száma rekordot döntött 1984 óta. A CST-nek 460 incidenst jelentettek május 8 és június 7 között; 316 offline és 144 online eseményt.

„Az antiszemitizmus nőttön nő, és a válasz süket csönd. Felelős vezetők fölkeresnék a brit kormányt, és azt mondanák: „Önök nem tesznek eleget a mi védelmünkre… Az igazi vezetőtől elvárható, hogy összehívja embereit, elmondja, mi a helyzet, és segít nekik megtalálni a kiutat… Ehelyett a helyi nem akarják magukra haragítani a kormányzatot. Azt mondják, hogy beszélünk velük privát úton. De a magánbeszélgetések kora lejárt”. Hozzáteszi: nemcsak itt, hanem sok nyugati országban, köztük Amerikában is nő az antiszemitizmus.

Stop Jew Hatred nevű zsidóvédelmi szervezet az FBI-ra hivatkozva tett közzé új adatokat. A statisztika alapján 2020-ban az összes vallási indíttatásból elkövetett „gyűlölet-bűncselekmények” 55 százaléka irányult zsidók ellen – akik az Államok lakosságának 2 (kettő) százalékát teszik ki. Minden negyedik amerikai zsidó tapasztalt valamiféle antiszemitizmust a múlt évben, és tízből négy változtatott viselkedésén, nehogy zsidósága miatt megtámadják.

Hayek szerint az egyik megoldás az alija (Izralebe való kivándorlás) lehetne. Hozzátette, hogy a zsidó állam nem sokat tesz a brit zsidók fogadásáért. Hayek azt mondta, hogy ő ugyan nem próféta, de elég Franciaország példáját tekinteni, ahol a rekord szintű antiszemitizmus űzi el a zsidókat. 2020 első félévi adatai 60 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál.

Az Izrael alapítása óta az alijázó francia zsidók egyharmada az utóbbi 10 év során érkezett, amint azt a Szohnut adataira hivatkozva írta a National Geographic 2019-ben.

„Ami most zajlik Franciaországban, néhány év múlva megismétlődhet Nagy Britanniában. 10-15 évvel ezelőtt senki sem mondta volna, hogy ez bekövetkezhet, de a folyamat igen gyors volt.”

Hayek hozzátette: „A válságot igyekeztek a szőnyeg alá söpörni. De nemsokára újra előjön.”

Kövess minket -on és -en!

A brennbergbányai fogságba esés után (1945. április 1.) Focsanin keresztül nyáron érkeztünk a Középső-Ural vidékére. Két hónapon át mintegy négyszázan sátortáborba kerültünk erdőirtásra, vasúti töltés építésére.

Gyomorforgató riportban sajnáltatja a 2023-as budapesti antifa terrortámadásokban való részvételért a Fővárosi Törvényszék előtt álló, magát nőnek képzelő és ezért nevét hivatalosan is Majára változtató Simeon Ravi Truxot a Deutsche Welle magyar kiadása.

Miután a britek megválasztották Keir Starmert, a hatóságok gyorsabban bebörtönzik a „rasszista anyukákat”, mint az erőszakos bűnözőket.

Adolf Hitler álmainak egyike Berlin nagyszabású, pénzt, időt, energiát nem sajnáló átalakítása volt, hogy az a győztes háború után a világ fővárosa lehessen.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

Az Egyesült Államok példáját követve az Antifa mozgalom terrorszervezetté minősítését kezdeményezte a magyar kormány az Európai Unióban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

Bár a kommunisták rémtettei közül a Magyar GULAG, azaz a recski haláltábor története viszonylag jól feltárt, ennek ellenére vannak olyan történések, amelyek bár Recskhez kötődnek, mégis alig, vagy egyáltalán nem ismertek.

Donald Trump a 2024-es választási kampánya során rendszeresen megígérte, hogy a titkosítás alól feloldja és nyilvánosságra hozza a kormány összes Epstein-aktáját, amit republikánus és konzervatív bázisa lelkesen támogatott.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

Egy 29 éves ontariói nemzetiszocialista, Matthew Althorpe, csütörtökön állt bíróság elé Torontó belvárosában, ahol három „terrorcselekmény” elkövetését ismerte be. A vádak szerint a férfi az Atomwaffen Division nemzetiszocialista csoport aktív tagja volt.

Az ausztrál hatóságok visszavonták egy brit férfi vízumát, miután a gyanú szerint nemzetiszocialista jelképeket terjesztett és „erőszakra uszított” a zsidókkal szemben. Ausztrália belügyminisztere megerősítette, hogy megtették az előkészületeket a férfi kiutasítására.

Egy norvég anya meglepődve fedezte fel, hogy Adolf Hitler Mein Kampf című könyve a legnépszerűbb kötetek között van egy gyerekeknek szóló digitális olvasási kampányban – jelentette a norvég TV2 a Budstikka újságra hivatkozva.

Terrorszervezetté nyilvánította az Antifa mozgalmat Donald Trump. Az amerikai elnök a közösségi oldalán jelentette be a döntést, de abból nem derül ki, mely csoportok az érintettek, mivel a szervezet nem rendelkezik központilag meghatározott struktúrával.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.